Kotyogó
Szöveges ítélet
Imádtam ezt az autót. Amikor két éve eladtam és a szívem megszakadt, de már majd egy éve állt mozdulatlanul a ház elött. Nem volt ki járja. Előtte egy kollégám használta két évig. Azelőtt én.
Mivel vételkor hengerfejes volt egy kicsit, de csak annyira, hogy okosan síkságon lehetett vele közlekedni gond nélkül, mikor úgy hozta sorsom, hogy minden nap a hegyekbe kellett mennem beszereltem egy kapcsolót amivel a ventilátort kapcsoltam még az emelkedő előtt. Nem volt a megoldás tökéletes, általában olaj és víz nélkül jártam meg az oda-vissza 500km-t, de kibírta. Három hónap alatt összeszedtem annyi pénzt, hogy egy másik motort és vadi új hengerfejet kapjon a szívem csücske, ez akkoriban nagy szó volt.
Soha sem hagyott úton, csak 1x néhány órára. Még 96-97 táján úgy döntöttünk megmutatjuk neki a tengert. Sajnos az éxíjtárcsája el volt kopva. Zuhogó esőben indultunk Szlovákiából az Adria felé. Ködlámpa nélkül nemláttuk volna hol van az út. Volt benne egy akkufeszültségmérő, induláskor azt mondtam, ha 10 V alá esik megállunk és megvárjuk a reggelt. Még csak Győrnél jártunk amikor a dolog megtörtént. Persze nemntünk tovább. Varazsdinnál az ablaktörlő törlés közben megállt. Utána én is, kis segítség kézzel, s mentünk tovább. Néhány kilométert. Csoda hogy eddig bírta. Igaz 89Ah-s akkumulátort vettem bele. Nehezen, de elfért a helyén. Hengerfejes korszakában megtanultam, hogy mindig dombról lefele parkoljak, a ventillátor mindíg leszívta az aksit. Hajnalban, mikor már nem kellett világítani és az eső is alább hagyott, kis lökés után elindult a kedves. Száz kilométer után felvillant a mérőn a 10V jelző dióda. Boldogok voltunk. Reggel betértünk egy faluba, ahol egy kedves autószerelő kicserélte az ékszíjat és 2000km-re megint kuss volt. Hazaérkezés után éxíjtárcsa-csere és kuss tíz évre.
A kollégámnak aki Kotyogót elnevezte és az utolsó években járta, volt egy vadiúj Fabia 1,4 -es jármüve. De ezzel szeretett járni, mert mint mondta, ha 100-nál belelépek ez legalább egy kicsit megindul. Meg öt és fél liter fogyasztás. A mostani kocsim 2x ennyit eszik. De azt is szeretem.
Már bánom, hogy eladtam. Nem a fogyasztás miatt.
Hibalista
- Hengerfejesen vettem, hegesztettem, rakás pénzt ráköltöttem, aztán vettem egy zsír új gyári hengerfejet (150000Ft), oszt jó lett. Mondták nem vagyok normális, de az vagyok. Ezen kivül semmi komoly.
Ide hordtam szervizbe
Össze-vissza.
Értékelése:
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (3) | Évjárat | 1983 |
| Kényelem | (4) | Használati időtartam | 11 év |
| Teljesítmény | (6) | Km vásárláskor | 220000 |
| Megbízhatóság | (10) | Vezetett km | 200000 |
| Szerviztapasztalat | (5) | Átlagfogyasztás | 5 l |
| Előző autója? | 1200 | Következő autója? | Peugeot 406 Break 2.0 turbo |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | nem |
| Verdikt | (5.7/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan