Elegáns Sherman
Szöveges ítélet
Amit megfogalmaztam magamnak vásárlás előtt: japán, vagy német gyártmány legyen a következő, esetleg Ford, max. 3 millió, klíma, minimum 2 légzsák, ABS, min. 100LE. Nagy valószínűséggel a legelőször említett nemzet autóipari terméke lenne a legmegbízhatóbb (statisztikák), és ha a racionális érvekhez hű maradnék, akkor most egy SX4-esben ülnék (de az meg drága, kicsi a csomagtartója, és vadiúj modell, nincs tapasztalat). Csak az autóválasztásnál a racionális gondolkodást kissé háttérbe kell szorítani, de hát erre a marketinges szakemberek már régen rájöttek, ezért kell szép nővel, aranyos gyerekkel, kutyával együtt reklámozni a „dögös”/családi verdákat. A többi lehetőség miért maradt a listában? A másodikkal kapcsolatban jó tapasztalataim vannak (Opel), a harmadikról meg ismerősömtől hallottam jókat. Szerintem egy autó szolgáljon! Ne legyen lelke, hangulata, egy használati eszköznek, hiszen a kenyérpirítót is kivágjuk a kukába, ha sokszor van „rossz napja”… Öntsünk bele benzint, ablakmosót, néha egy kis olaj, és menjen! Télen, nyáron, esőben, hóban, félig kitaposott béllel, felfelé, lefelé...
Ismerősöm hosszú ideje hajt Focus 1-es, 2-eseket céges autóként, magának egy Fusion-t vett, és mindig elismerően nyilatkozott a márkáról, nekem meg marhára tetszett! A választást hosszas nézelődés előzte meg. Általában jó a felszereltségük, és 2-3 évesen már az áruk is. Sajnos az árat itt is a „középkategóriás konkurens autók Magyarországon” árhoz pozícionálták újonnan, 3.5 milliónál indul, aztán a „nem éri meg” magasságokig szökik, amikor eléri egy vidéki város tömblakásának az árát.
Kis kitérő. Szerintem itthon drágák az új kocsik (hű, de nagyot mondtam…)! „Nyugat-Európában egy átlag állampolgár sokkal drágábban vesz meg egy kisautót, mint itthon a magyar állampolgár! – hát ki vagyok vele segítve, ha ő ott kétszeres bérből él a magyar kollegájához hasonlítva (ráadásul nyugodtabban, de ez mindegy most). A legdrágább autó a hitelből vett autó, amit a kevésbé tehetős emberek igénybe kell, hogy vegyenek, ha belátható időn belül boldogulni szeretnének, vigyorogni kell 8%-os éves kamatnak, hiszen bomba üzlet (a banknak biztos). Az árképzés röhej, piackutatós barátom szerint „ha reális áruk lenne, az emberek nem vennék meg, mert nem vennék komolyan”. Örülj, ha beszámítják a régi kocsid (és nem kalkulálják bele az új autó árába az emelt díjú beszámítást), és a motorvédő lemezt, a pohártartót olyan extraként kell fogadni, ami olyan döbbenetet váltana ki, mintha Jimmy lépett volna be a kereskedés ajtaján… vagy mélyen a zsebbe nyúlni, és fizetni (ezért nem maradtam márka hű, Opel tapasztalatok). A kereskedő (narancssárga nyakkendő, megnyerő mosoly) előrukkol egy árlistával. Van annak szép fejléce, vastagított betűkkel kiemelt, gusztusos sorok, pecsét, dátum, aláírás, de olyan számokkal, hogy csak néz az ember. És a kereskedő is. Mint a birka. „- Megfelel? –Nem! Szerintem ez az autó drága. A hitel drága. Az üzembe helyezés is. Mivel tudna meggyőzni, hogy önöknél vegyem meg. –Őőő, egy másfajta kalkuláció is létezik, de ennél többet nem engedhetek. Nos, megfelel? – Nem!”.
Marad a használt. Ha a kereskedő kétféle (vagy háromféle), kopott téli gumigarnitúrával szereli a portékáit májusban, hát eleve kétkedem a korrekt hozzáállásban. Persze, szépen csillog a gumiápoló spraytől, amiből flakonszám fogy… A legjobban, a kopasz, pitbull vagy Vin Diesel (nem, vele nincs bajom) fejű, ujjnyi vastag ezüst nyakláncos, drága napszemcsis, hihetetlenül lazán járó, beszélő, önjelölt „kereskedőket” bírom (oldalra fordított Beretta 92-es mögül néz, képzeletemben, mert ez a póz jól mutat (buzis), csak hát így az irányzékot nem látja, és a hátrarúgást nem tudja uralni) . Igen, ez a stílus jó, a lúgozott agyú macáknak a strandon, de ha egy nagy értékű, tartós fogyasztási cikket készülök megvenni, akkor elég kevés bizalmat kelt. Ráadásul pici haszonréssel dolgoznak, ami szintén szimpatikussá teszi őket (a beszámított kocsinál, két, háromszoros árral szeretnének eladásnál számolni, konkrétan: a Vectrámat 300.000-ért adtam el 6 nap alatt, Ők 100, 150 ezret adtak volna maximum, és „hát nem keresik, nem kell az senkinek, nagy a rizikó!”). Ja, kockázat, keresnek az ő portékájukon, keresnek a kölcsön jutalékán, és keresnek az én használt kocsimon! Na, valamiből kicsit engedni kellene, nem??? Persze ha belépsz a territóriumukra hangosan cuppanó seggcsókkal kell őket üdvözölni, és mély főhajtással átnyújtanod használt autód kulcsait, ajándékként… Aztán jönnek a megválaszolatlan kínos kérdések részemről (már ha odajön): szervizkönyv - ha van, akkor 30.000 Km-rel korábban volt az utolsó bejegyzés, azóta mi történt; állapotfelmérés van-e; nyári gumi garnitúra (vagy költsek kapásból 100 ezret az autóra); mit tudunk a kocsi előéletéről; ide a papírra az ablakban az van írva, hogy ESP, azt én honnan tudom, hogy tényleg be van-e szerelve [ez a kedvencem :-)]???
Végül aztán volt egy hely, ahol picit biztos átvágtak, de mindenkiben kellemes nyomot hagytak a találkozások. Felhívták a figyelmem az apróbb, nagyobb hibákra, szervizkönyvet is láttam, kipróbáltuk egy összeállított tesztúton (tettek bele kanyargós, kihúzatós, macskaköves, kavicson fékezős szakaszt). Közölték, hogy az átírás költsége őket terheli, az autó ki lesz polírozva, és helyben mindent intézünk, amint szólok. Szóval, megvettem (hehe, persze, hogy hitelből), 1.6-os benzines, TREND alapfelszereltség + extrák (dupla digit klíma, tempomat, multi kormány, Pirelli gumik, 18.000 Km volt benne, 2 évesen (háááát, ja, vagy igaz, vagy nem)).
Tapasztalatok (2000 Km után). Előtte egy 16 éves, 2000 ccm-es, benzines, Opel Vectrám volt, sokszor ez lesz az összehasonlítás alapja. Ahhoz képest masszívabbnak, „tömörebbnek” tűnik a kocsi. Mint egy Sherman tank… Szépen húz, de nem egy versenyautó, viszont ezt a teljesítményt 4, és 1 emberrel is kb. azonos érzéssel teljesíti. Nekem tetszik a külseje, és a belső kialakítása is, bár műanyagok mindenfelé, hol kopogós, hol benyomható, gumi szerű tapintással, viszont könnyen takarítható, és nem érzékenyek annyira a piszokra. Praktikus rekeszek, tárolók a vezető közelében. Furcsállom, hogy míg a 16 éves Opelben gondoltak a rekeszek aljának gumival történő bevonására, itt nem! A bemélyedésbe tett mobiltelefon hol előre, hol hátra csúszik, félhangos koppanással (TESCO, gumi csúszásgátló szőnyeg+egy olló, 300 Ft, és megoldva). Azért a beltérben van pár eldolgozatlanság, kidolgozottlanság, de elképzelhető, hogy ez a két éves titkos múltjának köszönhető (sérülések?). Kényelmesen állítható mindenféle irányba a kormány, és az ülés is. Az autóból jó a kilátás, kényelmes belőle kiszállni. Könnyen kezelhető a rádió, CD, a hangja is megfelelő (6 hangszóró), bár fura, hogy néha elfelejti a beállított időt. Jó a multi-ormány, mert nem kell az útról egy pillanatra sem levenni a szemünket, és így is elérhető minden fontos állítási lehetőség (hangerő, kereső, CD szám ugrás). Hasznos a 3-at villantós index rendszer, és az állítható szakaszos ablaktörlő (mosásnál X másodperc múlva, amikor a bogár lé lefolyik automatikusan húz még egyet az ablakon). A kormány bőr, de nagyon öreg állat lehetett, amiről lehúzták, mert elég kemény fogású. Viszont ez is olyan harckocsisan vaskos. A klíma megfelelő, kellő hideget generál, gyorsan elkezd hűteni bekapcsolás után (fél perc?). Fura volt az automatikus működés. Nem lehet „analóg” módon elosztani a levegőt, van három zóna láb, közép, szélvédő, és vagy fúj az adott irányba (is), vagy nem. A légtömeg megoszlik a bekapcsolt zónák között. Létezik egy teljesen önálló üzemmód, nem mertem kipróbálni, hátha „öntudatra ébred”, és kinyír (Terminátor1-2-3 :-)… Elvileg napfényérzékelővel, hőmérővel a kocsi találja ki, hogy milyen hőfokú levegőt, hova irányítson. Biztos.
A kupplung, és váltó egy mestermű. Jó a kar fogása, rövid útón jár, semmi zaj, mindig a kívánt helyre ugrik, finoman, határozottan. A motor elég erős, hamar eléri az üzemi hőfokot, bár kicsit hangos, és magas fordulatszámon jár (persze 50-60 ötödikben is megy, 1500-1800-as fordulatszám körül). Néha, mintha szunnyadó tartalékokat bányászna elő valahonnan (biztos nullponti energia hajtja :-), és jobban meglódul, mint várná a vezető, a 100LE nem tűnik kevésnek. A futóművet sokan dicsérik, én nem nagyon értek hozzá, csak szubjektív véleményt írhatok. Segítő, megengedő, korrigáló, olyan, mint jó anya a hülye gyerekével, kanyargyilkos, az ember gyorsabbnak érzi a kocsit, mint amilyen kanyart adott sebességgel biztosan be tud venni. A környező autósokra jó hatással van, ha egy kanyarban behajtás előtt gyorsítunk (szigorúan a biztonsági határig)… ahol ők lassítanának. Néha azt érzem, hogy biciklit vezetek: rántok a kormányon, és arra megy a kocsi, amerre fordítottam! Fentebb írtam, hogy tettek az eladók a tesztvezetésbe macskaköves részt is. Élmény volt. Régi autóm nyiszogott, csattogott, zörgött rajta. Itt pedig … igen, valami ott alul … csattog a gumi, meg billeg kissé a karosszéria, de amúgy. Mintha egy nagy adag Lidocain-nal elzsibbasztották volna az alfelét a kocsinak, minden olyan tompán jön át, vagy nem jön át, mint Pély Barnának a Megasztáron.
A fék. Fura, mert a Vectrában 4 tárcsafék dolgozott, itt meg hátul dobfék van, ennek ellenére sokkal jobban lassít, és most, hogy finomodtam a kezelésben, adagolásban nagyon hatékony. Eleinte olyan volt, mint sokak számára az első automataváltós kocsinak a vezetése: minimum egyszer mindenki lenyomja a féket a bal lábával, és mindezt kupplungolási stílusban. A hatás elképzelhető (vagy már tapasztalt).
A fogyasztás jó (nekem)! A Vectrám 7.5 liter körül evett, ha „szépen”mentem vele (2000-2500 körül elváltok, 80-110 Km/h maximális sebesség) néha 7 liter is sikerült (gondolom hátszél volt, meg sok lejtő). A Focusban hasonló stílussal a fedélzeti számítógép 5.7 litert mutatott városon kívül, és vegyes használatban, sok várossal, klímával sem ment még 7.5 fölé (ebben volt egy kb., 1-1.5 órányi budapesti totyogás + klíma, „Férfiasság – száguldás!). Persze, még nem számoltam utána, lehet, hogy becsap a fed. comp. (és majd öntudatára ébred, és az elcsalt benzin segítségével kinyír). Reálisabb, ha azt írom, hogy: 80-150-es tempó (utóbbiból a kevesebb), klímával, és változó domborzattal: 6.5 liter/100 Km.
A megbízhatóságról nem tudok nyilatkozni, ahhoz még keveset birtokoltam. Kétszer fordult eddig elő, hogy nem indult első pöccre (a 16 éves Vectra is ezt tudta).
Hibák. Semmi komoly. Azt hiszem ez tipikus Focus kór: az első szélvédő tömítő gumija elhagyta magát. Majd visszaragasztom valamilyen tömítő pasztával. Másik, de idegesítőbb apróság: ha tegyük fel a fed. comp. szerint 40 kilométerre elegendő az üzemanyag, és mondjuk csak 6-7 litert veszek, akkor hajlamos „nem észrevenni”. Persze, a mutatós műszer elmozdul, és jelzi, hogy a tankban van a 2000 forintnyi nafta, de a számítógép ragaszkodik a rögeszméjéhez. Ezt 10 tankolásból 2-3szor megcsinálja. A www.fordfocus.hu rajongói oldal alapján ez nem a példány hibája, és van, amikor „magától” elmúlik, van, amikor a számlálók reset-e segít, és van, amikor már a vietnámi balzsam sem segít! Az előbb említett oldal fórumán szó esik idegesítő neszekről, zörejekről, zajokról, én ezeket szintén tapasztaltam, és nem mindig látom összefüggésben pl. az útburkolattal, valahogy jönnek, aztán el is mennek. De vegyük észre: nem egy 20-30 milliós „mesterművet” vettünk, hanem egy középkategóriás járművet! Sorról jön le, spóroltak itt-ott az anyagokon, néha kicsit álmosak a munkások, hanyagok… Tegye a szívére a kezét, minden olvasó: mi mindig a maximumot adjuk? Attól még persze lehet feelni a differencet.
Presztízs. A Vectrámra jobban rámásztak, értem ez alatt a rugalmasan értelmezett követési távolságot, azaz mínusz 1-2 méter a biztonságosból. Pedig nem viccből volt rá hátra kiírva a 2.0, és az nem a verziószámra utalt. Ezt egy picit messzebbről, és nagyobb türelemmel követik, mielőtt leelőznének (és lásd korábban: kanyarokban el lehet rendesen bizonytalanítani a követőt). Nem mondom, hogy az utcán nagyon megbámulják, de azért kap némi figyelmet. Voltak már visszapillantóból megismétlődő pillantások a női sofőröktől, tehát már nem a híg kutyaszar kategóriába tartozom, mint a 16 éves Opellal, hanem a kemény kutyaszarba (ez utóbbiba jobb belelépni, mert nem ragad a cipőtalp bordái közé). Szerintem, lehet vele a csajoknak imponálni. Persze, a fellépésen múlik minden, ha középre dőlve vezetnék, hanyatt fekve, fél kézzel, 12 óránál markolva a kormányt, és üvöltene a nyitott ablakon át valami, tiszavirág életű bandának a „hibátlan” gagyi zenéje, más lenne a kép. Csak akkor egy 8-10 éves Audival, BMW-vel kellene járnom. Ja, ide kívánkozik még: normális környéken lakom, akár nyitott ajtóval is a ház előtt hagyhatnám a kocsit, nem lopnának ki belőle nagy valószínűséggel semmit. De azért volt egy derék ember, aki nem rejtette véka alá a véleményét: ma egy ilyen kocsit bérből NEM lehet megvenni, tehát karcoljuk meg a motorháztetőt! Üzenném: tanultam, dolgoztam, 6 évig jártam egy 10-16 éves kocsival, és gyűjtöttem, kivártam. Ja, és „ha meglátom, hogy arra jársz, eltöröm a kezed” – legyen kis Mónika show is…
Összességében egy jól összerakott autót kaphatunk meg, 2-3 évesen már jó áron, használható, elvárható felszereltséggel, szép formával, kellemes vezetési élménnyel, alacsony fogyasztással. Ajánlom.
2008.01.26
"Hajónapló. Csillagidő 124.5657.234". Szóval. A fogyasztás adatok, téli tapasztalattal kiegészítve. A nyári 6.3 - 6.5 felment 7.8 - 8.3 közé, városban; 7.0 körüli értékre hosszútávon (nem autópálya). Ez a 0, és-5 fok közötti hőmérsékletre értendő. Olyan 10 fok körül már alig van különbség. Kiderült, hogy az ablakmosó rendszer fagytűrő (még ha a hülye tulajdonos nem is önt bele fagyálló ablakmosót), a motor gyorsan melegszik, hamar van fűtés. Kapott az autó téli gumikat, és hát ki kellett próbálni, hogy mennyire stabil a jármű (indokolt, hiszen ha nincs valaki tisztában a képességeivel az autónak, nem ül benne biztonságban). Nekem igen nehezen sikerült rávennem, hogy csússzon meg, faroljon, olyan stabil, mint nyáron! Igaz, a vételnél azt mondták, hogy ESP is van benne. Néha, mintha érezni lehetne, hogy valami visszarántja az éppen megcsúszni készülő farát az autónak, talán mégis van stabilizátor, vagy ez a futóművet dícséri? Kezd kicsit zajosabb lenni az autó, de még mindig csak rossz úton. Hangok jönnek a hátsó ülésekből, ajtókból, műszerfalból, csomagtartóból... Ezt nem vártam. Kb. ekkora zaj volt a 16 éves Opelomban. Most úgy vélem, a belső kialakítás ugyan szép, de enyhén spórolós, nem baj, jutott pénz a lényeges dolgoknak. Amúgy még mindig minden OK (25000 Km van az órában).
Hibalista
- Még semmi.
Ide hordtam szervizbe
Saját, "maszek".
Értékelése: 9
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (7) | Évjárat | 2005 |
| Kényelem | (7) | Használati időtartam | 0 év |
| Teljesítmény | (9) | Km vásárláskor | 18000 |
| Megbízhatóság | (9) | Vezetett km | 2000 |
| Szerviztapasztalat | (9) | Átlagfogyasztás | 6 l |
| Előző autója? | Vectra 2.0i CD | Következő autója? | Még nem tettem fel magamnak ezt a kérdést. |
| Ennyire szerette | (8) | Megérte a pénzét? | nem |
| Verdikt | (7.2/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan