Nyers erő és luxus az előző évezred végéről
Szöveges ítélet
## A megismerkedés
“JAY” (dzséj vagy jaj, kinek hogy) 2014 májusában került hozzám, mint életem első saját autója.
Alapvetően nem Volvót kerestem, hanem valamivel olcsóbb és kisebb kocsikat (inkább Opelek, Mazdák, Volkswagenek, stb. között nézelődtem), így csak egy ad hoc, “nézzük meg, mi van kicsit feljebb” keresés eredményeképp került szem elé. Korát, motorját és felszereltségét illetően a kínálat alján helyezkedett el árban, de mivel pár buszmegállónyira hirdették, így vesztenivaló nem sok volt - alkalmasnak tűnt a napos szombat délután egy körülnézésre és próbakörre. A hirdetés is korrektnek, őszintének tűnt, így megnéztük, megfogdostuk, elvittük egy körre. És rötön bevonzott.
Az autó egy 1998-as évjáratú, 2004-januárjában Magyarországra került kétezres benzines, turbós (akkori legerősebb) példány: akkor épp második családi autóként szolgált, és amennyire visszakövethető, valószínűleg szinte csak Budapesten. 187e km állt a számlálóban. Belül a plüss-szerű kárpit több helyen foszlásnak indult, és a karosszéria is körben már szinte mindehol apróbb sérülésekkel, meghúzásokkal volt tele, de az esztétikai (és kicsit rohadást gyorsító) sérüléseken kívül nagyon jó vételnek tűnt az autó. A hétvégén még a környéken elérhető lehető legtöbb hasonló méretű és kaliberű autót megnéztem, hogy legyen egy legalább hozzávetőleges összehasonlítási alapom. És egyik kontrollpéldány sem közelítette meg azt, amit ez az S40 nyújtani tud. Két nappal később (hétfőn) már erdetiségvizsgáról visszafelé jövet ki is fizettem, elhoztam. Örömöm határtalan volt, és tulajdonképpen később sem dolgozott nagyon azon, hogy ez változzon.
## A mézeshetek
Ezelőtt jellemzően kisebb, gyengébb és kevésbé prémium autókat vezettem (bár ahhoz képest, hogy saját autóm még nem volt, sokat és sokfélét), és rögtön magával ragadott rengeteg részlet: a viszonylag kis mérete ellenére is hajósabb mozgása, a váltó (pontos, gyors, röviden kapcsolható), az a tapadás, ahogy az úton “ül”, a kétliteres turbós motor elképesztő ereje (nekem új volt az, hogy szinte minden helyzetben és sebességnél van tartalék). Hiába még az előző évezredben készült, tele van gyári extrákkal: el. ablakokon (elől), légkondin, ködlámpákon kívül tempomat, első ülésfűtések (alul és a háttámlát is fűti), elektromos tükrök, (legfeljebb havazáskor hasznos) fényszórótörlő lapátok, jó helyen lévő kartámasz, hátsó ülésekből kiemelhető gyerekülések, stb. Az ülésekért most is odavagyok, a belső körülölel, puha, kényelmes. Öreg autó volt már akkor is, mikor hozzám került, de nekem, akinek elég lett volna a légkondi önmagában, meg az, hogy A-ból B-be, jellemzően belföldi nagyobb, illetve külöföldi kirándulásokra, tehát alkalmankénti hosszabb utakra vigyen megbízhatóan, ez maga volt a kánaán, pláne ár-érték arányban. Jobban azt hiszem, nem nagyon járhattam volna.
## Az összeszokás
Voltak persze nyűgjei már az első időszaktól kezdve, de számítottam is rá, hiszen mégiscsak egy 16+ éves autót vásároltam. A karosszéria hibái még nem voltak olyan drasztikusak, hogy a rozsda nagyon megindulhasson a kőfelverődéseken-horpadásokon, így egyelőre ezekkel nem is nagyon foglalkoztam. Ütött-kopott, de nagyon jól megy és kényelmes, ez volt a lényeg. A kárpit valóban eléggé szakadt volt, de szerencsére leginkább varrás mentén, és kis családi segítséggel páran összébbhúztuk a kárpit színének megfelelő, erősebb cérnával, így újra sem kellett húzni az üléseket (meglehetősen drága árajánlatot kaptam anno). Megvétel után még az elektromos csatlakozókat (pipere-világítás, ablakemelők, belső világítások) pucolását végeztük el otthon, mert itt-ott már oxidálódtak.
Így maradt a motorikus-mechanikus rész, amit folyamatosan gondozgattam és hozattam helyre vagy cseréltettem ki öregedő alkatrészeket. Meglepően könnyen és folyamatosan ment minden ilyesmi, és bár volt olyan, hogy a termosztát tönkremenetele miatt épp csak elcsorogtunk a szervizig, nem hagyott az út mellett sosem.
## A munkás napok
**2014:** Vásárlás után az első komolyabb átvizsgáláskor új gyertyákat kapott (és meg is szűnt a gázadásra ugyan minimális, de létező dadogás). Ezen kívül még szokásos olaj és olajszűrőcsere, üzemanyagszűrő csere volt, illetve még 2014 végén kapott egy új akkumulátort is. Kicsit kényelmetlen volt, hogy az indexkar automatikus visszakapcsolása rövid időn belül megadta magát (valami relé mehetett/kophatott félre), emiatt pont akkor kapcsolt vissza, mikor csak kicsit fordítottam a kormányon, és akkor maradt az index, mikor tényleg bekanyarodtam valahova. Ilyen tempomatos S40 (1. széria, facelift előtti) indexkar utángyártottan sajnos úgy tűnik, nem létezik, és bontottan sem találtam - bár nem is kerestem túl intenzíven, mert nagyon hamar megszoktam, és aztán már el is felejtettem, hogy vissza kellene kapcsolnia. Úgyhogy ez azóta is ilyen.
**2015** egy új nyári (majd téli) abroncs-garnitúra éve volt, és a kilyukadt kipuf.dob helyett kapott egy újat. Hátsó féktárcsát, -nyerget, betétet, bal első lengőkart, gömbefejet kellett még cserélni + első fékcsöveket (nyest…).
**2016** nyarán a már lefelé kívánkozó tetőkárpit helyett kapott egy újat, valamint ha jól emlékszem, ebben az évben kellett a csomagtartó kábelezését újrafűzni, mert a kontakthiba(?) miatt a központi zár sem működött minden esetben megfelelően. Kézifék környékén is volt kis tennivaló, nem fogott eléggé, és egy másik szervízeléskor kormánygömbfejet, trapézgömbfejet cseréltek.
A baloldali fényszórómosó-lapát motorja hektikusan működött, így azt kikötöttem, mert irreálisan drága lenne a motorcsere. Egyébként lapátostul megvan minden, csak nem mozog a szélvédő mosásakor. Svédországban lehet, hogy fontosabb, itt kevésbé - viszont a kiálláshoz hozzáad :)
**2017**-ben megbolondult a termosztát, és már kicsit melegedő motornál is forró vizet vízionált: emiatt volt, hogy nem is indult, illetve több komponens sem tudott a rendeltetésének megfelelően működni. A szerelőig el tudtam vele gurulni, párezer forintból megúsztam. Ezen a nyáron Németországból visszafelé (de már Mo.-n) javíthatatlan defektet kapott a jobb hátsó, és ugyanolyat nem kaptam, mint amilyen rajta volt már (Michelin Efficent Grip Performance), így hátulra két új abroncs került. Így most van 3 Michelin, melyből kettő egyenletesen kopik, és két kicsit frissebb falken. Évvége felé még kormányösszekötő és kormánymű gumiharang esett be mint friss alkatrész.
Ekkorra már egyrészt nagyon összeállt a mechanikus része az autónak, valamint össze is gyűlt a karosszéria javítására is a pénz, így az autó 20. születésnapját és a telet már kilakatolva, újrafényezve vártuk (szinte mindegyik karosszéria-elem igényelte a csinosítást, küszöb-rozsda is elindult már). Végre már kívülről sem volt ütött-kopott!
**2018**: a javítások februárban a szervízben egy gyertyapucolással és szívócsőtakarítással indultak, emellett egy kiégett szélességjelzőt cseréltünk otthon. Májusban gyújtótrafók + kábelek, valamint gyertyák cseréje volt az aktuáális olajcsere mellett. Júliusban utángyártott fényszórókat vettem előre, ezeket ki is cseréltem, azóta a motoros fényszórómagasság-állítás is működik :) A kárpitos a napellenzőkben lévő világítások kábeleit neme egyszerűséggel elvágta, így azok azóta nem működtek, most viszont kihalásztam a tetőről a kábelvégeket, és újra összekötögettem.
Augusztus végén egy hosszabb autópályázás után lettem figyelmes arra, hogy füst gyűlt össze a motortérben (és az utastérben is érezni a füstszagot). Lassú haladásnál nem, csak ha huzamosabb ideig 130-140-es tempót tartok. Egy gyors tömítések-csövek ellenőrzése és meghúzása után kicsit pihentettem a dolgot, ősszel alig ment az autó.
**2019** az autópályázások utáni füstölés, és egyre komolyabb olajfolyás megszüntetésére tett kísérlettel indult (olaj: kocsi alatt gyűlt a kisebb tócsa, kifelé szivágott, nem kellett többet tölteni bele, mint korábban). Mint kiderült a leömlő öregedett el már teljesen, itt szökött a füst. Ennek javítása mellé még kértem egy felfüggesztés-korszerűsítést is, mert már nagyon kopofgott a futómű. Ennek eredménye lett két új első lengéscsillapító, belső stabilizátor-gumi, jobb alsó gömbfej, és újra csodásan finoman mozog a korához, és a Volvók egyébként is kissé kemény, kopogós mozgásához képest. Ja, meg már elöregedett az akkumulátor is, így azt is cseréltettem.
Most gyönyörűen húz, csodás a hangja, nagyon szépen fekszik az úton, és a karosszéria is korát meghazudtolóan ápolt. A füst és az olaj-fogyás nem oldódott meg teljesen, de sokkal jobb lett egy alaposabb pucolás, illesztések ellenőrzése + pár bilincs-csere után (ez hosszabb utakon volt probléma, városban, lassabb tempónál kevésbé).
UPDATE 2019.07: motormosás után kiderült, hogy a vezérműtengely hátsó szimeringje öregedett el, és ez engedte kifelé az olajat. Ezt cserélték, azóta minden csodás, álomszerű :) Ezen a szervizen egyúttal az ablaktörlő-belső mechanikájának cseréjét is kértem, mert már nagyon elkopott, valamint a régi, már kissé görbült vezetőoldali ablektörlő kar helyett is kértem egy újat.
## A hosszútávú együttélés
Jellemzően alkalmanként, de akkor hosszabb utakra használom az autót. Budapesten belül szinte egyáltalán nem, inkább kirándulásokra, családlátogatásokra belföldön és külföldön egyaránt. Igyekszem a turbóra is figyelni, hogy autópályázások után rögtön ne állítsam le, hanem hagyjam hűlni. Az olajfogyasztás ugyan az első pillanattól kezdve folyamatos odafigyelést igényelt, de az étvágy mégsem volt akkora, hogy bármelyik szerelő, ahova vittem, a bontásos szervízt javasolta volna, hanem inkább az utántöltögetést.
A benzinéhsége nálam 7 és 8l/100km között alakult, a legtöbb egy végig városban elhasznált tank 9,8-as fogyasztása volt.
Az együtt töltött öt év alatt egyetlen egyszer sem hagyott ott útközben, és szinte mindvégig azt éreztem, hogy egyre jobb lesz, a növekvő kora ellenére is. Bátran indultunk vele 2-3000km-es Európai körökre. Az ereje bőven elég, megpakolva is, a tapadás még a német autobahn-os határfeszegetések során is elképesztő volt, semmi remegés, nagyon masszív a tartása a gps szerinti 200-210km/h felett is (km-óra mutatója ilyenkor már a 230 felett jár). A végsebességét még nem próbáltam, itthon nem is merném, de a kétszeri füligvigyorért Nürnberg és Erfurt környékén már megérte, és egyébként is, valószínűleg már nagyon közel voltunk hozzá.
Nemcsak az autópályázás és a hosszabb távok egy fenékkel végigülése kényelmes benne, hanem a szerpentineket is nagyon élvezem benne, bár nyilván nem egy mx-5. Ahhoz képest, hogy 1998-as autóról van szó, az extrák listája is példás, és az öregedő elektronikával sem volt különösebb gondom.
Most viszont úgy érzem, van olyan jó állapotban, hogy most váljak meg tőle, és keressek egy utódot - részben kalandvágyból, részben pedig hogy a hosszútávú kirándulások még legalább ennyi évig továbbra is gond nélkül, megbízhatóan és stresszmentesen mehessenek.
A verdikt mindenképpen az, hogy nagyon szerencsésnek mondhatom magam, hogy szembejött, és én lecsaptam rá. Folyamatosan kell(ett) rá itt-ott költeni, de amennyire olcsó volt a tudásához és minőségéhez képest, nem is érzem különösebb ráfizetésnek a szervizeket. Azért mégiscsak egy idén 21 éves autóról van szó.
Az első autómról, ami után nehéz továbblépni.
Hibalista
- A kopó alkatrészeken (fékbet., abroncsok, olajcsere, stb.) kívül: - 2015: kipuf.dob - 2016: csomagtartóajtóban futó el. kábelek, kormánygömbfej, trapézgömbfej - 2017: termosztát, korm. összekötő, korm. gumiharang, karosszéria-felújítás: lakatolás, fényezés - 2018: gyújtótrafók, -kábelek, gyertyák - 2019: első lengéscsillapítók, belső stab. gumi, jobb alsó gömbfej, akkumulátor, első féktárcsák, vezérműtengely hátsó szimering, olaj-, szűrőcsere, ablaktölrő-mechanika és vezetőoldali ablaktörlő kar csere
Ide hordtam szervizbe
márkafüggetlen, ismerős családtagja
Értékelése: 8
Másik szerelő értékelése
Volvo Udvari
Értékelése: 9
Képek az autómról
Fenntartási költség | (5) | Évjárat | 1998 |
Kényelem | (10) | Használati időtartam | 5 év |
Teljesítmény | (9) | Km vásárláskor | 187000 |
Megbízhatóság | (9) | Vezetett km | 80000 |
Szerviztapasztalat | (9) | Átlagfogyasztás | 8 l |
Előző autója? | – | Következő autója? | MX-5 |
Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | igen |
Verdikt | (8.6/10) |
