Takarékos olajkányha
Szöveges ítélet
1996-ban Expressz hirdetésre vettem Kistarcsán, mint Németországban kiszolgált közszolgáltatási "cégautót". Nyilván roncsként lett behozva és kisteherautóként, azért a fapadosnál is fapadiosabb volt, ráadásul egy csomó időt kellett eltöltenem a Váci vámhivatalban az átminősítéssel. Amúgy a kaszni rendben volt, és a motor is rendben lévőnek tűnt, szerelő megnézte, olaj nem folyt.
A bevállalt kényelmi hiányosságokat leszámítva az autó az első télig rendben ment, akkor a sokadik indulási probléma után beletettem egy 81 amperórás aksit, ami utána vidáman forgatta a legnagyobb hidegben is. Kapott új Sava gumikat, bontóból szereztem ezt-azt, összeségében az egyre figyelmeztetőbb olajéhségen kívül probléma és lényegi kiadás nem volt. Ez addig tartott, amíg egy évvel a vásárlást követően megpróbáltam vele eljutni Berlinbe. Lengyelországon még átverekedett, de Berlintől 100 km-re besült a motor, az egyik henger pedig beletört a sztrádán. Nem vagyok németes, de a kiérkező német autómentős "das is tot" ítéletét rögtön vettem és dícsértem a sorsot, hogy rendelkeztem Autóklub biztosítással (egyben átkoztam a Lehel út és Váci út kereszteződéséhez közeli autószerelőt, aki előzetesen átvizsgálta a kocsit). A biztosító hazahozta a gépet, az utat vonattal felyeztem be és az akkori barátnőmmel is ez volt az utolsó közös utunk.
Odahaza választhattam: 1. kirakom az árok szélére kulccsal együtt, de még ellopni sem lehet. 2. Eladom ahogy van. 3. Rendbehozom.
Miután kocsi mindenképpen kellett, a Mártonhegyi úton Imre Laci 200 ezerért az eredeti és nem sérült blokkba beleépített egy új motort. Az autó 3 évig ezzel pöfögött -a legnagyobb megelégedésemre. Legalábbis ami a motort illeti. Pöccre indult, gyönyőrű hangja volt, 4 litert evett városon kívül (bent 5-öt), éppúgy elment fél méteres hóban, mint a szőlőhegyen sárban. Költeni nem kellett rá, nem rozsdásodott. Hangos volt, a műanyagok érezhezően elkezdtek fáradni benne, egyre jobban zörgött és változatlanul idegesített, hogy az ajtó becsukása (3 ajtós volt) - hacsak nem tekertem le résnyire az ablakot - komoly izommunkát igényelt. Sajnos nem volt senki a családban, aki vezette volna, ezért kénytelen voltam eladni "áron alul", hiszen a motor szinte vadonatúj volt.
Összességében sokat utazó vidéki embernek a maga korában, de akár most is (pl. telkes autónak) ideális, kis fenntartási költséggel, nagy megbízhatósággal.
Hibalista
- - motor (henger)
- . akkumulátor
-
Ide hordtam szervizbe
Mártonhegyi út, Imre autószervíz (ajánlom)
Értékelése: 10
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (10) | Évjárat | 1983 |
| Kényelem | (1) | Használati időtartam | 4 év |
| Teljesítmény | (5) | Km vásárláskor | 0 |
| Megbízhatóság | (10) | Vezetett km | 30000 |
| Szerviztapasztalat | (5) | Átlagfogyasztás | 4 l |
| Előző autója? | Astra | Következő autója? | Peugeot 406 |
| Ennyire szerette | (8) | Megérte a pénzét? | nem |
| Verdikt | (6.4/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan