Racionális ámokfutó
Szöveges ítélet
A történet valahol ott kezdődik, hogy az első autóm egy Swift 1.3 GLS volt, metálkék, háromajtós. Pizzát hordtam vele 19 éves koromban. 5 litert fogyasztott, lehetett ütni-vágni, nem sajnáltam bennefelejteni a gyorséttermes papírzacskót, és a maga módján jól is ment. Aztán átültem egy 96-os béka Civicbe, ami bár nem az első autóm, de mindenképpen az első szerelmem lett - alapvetően megváltoztatta az autókhoz, az autózáshoz fűződő viszonyomat, az együtt töltött másfél év alatt megtanított tisztelni egy használati tárgyat, és borzasztó háklissá is váltam az imént említett szemetelésre, meg igazából bármire, ami az autó szépségét, használhatóságát befolyásolta. Sajnos kis idő után be kellett látnom, hogy eljárt felette az idő, így 16. születésnapja után nem sokkal, hatalmas anyagi bukóval el kellett adnom.
Nagy volt a dilemma. Relatíve erős autót akartam, ami szép, és ferdehátú. Alternatíva persze sok akadt: Clio RS, Twingo RS, Fiesta ST, Focus ST, Corsa OPC , Punto T-Jet, satöbbi, de a Clio-t kivéve egyik sem fogott meg igazán. Rengeteget agyaltam, hogy megéri-e megvenni egy kétszáz lóerős, kétliteres szívómotoros autót Budapestre, ami ráadásul normális állapotban 3 millió forint környékén van. Korábbi Suzukis "élményeimből" fakadóan nem is igazán vettem fontolóra a Swift Sportot, mint lehetséges versenyzőt, gondoltam, az is csak egy "miautónk", ami ugyan biztos megbízható, meg talán megy is, de nekem több kell. Megnéztem Cliókat, bele is szerettem egybe, de észérvekkel meggyőztem magam, hogy inkább mégsem vágok bele, drága a fenntartása, 9-10 litert biztosan megkajál, és egyszerűen túl erős ahhoz, hogy munkába járjak vele. Aztán, mint derült égből a villámcsapás, teljesen véletlenül tudomásomra jutott, hogy egy kedves ismerősömék épp nemrég vettek egy kis kék Swift Sportot második autónak, és imádják. Mivel az illető az egyik legbiztosabb autós tudásanyaggal, és főleg rutinnal rendelkező ismerősöm, és nem mellesleg elsődleges autóként egy Clio RS-t használ, gondoltam, ránézek a Suzira, ha már ő ilyen pozitívan nyilatkozik róla.
Tehát ott álltam a Szentendrei úti Agipnál, előttem a kis kékség, frissen kitakarítva, telitankolva. Mentünk vele egy kicsit gyorsan.
- Baszki, ez nagyot lép - mondtam.
Beráncigáltuk egy körforgalomba 60-nal, majd elhagytuk ugyanazon körforgalmat ugyanazon sebességgel.
- Baszki, ennek van futóműve - állapítottam meg.
Rápillantván a műszerfal tetején ékeskedő átlagfogyasztás-mérőre, és a rajta olvasható 7.6-os értékre is valami hasonlót mondtam, de a lényege az volt, hogy baszki, ez még ráadásul keveset is fogyaszt. Röviden szólva, elájultam a kis dögtől, és minden sztereotipikus nézetemet eloszlatta, amit korábban róla szőttem tudatlanul.
Ezután olyan két-három héttel már a ház előtt állt egy ugyanilyen kis szörnyeteg, piros színben. Az első Magyarországra behozott példány, 2006. novemberi, 48 000 tökéletesen igazolható kilométerrel, makulátlan állapotban. Az előző tulaj fanatizmusáról csak annyit, hogy egy karcolás nincs az amúgy baromi érzékeny fényezésen, és téligumi-szettet sem kaptam hozzá, mivel télen gyakorlatilag alig járt az utcán újkora óta. Minden porcikájába bele voltam bolondulva az első pár héten, a korábban észrevehetetlenül elcsépeltnek hitt formavilág a részletekre vadászva egy kifejezetten szép, vagány és sportos autó összképét adja ki.
Ennyit a rizsáról, és most némi kedvcsináló, vagy épp az ellenkezője azoknak, akik ilyen autó vásárlásán gondolkodnak:
1. Ráz. Nagyon. Én személy szerint Budapesten használom, főleg külvárosi részeken, ahol sok a szar út, de gyakran járok vele a belvárosban, Zuglóban, néha-néha Budán is, azonban olyan egybefüggő 1 km-es útszakaszt ezidáig nem sikerült találnom, ahol ne jutna eszembe, mennyire kemény a futóműve. Erről el lehet dönteni, mennyire tolerálható az egyén számára - én azt mondom, az ember ilyen szintű kényelmetlenséget viseljen el azért cserébe, hogy van egy őrületesen szórakoztató autója. Ahhoz pedig ilyen futómű kell.
2. Megy. Nagyon. Mióta megvettem, szinte minden ismerősöm, barátom, haverom, kollégám és családtagom lehülyézett már, amiért ennyi pénzt adtam egy 5 éves Suzukiért. Aztán beültek az anyósülésbe, és mentünk párszáz métert. Mindegyik elhallgatott. A gyári 8.9-es gyorsulási adat valós, én 9.1-et mértem vele egyszer, amikor kipróbáltam, de persze nem is ez a lényeg. Minden közlekedési szituációban elég tartalék van az ember lába alatt, pontosan lehet tudni, hogy egy előzést be lehet-e ép ésszel fejezni (többnyire igen). Olyan helyekre beférek a városi forgalomban, és olyan előzéseket be merek vállalni országúton, amiket egyik korábbi autómmal sem mertem volna elkezdeni.
3. 98-as benzinnel működik. Ez a másik pont, amin fennakad az emberek többsége, pedig ezen problémázni nettó faszság. Aki szerint nem, az vegyen valami francia dízelt, és ne akarjon gyorsan menni. Szóval, a fogyasztás mizériáról annyit, hogy kizárólag fővárosi, dinanikus használat (60-as tempó, néhány pörgetős előzés, semmi szándékos spórolás) mellett 6.8 és 7.3 közötti értékeket mutat a kijelző, és precíz, tankolástól tankolásig végzett mérések alapján ez tökéletesen reális. Ha az ember utánaszámol a 95-ös, és 98-as benzin közötti különbségnek, rájön, hogy telitankonként kevesebbet bukik ezen, mint egy buszjegy ára. Köszönöm.
4. Tévedés ne essék, ez egy Suzuki - ennek minden negatív és pozitív oldalával együtt. Az összeszerelési minőség szódával elmegy, de az ajtókárpitok, belső műanyagok így 5-6 év után már zörögnek, a kesztyűtartó ajtaját kb. havonta vissza kell csavarozni rendesen a helyére, a kalaptartó gyakorlatilag A4-es papírból készült, és a bőrkormány is kopik már rendesen. Ezek azok a dolgok, amik baromi idegesítőek, ha az ember eleve gondterhelten beleül, és mondjuk fekvőrendőrökön, útlezárásokon, macskaköves útszakaszokon kell közlekednie akár csak percekig is. Azonban egy zúzós munkanap végén, este 6-kor végigcsapatva vele egy hosszú egyenesen, majd kikapcsolt ESP-vel berángatni néhány keményebb kanyarba, és leszabályzásig forgatni a motorját, megelőzvén néhány tötymörgő idiótát, új értelmet nyer az egész, és az ember agyában valahová legalulra helyeződik a zörgő kárpit, és csak arra tud gondolni, hogy övé a világ legjobb autója. Pedig borzasztó távol van tőle. És talán ez a Swift Sport igazi varázsa - elhiteti, hogy nincs.
Nem vagyok az a gyorsulgatós karakter, de valamiért fővárosunk valamennyi tuningautóval (vagy annak kinéző iszonyattal) rendelkező sofőrje versenyezni akar a Swift ellen. Aláztam már meg vele GSi Astrát, Civic VTI-t, Accordot, Golf IV GTI-t, Mazda 3-at, és még folytathatnám a sort, pedig papíron mindegyik ellen ki kellett volna kapnia. Valahogy sikerült mindent pont olyanra hangolni, hogy az egész autó tökéletesen kezelhető, és legfőképpen arányos legyen. Ha az ember megfelelően vált, érzi az autó kívánságait, tényleg meg lehet vele verni sokkal nívósabb riválisokat is.
Summa sumarum. Aki egy minden ízében az élvezetes autózásra tervezett járművet szeretne birtokolni, és szemet tud hunyni afölött, hogy alapjaiban véve egy jóindulatúan esetlen, alsókategóriás ferdehátúja van, két sporttáskányi csomagtartóval, az azonnal vegye meg, amíg van belőle jó állapotú példány. Aki nem tud elszakadni a tudatosan spórolva vezetéstől, zavarja a kárpitok zörgése, rendszeresen szállít 1-nél több utast (ja, mondtam már, hogy a forgalmi szerint 4 személyes?), esetleg nagy csomagokat, vagy simán csak nincs elég pénze erre a hobbira, az messziről kerülje el!
(Ja, és meglepő módon a csajok is imádják.)
Hibalista
- Néha újracsavarozom a kesztyűtartó ajtaját, és 8000 km-enként lecserélem benne az olajat. Japán autó, az istenért, mi baja lenne?
Ide hordtam szervizbe
Suzuki Varró
Értékelése: 8
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (8) | Évjárat | 2006 |
| Kényelem | (8) | Használati időtartam | 1 év |
| Teljesítmény | (10) | Km vásárláskor | 48000 |
| Megbízhatóság | (10) | Vezetett km | 10000 |
| Szerviztapasztalat | (8) | Átlagfogyasztás | 7 l |
| Előző autója? | Civic 1.4i | Következő autója? | – |
| Ennyire szerette | (9) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (8.9/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan