... meg szűzen maradni...
Szöveges ítélet
Egyszerre B*-ni és szűzen maradni. Mindenki ismeri a mondást. Valahogy egész életemben azt kerestem, hogyan lehet megtalálni azt a nagyon keskeny mezsgyét, amikor valami nagyon jót lehet kihozni éppen annyiból, amennyi van. Ha belegondolok, végül is piszok mázlim volt eddig, nem nyúltam bele semmi katasztrófába.
Eddig egy kis háromajtós japán autóm volt (Colt CZ3), amit nagyon szerettem (azelőtt meg egy háromajtós öreg német autóm volt, amit meg nem nagyon) - tulajdonképpen semmilyen észérvem nem volt rá, hogy miért kell eladnom. Ez valami kapunyitási pánik lehetett, hogy akkor most nekem kell egy még újabb / jobb / nagyobb kocsi.
Bizonyára sokan ismeritek azt az érzést, amikor van egy kisebb autója az embernek, és amikor róla beszél valaki, kiejti a száján a 'kis' jelzőt a kocsi típusa előtt. A mai kiskocsik pedig már nem is olyan kicsik, és tényleg kevés alkalom van, amikor nagyobb kellene, mert pl. többen akarnak vele utazni hosszabb távra.
Szóval szokás szerint rácuppantam a használtautó oldalra, meg persze a régebbi TC tesztekre, és kerestem a tutit. Eldöntöttem, hogy most is olyan kocsit szeretnék, ami kívülről tetszik, és lehetőleg nem sok embernek van.
Sokáig nézegettem elegánsabb németeket, de alapvetően éreztem, hogy ez japán lesz, mert a családban eleddig semmilyen komolyabb panasz nem volt rájuk. Természetesen mindenből a kicsit újabb, alapmotoros benzines merült fel, hogy ne legyen vele sok baj, a dízelektől kicsit mindig ódzkodtam. Sok SUV-ot kinéztem, főleg, aminek az alakja tetszett, de ebben az árkategóriában már inkább az öregebb, nagyon sokat fogyasztó autók voltak. A viszonylag kevés fogyasztás azért vonzott, bár tudom, hogy ennyi pénznél már nem kellene annyira számítania ennek. Tudtam, hogyha nagyobb kocsit szeretnék, az alapmotoros változat sokat fog enni. Ami először bejött a képbe az a Lexus IS200, de jellemző volt az elérhető árú csapatban az, hogy teljesen széthajtottnak tűntek, az árak pedig eléggé elszálltak ahhoz képest, hogy általában 10 év körüli autókról van szó.
Vannak ugye azok a mércék, hogy mi alapján vásárol az ember autót. Nálam:
Ár, Megbízhatóság, Kinézet, Fogyasztás, Méret, Kor, Állapot voltak a legfontosabbak. Ugye mindenki érzi már: olyan autó egyszerűen nincs, ami ezeket mind tudja.
Camry Hybrid. Itt leginkább az árral volt probléma, a többi vélhetően stimmelt, viszont bejött egy oriási kockázati faktor: az állapot. Camryt nem kapni magyarországon, de még Európában is viszonylag kevés van. Az USA-ban viszont gyakorlatilag annyi van belőle, mint itthon Swiftből. Tessék megnézni az amerikai filmeket: a háttérben biztos, hogy lesz egy pár. A regadó hibridre minimális, ez nagyon nagy előnye. A baj ezzel jár: csak a legöregebbeket fogom tudni megfizetni, azok pedig tényleg főleg amerikában lesznek, tehát vagy én hozatok be, vagy az 1-2 darabos itthoni készletből kell válogatnom.
Az előbbihez túlságosan kevéssé igénylem a szívást, az utóbbi pedig iszonyatos lutri. Alig van magánember, aki eladná nehezen megszerzett (kicsit papás, tehát inkább hosszútávra vett) autóját, maradnak leginkább az ügyeskedő kereskedők, és persze a rommátört autóik.
Az tudni kell, hogy amerikából általában törötten hozzák ki a kereskedők az autókat, hiszen így sokkal kevesebb a vám. Ennyi pénzért tehát nem nagyon volt más választásom, vagy töröttet, vagy semmilyet. Az állapot tehát itt hatványozottan fontos lett.
Nem vagyok az a fajta ember, aki térdre borul kocsija előtt, és sírva fakad, ha valami esztétikai hiba adódik az autón. Nagy balesetem szerencsére még nem volt, de kisebb horzsolásoktól, eltérésektől nem esek kétségbe.
Megnéztem egy-két ajánlatot a legolcsóbbak közül, de nem találtam olyat, amiben megbíztam volna. Egyszercsak feltűnt egy világoszöld metál darab, iszonyúan olcsón. Tudtam, hogy törött volt, ez látszott a képeken. De eltelt egy-két hét, és nem akarták elvinni (pedig elég gyorsan pörgött ez az árkategória). Én nem nyugodtam, még megvolt a kocsim, el se kezdtem hirdetni, de tudtam, hogy ezt meg kell néznem.
Felvettem tehát két szerelő havert, és kellő pénzmagért cserébe leutaztattam őket délre, az autóért. Út közben sejtelmes mosolyt láttam az egyiken, amikor megtudta, milyen kocsiról van szó. Amikor leértünk kérdezett egy-kettőt a tulajtól (akiről persze kiderült, hogy mégiscsak nepper), és kiderült, hogy jól gondolta, ismeri már a gépet. Kiderült, ő kapta meg a megbízást, hogy a roncsból autót varázsoljon. Azt mondta, hogy külsőleg nem tökéletes (pl hézagok), de motorikusan megnyugtatott, hogy rendben van. Ez mák. A kocsiba beültem, és eldobtam az agyamat. Néma csendben a lehető legfinomabban járt. Azonnal lefoglalóztam, nekiálltam hirdetni a Colt-ot, miközben a tulaj intézte a magyar forgalomba helyezést (ami azért nem egy fáklyás menet sajnos). Vért verejtékeztem, hogy minden rendben megy-e, de végülis sikerült mindent elintézni.
Sokan ismerik, milyen érzés egy ilyen művelet után mindezt bejelenteni a feleségnek / barátnőnek. Csak leutazom 'megnézni valamit'-ból lett egy drága kocsi foglalózása. Nem mondom, hogy nem volt nehézség a kapcsolatunkban a dolog miatt, de szerencsére ennek ellenére hozzám jött (főleg, mivel esküdöztem, hogy valójában főleg az esküvői autónak vettem az autót, ami - azért valljuk be - elég gyenge kifogás volt).
Az autóról később kiderült, hogy beázik, egy gumidugót nem rakta az összeszerelés során a helyére, de egyébként tényleg semmi baja nincsen. Ha valami kiderült volna, azthiszem rövidúton búcsúzhattam volna a géptől családi nyomásra;) De a kocsi azóta 16 hónap, és 18000 Km óta teljesen jól megy, még mindig nagyon szeretem.
Sok összhasonlítási alapom a prémium kategóriához képest kevés van (full-os passat DSG-t vezettem már), de azthiszem nem is nagyon lesz egy jó ideig. Ez nekem a tökéletes autó. Kényelmes elöl-hátul, elfér a csomagtartóban négy ember csomagja még egy hosszabb útra is, gyönyörű (nekem az orra az Armani-logóra emlékeztet, mondjuk a színét azért szoknom kellett), a segge nagyon bejön (szeretem a szedánokat, és a led-es világítás nagyon tetszik).
A fogyasztásról: ha valaki hibridet vesz, az készüljön fel arra, hogy meg kell változtatnia vezetési stílusát. Ha valaki erre nem hajlandó, teljesen felesleges ezt vennie, nem fog kevesebbet fogyasztni, mit egy normális benzines. Ki kell tanulni a pumpálós technikát, meg azt, hogy az ember hajnaldó legyen csorogni a városban mindenhol. Persze egy-kétszer lehet vele büntetni, az még belefér az alacsony fogyasztásba, de általában maradjunk az óvatos vezetésnél, és akkor kijövünk 7-7.5-ből. Ami a legfontosabb, az a klíma. Ha bármit megnyomunk, elmegy az ECO-mód, mindig kapcsoljuk vissza a bal oldali gombbal, miután állítottunk a fújás irányán. Azt vettem észre, hogy nagyon durván függ a fogyasztás a klímától télen és nyáron is. Ha valaki szereti a pulcsit nyáron és a rövidujjút télen, annak megint csak sokat fog fogyasztani, főleg rövid utakon. A hibrid nem csodagyógyszer, ez is akkor eszik a legkevesebbet, ha sokáig megyünk vele állandó, 100 alatti sebességgel. Stabil 140-el is el lehet menni vele 7.8-8 literből, ha nem kell nagyon sokat klímázni, gyorsítgatni, de nagy melegben / hidegben kíméletlenül felmegy az 8.5-9-re is városban is.
Az autópályát szereti a kocsi, szépen gyorsul 130 feletti sebességekről is, nyilván nem egy szupersportautó, de nekem eddig mindig, mindenhol elég volt a teljesítménye, autóúton előzésekkor rendszeresen el kell venni a gázt, fékezni kell, hogy az előtted előzőnek ne menjél neki a lendületeddel. A váltó viszont fogyasztásbarát, ráadásul kikapcsol a motor is akár nagy sebességeknél is, szóval készüljünk fel a kb. 1 másodperces gázreakcióra, és felpörgésre. Utána viszont már kellően erélyesen gyorsul a két motor együttvéve. 0-60-ig lehet vele meglepetéseket okozni nagyobb motoros autóknak is.
A zaj minimális, van kis szélzaj, de szerintem egyáltalán nem zavaró, autópályán sem. Villany üzemmódban pedig ijesztően csendes.
Összeségében nagyon jó döntés volt megvenni az autót, máig nem bántam meg, aki szeret vezetni, odafigyelni a vezetésre, annak teljes szívvel ajánlom.
Hibalista
- JH pálca
Ide hordtam szervizbe
Értékelése:
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (10) | Évjárat | 2007 |
| Kényelem | (10) | Használati időtartam | 1 év |
| Teljesítmény | (8) | Km vásárláskor | 15000 |
| Megbízhatóság | (10) | Vezetett km | 18000 |
| Szerviztapasztalat | (10) | Átlagfogyasztás | 7 l |
| Előző autója? | Colt CZ3 2005 | Következő autója? | hibrid |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (9.8/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan