LJ70 2,5TD LX - A megbízhatóság megtestesítője
Szöveges ítélet
Előtte egy Opel Corsám volt, de jó pár veszélyes forgalmi helyzet után úgy döntöttünk a párommal, hogy kell egy nagyobb vas, ami szépen komótosan, de bármikor bárhová biztonságban elvisz. A Nissan Patrol és a Toyota Land Cruiser maradt a rostán. Végül amikor ezt az autót megnéztük, a nejem teljesen beleszeretett. Magas üléspozíció, nagy ablakok, jól belátni mindent, nagy beltér. Az utakon tisztelték, sokszor ott is megadták az elsőbbséget, ahol nem nekem volt. Ezzel nem éltem ugyan vissza, de jó érzés volt, hogy nem ugráltak ki elém, nem előztek be szembe, nem akartak leszorítani, stb. Többször voltunk vele külföldön is, nekem kimondottan kényelmes volt, soha nem kellett azért megállni, mert már kényelmetlennek éreztem volna. A gyerekek is imádták, és a feleségem is annyira megszerette és megszokta a méreteit, hogy azt mondta, ha egyszer le kell cseréljük, csak nagyobbat vehetünk.
Kicsit zajosabb, mint egy normál autó, mert a motortól erős vibrációk jöttek át az utastérbe, de nekünk nem volt zavaró, meg lehetett szokni. A kényelme szintén megfelelő volt. Elől-hátul csavarrugó, elől-hátul merev tengely. Amikor riogattak a jóakarók, hogy az majd hogy fog rázni, ahhoz képest kellemesen csalódtam. Egyáltalán nem egy lőcsös szekér. A 31x10,50-es gumikkal kimondottan kényelmes volt. A kisebb útegyenetlenségeket, fekvőrendőrt szinte észre sem vette. Ami viszont nagy hátránya volt, az a kis csomagtartó. Rövid tengelytávú autó lévén nem sok cucc fért bele. Egy-egy nyaralás alkalmával az utastér is plafonig volt pakolva, de végül is elfértünk. A másik hátrány, hogy csak 3 ajtós, és a gyerekek ahogy nőttek, már nyűgös volt mindig az első üléseket előrebillenteni a ki/be szálláshoz. Akiknek már nagyok a gyerekei, és csak ketten használják, kiváló!
Amikor hozzám került az autó, kicsit leharcolt állapotban volt. Akitől vettem, nem volt garázsa, éjjel-nappal az utcán állt. Ez látszott is a fényezésen. De nem érdekelt, egy terepjáró ne szép legyen, hanem menjen. A karosszéria olyan erős, hogy kirándulások alkalmával, ha a parkolóban nem voltak padok, az egész család a motorháztetőn ült és ott ettünk, ittunk.
A korábbi tulaj szerelője nem nagyon érthetett hozzá, mint utólag kiderült, mert a szerelőm talált pár érdekes dolgot, amin igencsak meglepődtünk. A szerelőm elkezdte szépen rendbe tenni. Kellett bele egy új hűtőventilátor viszkó, mert ami rajta volt, be volt állva. Féltengelyeknél elől folyt az olaj -> felújítás, szimering csere. Kézifék alkatrészei a dobban szétrohadva, nem is fogott. Fékeket rendbe kellett tenni.
Lassacskán egyenesbe került az autó. Onnantól mindennapos használatban volt télen-nyáron. A motorja tökéletes volt, a turbo-nál volt egy kis olajszivárgás (ez állítólag típushiba), de két olajcsere között (10.000 km) nem kellett utántölteni semmit. A fogyasztása vegyes használatnál 10 liter. Hosszabb autópályázáskor 90-100-as utazónál 9 literrel beérte. Télen viszont amikor négykerékhajtással használtam 11-12 liter. A 2,5-ös TD motor nem egy erőművész (90 LE, 215Nm), de az én vezetési stílusomnak teljesen megfelelt. Ez nem versenyautó, hanem egy strapabíró "igénytelen" igásló, ami ha megkapja a jó minőségű olajat időben, és üzemanyagot, csak megy, csak megy és megy, télen nyáron, hóban, esőben, sárban. Soha nem hagyott cserben sehol! Az alkatrész kicsit drága hozzá, és sajnos az országban nem sok van belőle, ezért bontott cuccra nem nagyon lehet számítani, de sok minden jó volt a régebbi Hilux-okból bele. Pl. a hűtőventilátor viszkója is egy törött Hiluxból került bele. Márkaszervízbe soha nem vittem, mert ott horror árak vannak. Ez még egy elektronikától és egyéb luxus sallangoktól mentes hagyományos dízel autó, amin minden javítható egy egyszerű maszek autószerelő műhelyben. Amikor az adagoló tömítésgarnitúra cserén és beszabályzáson volt, azt mondta a srác, hogy nagy kár, hogy ezeket már újban nem gyártják. Mert az újabb dízelek lehet, hogy fele annyit esznek, de ha egyszer hozzá kell nyúlni, akkor add el a házat, hogy ki bírd fizetni... És sajnos az új autók már nem akkora futásteljesítményre lettek tervezve, mint őseik. :-(
Nálunk sajnos kinőtte a család, és mivel 2. autóként nem tarthattuk meg, így el kellett adni.
Ha valaki ilyet akar venni és sikerül egy megkímélt példányt kifogni, akkor bizonyára nem fog csalódni benne, szinte csak a szokásos kopó alkatrészeket kell cserélni. És teljesen mindegy, hogy milyen időjárás van, árvíz, fél méteres hó, akármi, ez az autó akkor is elvisz oda ahova menni akarsz.
Hibalista
- Termosztát - Korábbi gazdik hanyagsága miatt: - Hűtő kilyukadt - Féltengelyek - Hűtőventilátor viszkója - Kézifék
Ide hordtam szervizbe
Maszek szerelő csinált rajta mindent
Értékelése: 10
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (5) | Évjárat | 1993 |
| Kényelem | (8) | Használati időtartam | 7 év |
| Teljesítmény | (7) | Km vásárláskor | 260000 |
| Megbízhatóság | (10) | Vezetett km | 0 |
| Szerviztapasztalat | (3) | Átlagfogyasztás | 10 l |
| Előző autója? | Corsa | Következő autója? | L200 |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (7.6/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan