A család zöld málháslova
Szöveges ítélet
2004- ben került hozzánk ez a Trabi után meglehetősen komfortosnak mondható gépcsoda. Egy öreg tanártól vettük, persze csodaszépen nézett ki, és látszott rajta hogy megbecsülték... így hát kemény 200 ezer forintért megvettük az almazöld Wartit. Kifejezetten jó a rengeteg tér a pakoláshoz, az hogy a hátsó ülésen utazóknak nem kellett a nyakukba venniük a lábukat ahhoz hogy elférjenek, és hogy az országúton kóválygó busz megelőzése nem okozott többé lelki traumát. A kezdetekben beadtam egy szerelőhöz, hogy állítsa be és minden hibás alkatrészt cseréljen ki... nem kellett volna. Cserélni szinte semmit nem cserélt (jó még az), és a karburátort úgy beállította, hogy egy mélygarázsból történő kijövetel alkalmával az emelkedőn lefulladt a motor, és csak a gyors reflexek mentették meg a mögöttünk halad(ni próbál)ó épségét. Úgyhogy a motort én magam szerelgetem azóta.
A kuplung pedig a majdnem 20 év alatt erősen megkopott... viszont így is lehet meglepetést okozni, így is meglehetősen jól gyorsul az autó. A fékek nemrég voltak cserélve, azokat is megette az idő, meg a sok kilométer. Na és a küszöb rohadása. Az legalább annyira nem horribilis összeg javíttatni. És még a reflektor kapcsoló hibája, a többek által emlegetett indexkapcsoló... 200 forintból megoldható hibák. Viszont ezek a hibák betudhatóak annak hogy két évig szinte csak a benzin volt beletöltve a kocsiba.
Ha viszont az ember fia odafigyel arra hogy ne halmozódjanak a hibák, akkor a szűk pénztárcájú család hű szolgája marad hosszú időn át a Wartburg. Persze nem egy luxuskocsi, de több, mint használható. Nincsen olyan hogy nem fér bele a csomagtartóba valami, óriási hely van benne. Az utasoknak sem kell nyomorogni, hátul is kényelmesen el lehet férni.
Ami kissé kevés, az a 4 sebességes váltó, ugyanis egy ötödik sebességgel jobban kihasználható lenne a leadott teljesítmény. A motorra nincs panasz, több mint elég az 1.3- as Volkswagen erőforrás egy ilyen könnyű kasztnihoz. Télen még ilyen leamortizált állapotban is legkésőbb harmadik indításra elindult, majd 2 perc melegítés után már lehetett is menni vele. A Dacia sportdob kissé VFTS Ladára emlékeztető hangot ad ki magából, de az utángyártott dob egy évet sem bírt ki, nagyon hamar darabjaira hullott.
Így hirtelen ennyi jutott eszembe róla, szerintem jó választás első autónak, munkába járni, vagy családi málháslónak, de csak akkor, hogyha van némi érzéked a házilagos szereléshez.
Hibalista
- Majd 20 év után: megrohadt a küszöb több helyen is, ajtók alja rozsdás de nem vészes, karburátort elcseszte a szerelő, kuplung kopott (durván 80 000 a szerelési költség), cserélni kellett továbbá a jobb hátsó teleszkópot is, a fékrendszer megkopott, plusz pár száz forintos kapcsolók, csövek
Ide hordtam szervizbe
Kisiparos, sikeresen tönkretette a jól beállított karburátort.
Értékelése: 1
Másik szerelő értékelése
Házilag szereltük, ez jobban bevált mint a "nagytudású profi"
Értékelése: 7
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (5) | Évjárat | 1989 |
| Kényelem | (6) | Használati időtartam | 4 év |
| Teljesítmény | (6) | Km vásárláskor | 95000 |
| Megbízhatóság | (7) | Vezetett km | 110000 |
| Szerviztapasztalat | (5) | Átlagfogyasztás | 8 l |
| Előző autója? | Trabant 601 | Következő autója? | Suzuki Swift |
| Ennyire szerette | (8) | Megérte a pénzét? | nem |
| Verdikt | (5.6/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan