Guruló kanapé
Szöveges ítélet
Igazából a véletlen műve , hogy “lett” egy Volvónk :) Egy e46 utódját kerestük, amikor a feleségem egy Facebook csoportban talált egy hirdetést , ahol egy világos kék Volvo S80-at cserélnének . Soha nem gondoltam , hogy valaha így lesz autóm :D Elmentünk , megnéztük, elcsereltük. Már a hazaúton feltűnt , hogy mennyire nem egy ligában van a BMW-hez képest , de erről később . Nagy, kényelmes, elég jól ment ( a termetéhez képest) már ezzel a 2.4-és benzinessel (170le) is , ami a skálán a második a 140 lovas alapmotor után. Ez volt az addigi legkényelmesebb autóm. A hatalmas bőrfotelekben elképesztően kényelmes az utazás, mindegy meddig tart és a végén mindig pihenjen száll ki belőle az ember . Az öthengeres benzinmotor hangja szerintem a második legjobb motorhang egy V8 után. A 170 ló inkább magabiztosan mozgatja a karosszériát , mint dinamikusan, de lehet hogy az utazási komfort elnyomta a sebességélményt. Az autó egyébként sem ösztönöz sportos közlekedésre. Néhányszor próbáltam sietni vele , de erre legfeljebb autópályán alkalmas. Körforgalmakkal tarkított utakon olyan, mintha egy ugráló várat akarna irányítani az ember :) ( lehet, hogy túl élénken élt emlékezetemben az e46) A felszereltség nagyjából olyan volt , amit akkora autótól elvárt az ember a kétezres évek elején. Szerviz tapasztalatom nincs sok az autóval, a t.m.k. kívül nem kért mást, egy ablakemelőt leszámítva . Az viszont ahogy murphy megjósolta, este műszak előtt a munkahelyi parkolóban leengedett állapotban fosta el magát. Még a próba körön feltűnt , hogy a klíma a svéd őshazában sem lenne kielégítő , és máshol sem, ahol a nappali hőmérséklet 20 fok felett van. Persze a tulaj szerint jó, csak fel kéne tölteni, de ő amúgy sem szereti a klímát ( az én e46-omban rögtön beállította automatán 18 fokra és vigyorgott, ahogy jött a jeges fuvallat) Nagy mákom volt, de ötven perc toporgás után a szerelő mosolyogva adta át a kulcsot, hogy zavarjam ki a pingvineket és vihetem az autót. Ezt leszámítva gondtalanul telt el közel két év . Keserű szájízt csak a városi fogyasztás és a beltér műanyag elemei okoztak. Előbbit egy dízel Clio hadrendbe állítása ,utóbbit a méltán híres Volvo hifi próbálta feledtetni ( mármint a nyikorgását). A könyöklő nyöszörgése és úgy általában a beltér műanyagjainak minősége volt csak csalódás a BMW után . Ezt leszámítva példás utazóautó volt , német autópályán 200-nál négyezres fordulata volt az ötfokozatú autómatával. Két év után igazából csak azért cseréltem le, mert feleslegesen nagynak találtam arra az évi két-három 500 kilométeres útra , amikor nem egyedül használtam munkába járásra . Költségeket nem írok, mivel nem Magyarországon élünk nem releváns. A fogyasztás az egyedüli , ez 9 litertől indult és hát igen, volt 15 liter is. A kilencet nagyon óvatosan lehetett összehozni ,a 15-öt pedig egy random dugóban bármikor . Nagy átlagban 11-el jártam vele. Összességében nagyon szerettük az autót , lesz még Volvónk, az biztos :)
Hibalista
- Vezetőoldali elektromos ablak , néhány izzó.
Ide hordtam szervizbe
Helyi szerelő
Értékelése: 7
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (5) | Évjárat | 2002 |
| Kényelem | (10) | Használati időtartam | 2 év |
| Teljesítmény | (7) | Km vásárláskor | 240000 |
| Megbízhatóság | (10) | Vezetett km | 40000 |
| Szerviztapasztalat | (5) | Átlagfogyasztás | 11 l |
| Előző autója? | 318 | Következő autója? | – |
| Ennyire szerette | (8) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (7.6/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan