Maga a nirvána
Szöveges ítélet
Érdekes dolog az öregedés. A Zender kipufogós Alfa 145 boxertől elég egyszerű eljutni egy unalmas külsejű japán hybridig, csak idő kell hozzá.
Tavaly ilyenkortól 3 autó volt a szűk családban, ami kicsit sok. Én boldogan vettem vissza a feleségem 13 éve vásárolt, hibátlan Fiat Puntoját az autózással felhagyó apóstól és inkább azzal jártam a várost mint a 10liter/100km fogyasztású, cserébe semmi izgalmasat nem adó Volvo V50 1.8-cal vagy a városban bőven 13 körül fogyasztó, szuper praktikus Pathfinderrel. Nem fikázni akarom őket, mindkettő jó autó, mindkettőt szerettem és a megvásárlásuk is racionális döntés volt anno. Sőt a Pathyt kifejezetten nehéz volt elengedni....nagy SUV-om lesz még egyszer, de akkor mondjuk rendes motorral.
Most viszont racionalizálni akartam mert idegesített a 3 autóra kifizetett pénz és zavart, hogy a Nissan autópályán, nagypapa tempóban is alsóhangon 11 litert fogyaszt. Mellesleg a nagyobbik gyermekem iskolába kezdett járni és hát hol tegye ezt ha nem a város másik oldalán, úgyhogy megismerkedtem a reggeli budai dugókkal is.
Olyan autó, ami gyors, keveset fogyaszt, praktikus városban és autópályán is, tetszik is és nem kerül csilliárdokba, nem létezik, így valahol kompromisszumot kell kötni. Ez a kompromisszum most a sebesség, vagyis inkább a dinamizmus volt. Ez érdekel a mostani életszakaszomban a legkevésbé. Olyan autóm most úgysem lehet, ami kompromisszum nélkül tesz boldoggá, akkor viszont közelítsük meg az egészet a racionalitás felől.
Legyen elég legalább a családnak, de az sem baj, hogy ha időnként beleférnek a vidékről felvonatozó nagyszülők. Legyen megbízható, fogyasszon keveset. Nem is tudom, hogy ki hívta fel a figyelmem, hogy Priusból nem csak sima létezik, de van 7 személyes verzió is, de ez rögtön logikusnak tűnt. Ennyi taxis csak nem tévedhet, ugyebár.
Egyelőre szeretem, bár ez a szeretet tök más mint a legtöbb eddigi autómnál. Kicsit olyan szeretet, ahogyan szeretem a Bosch márkájú mosogatógépünket mert teszi a dolgát és szép tisztára mosogatja a tányérokat, még akkor is ha három napos ketchup foltokkal kell megbirkóznia. Belefáradtam a szeretem, tehát állandóan molyolok vele és szervízbe járok állapotba és az autós nihilbe, a tökéletes csendbe vágytam. Nehezen nevezném szépnek, nem is akarom mert nem az. Kívülről semmilyen, a belseje viszont nekem bejön. Én poénosnak találom a kicsit hi-tec műszerfalat, de mondjuk az én ízlésem nem biztos, hogy mérvadó, nekem még az új 4-es Prius is bejön. Eddig a legtöbb ismerősöm szerint randa kívül-belül. Mármint az enyém, nem a Prius 4.
Eddig kb 2ezer kilométeren vagyunk túl, tehát nem most fogom megszülni a Prius tartóstesztjét, de az első benyomások megvoltak és azok többnyire pozitívak.
- A csend. Imádom. Amikor dugóban a villany hajtja csak, maga a nirvána. Újra rászoktam a zenehallgatásra és bármiről is legyen szó (Pink Floydtól a Sepulturáig) új hangokat hallok ki, fedezek fel.
- A kütyük. A Pathfinderem, bár full extrás volt, egy más kor, más eszmeiség gyermeke volt. Hiába volt abban esetenként több extra, a Priusba átülni mégis olyan volt mint egy időugrás. A Volvoról nem is beszélek, abban a legforradalmibb technika a CD játszó volt 2005-ben....(ki gondolná, hogy a Volvo még Isofixet és tempomatot sem tett akkor egy közepesen felszerelt autójába?). A Priusban minden kézre állt, kettő perc alatt kiismertem magam a menüben, párosítottam a telefonom és megcsináltam a gyorshívás listám. Pedig nem vagyok sem geek sem műszerész. Ezek ám a nagy dolgok!
- A fogyasztás. Erről már írtam. Most a hidegben városban 5.5, az október végi indián nyárban 4.8. Enough said, ahogyan a művelt francia mondja.
- A leírások, beszámolók, tapasztalatok alapján az olcsó fenntartás. Megint csak a taxisokat tudnám felhozni. Meg a szívó benzin Volvot, amiben 90ezernél kettős tömegű lendkereket kellett cserélni. Hogy minek volt benne? Ki tudja? Ebben nincs, ahogyan sok más, a modern autókra jellemző, drágán javítható bizbasz sem.
Ami kevésbé tetszik:
- A sebesség. Ezt tudtam, nem lepett meg. Nem fogok drag race-t nyerni vele, utazni kényelmesen lehet vele 130 körül, bár akkor már torkos, megeszik akár 6litert is százon. Nem mondom, hogy néha nem vágynék egy RS6-ra vagy egy 911-re vagy leginkább egy új Giuliara.....vagy egy Teslára.
- A lopás. Állítólag lopják, bár nem tudom, hogy ez a más aksit használó Prius+-ra is vonatkozik-e. Mindenesetre elolvastam minden site-ot, meghallgattam minden tanácsot majd beletetettem mindent (is) és sok év után először cascot is kötöttem rá. Még így is jobban jövök ki mint eddig.
- A legfontosabb, ami majdnem deal breaker lett és amivel még lesz gondom: nem lehet vonóhorgot szerelni rá, ami a bicikliszállítás miatt baj. A panoráma tető miatt csak korlátozottan lehet a tetőt is terhelni. Ezt bánom.
Egy szó mint száz, a mostani állás szerint pár évig biztos nálam lesz. Egyelőre egy full elektromos autó még túl nagy megalkuvás, logisztika, de engem a mindennapi autózásban nem fog zavarni a benzinmotor hiánya.
Hibalista
- Egyelőre semmi és ez remélem, hogy így is marad.
Ide hordtam szervizbe
Sakura. Kedvesek és gyorsak voltak.
Értékelése:
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (10) | Évjárat | 2014 |
| Kényelem | (9) | Használati időtartam | 1 év |
| Teljesítmény | (3) | Km vásárláskor | 77000 |
| Megbízhatóság | (10) | Vezetett km | 4000 |
| Szerviztapasztalat | (10) | Átlagfogyasztás | 5 l |
| Előző autója? | Pathfinder | Következő autója? | – |
| Ennyire szerette | (8) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (8.7/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan