Gyönyörű, Megbízható, Corolla (de nem tökéletes)
Szöveges ítélet
Igazából nem akartam új autót venni. Nagyjából 3 millió körüli használt autókat nézegettem, de nem volt egyszerű a dolog. Amit kerestem egy kényelmes, megbízható autó, hétköznaponta cirka 70-90km-nyi ingázásra, plusz hétvégi vásárlások, nyaralás, stb. Ami ugye éves szinten több, mint 20 000 km, és mivel legalább 3-4 évre terveztem így azért a 200 000 km feletti futott ajánlatokat lehúztam. A városban poroszkálás miatt az automata váltó plusz pont volt a listán, és persze ideális lenne a célra egy hibrid, de az ilyen áron futó Auris és a Prius autók nem igazán jöttek be beltér és kényelem szempontjából, illetve elég szűkös is a piac a jobb ajánlatok terén, a Camry-be pedig nem mertem belevágni, az Avensis meg ugye nem készült hibridben. Mivel alapvetően benzines ajánlatokat néztem, szűkült rendesen a lehetőségek tárháza, leginkább a Toyota Avensis-ek és Honda Accordok vonzottak, de miután utánanéztem a Honda fogyasztásának, maradt a Toyota. Egy rövid kitekintésem volt a Citroën C5-re (kényelem terén irgalmatlan jó autó) és persze az örök kedvenc VW Passatra, de mindkettő rövid úton elvérzett.
Sajnos én viszont az Avensiseknél is azt láttam, hogy kevés a tiszta előéletű jármű. Rendszámmal keveset raknak fel, a német import lila ködje mögé bújás is megvan, és ha át szeretném szervizben vizsgáltatni, nem túl készségesek az eladók („nincs nekem időm erre, ma jön még két érdeklődő”). Amit megnéztem, ott is láttam érdekességeket, például 30 ezer km-nél is nagyobb olajcsere-periódusokat a szervizkönyvben, ami ugye nem egy jó ómen. Felülről szépen letakarított motort, amelynél alul látni lehetett olajfolyás-nyomokat. Ekkor kicsit feljebb vittem a pénzlimitet, már 5 milliós autókig nézelődtem, és képbe jöttek a fiatalabb, 2-3 éves Corollák, sőt Avensisek is. A hirdetésekben itt már láttam tényleg vállalhatónak tűnő opciókat, láthatóan gondos magánszemélyek által hirdetett autókat. Csakhogy feltűntek a keresésekben a kvázi új szalonautók, sőt null kilométeres autók is. Upsz…
Azért upsz, mert itt azért előjön az, hogy nem kell olyan szoros kompromisszumot kötni a kínálat által nyújtott lehetőségekkel. A kompromisszum persze így is kompromisszum, hiszen azonos árért jobban felszerelt, adott esetben jobb hajtáslánccal bíró használt autót lehet venni. Ez nézőpont kérdése, van, akinek az fontos, hogy jobban felszerelt autóba ülhessen, van, akinek az, hogy akkor már egy valódi új autóba, ahol ő mondja meg, hogy mi az, ami fontos neki, és mi az, ami nem. Az utóbbit eddig még nem tapasztaltam meg soha, a sors pedig úgy hozta, hogy racionális énemet félrerakva az utóbbi halmazba léptem át…
Mint kiderült, éppen aktuális Toyota Outlet akció volt, de akkor már nézzünk körül a konkurenciánál is. A Škoda nekem túl fapados volt beülve, a Mazda 3 és a VW Golf messze túl drága és az utóbbinál a TSI motorokban nem bízom (tudom, állítólag ez már nem olyan, mint a rossz hírű elődje, de hinni a templomban kell...), a Peugeot és a Citroën, illetve a Renault és Opel autóknak utána olvasva és a tapasztalatokra hallgatva pedig nem mertem bevállalni (igen, minden negatív véleményre jut egy pozitív legalább, csak hogy nehéz legyen a döntés, de ez már csak ilyen biznisz). Pedig a Peugeot 308 nagyon tetszett. Maradt a listámon a Hyundai i30 és a Ford Focus a Corolla mellett.
A Toyota árak amúgy nem annyira elszálltak a többi márkához képest, mint elsőre gondoltam (2019 végi árakon), a Hyundai i30 Fastback 1.4 T-GDi hasonló felszereltséggel azonos áron megy, mint a Toyota Corolla Sedan 1.6 Comfort Style Tech, kb. 6,5 millióért. Kicsivel olcsóbb mondjuk a Ford Focus lett volna az 1.5 PFi motorral (azt 6 millióért el lehetett volna hozni). Persze a nagyjából azonos felszereltség nem teljesen egyértelmű, mert ebből a háromból csak a Toyotában nem volt alapból Android Auto. Itt jött elő egy nagy meglepetés, a vásárlás menete.
A Ford Petrányinál lazán kezelték a dolgot, igen ha a bekonfigurált listaár 7 millió, akkor abból elengedünk rögtön fél milliót, még itt ennyit lefaragunk, itt még próbálunk kerekíteni, esetleg lehet hozzá tudunk csapni egy téli gumi szettet, stb. Apropó, a Fordnál például vagy tucatnyi felnit mutattak, miből lehet válogatni, ami éles ellentéte volt a Toyotánál tapasztaltaknak...
Kettős persze a játék, mert egyfelől a matek alapján a Ford annyival lett volna olcsóbb, mint amennyivel rosszabb autó szerintem. Szóval igazából csak a pszichológiai hatást adták meg, hogy a vásárló azt higgye, hogy itt aztán most hatalmas zsugát gurított, és jó üzletet köt(ött). A Hyundai és a Toyota esetén alkudozás nem igazán volt, de ha végignézem azt, hogy mit kapok a pénzemért, akkor végül is itt alkudozás nélkül (persze marketing „1.2 milliós árelőny” és hasonló tételekkel) kapom meg ugyanazt. Csak én is először azt hittem, hogy akkor ezekből még lehet alkudozni. Nos, nem lehetettet.
Akkor csalódott voltam, de utólag belátom, hogy ez valahol még jobb is a vásárlónak, hiszen nem kell a török bazári szinten alkudozni mindenért. Ennyi az ára, ennél jobbat úgy sem kap, ennyi. A listaára a bekonfigurált Corolla Sedan 1.6 M/T Comfort Tech autónak amúgy 7,25 millió jó magyar forint, ez az Outlet Akcióban 6,05 millió volt, tehát ha innen nézzük, akkor az 1.2 milliós árelőny és a reális ár megvan, akár a Hyundai, akár a Ford ajánlathoz nézem. Csak azért azt is tegyük hozzá, hogy a Toyota Mayernél valahogy nem éreztem azt, hogy itt minden áron rám akarják melegíteni az autót. A Petrányiból utólag is hívtak, hogy döntöttem-e, és folyamatosan masszíroztak, hogy mi az oka, ha gondolom, jöjjek be újra, és átszámoljuk. Valahol erőszakos ez a módszer, de tény, hogy éreztem a törődést. Ezzel szemben a Toyotáéknál valahogy nem jött ez ennyire át. Ja, és persze hozzáteszem, hogy a tesztút mindenhol csak full-fullos hibrid Corollákban lehetséges. Hogy milyen lesz egy kinézett, manuális váltós, vagy CVT-s 1.6-os Corolla, azt sehol sem tudták megmutatni. Mint egy vakrandi, a lány nővérét elviheted egy körre, de ő mindenből a legjobbat nyújtja, te meg a szegény hugicáját ez alapján próbáld megítélni…
A Ford és a Hyundai végül azért esett ki első sorban, mert beülve valahogy kevésbé éreztem szépnek és harmonikusnak az autót – szubjektív dolog, de így éreztem. A középkonzol tetején ülő „tablet” megoldás nem tetszett és nem tetszik ma sem, otromba, akár hogy is nézem, de mindhárom „dobogós” járműnél így oldották meg. Azt viszont el kell ismerni, hogy vezetésnél kevésbé kell a tekintetet levenni az útról, mint a középkonzol közepén lévő kijelzőnél, tehát kényelmesebb így ránézni, mintha 20-30 centivel lejjebb rakják. Az már az elején viszont hátrány volt a Toyota esetében, hogy nincs Android Auto, ezt a konkurensek megugorják 2019-ben alapból. Helyette 400 000 Ft a navigáció, 3 évig frissítve. Köszi, de ott van a Waze, de ha offline navigációt szeretnék, telefonra 18 ezer a Sygnic prémium verzió. Most komolyan...
A 2019 október után gyártott Corollák már megkapják amúgy az Android Auto / Apple AirCar támogatást, és a korábban gyártott E210-esek részére állítólag jön a támogatás, utólag, szoftverfrissítés által. Valamikor. Valahol komikus, hogy már autóknál is tényező az, hogy milyen szoftververzió van rajta.
Kicsit térjünk vissza a motorokra és a szedánságra. A Toyota Corolla Sedan mellett szólt az 1.6 szívó benzines 1ZR motor. A ZR széria a 2000-es évek közepén jött be a japánoknál, 1.6 (1ZR), 1.8 (2ZR) és 2.0 (3ZR) hengerűrtartalommal, a blokk azonos, a hengerek és főtengely a fő eltérés, illetve a 2 literesnél már a hengerfej is. Van amúgy még a kínai piacra több változata is, de azok máshol nem elérhetőek, illetve az 1.8 verzió Atkinson-ciklusra átbolondított változata megtalálható a hibridekben. Az 1ZR motor nem egy problémahalmaz, ha odafigyelnek a gyári előírású olajnak (0W20), akkor leginkább csak a vízpumpával lehet probléma (sajnos esetenként már akár 70 ezer km után, érdemes odafigyelni!), valamint esetleg a szelepszár-tömítéseknél, illetve a Valvematic vezérlője megadhatja magát, de ezek ritka problémák. Egyszóval megbízható, kiforrott konstrukció, ugyanakkor nem az örökélet plusz egy km élettartam már ez sem, a „belőtt” hozzávetőleg 250 ezer km, ami nem azt jelenti, hogy ennél ki fog könyökölni, hanem azt, hogy gondosan karban tartva akár 300-350 ezret is elmehet, de arra kicsi az esély, hogy fél millió kilométer után csak megpaskolja az aktuális tulaj, hogy no, vége a bejáratásnak (amit pl. a 4FE motorok tudtak).
Hogy az élet ne legyen olyan egyszerű, csak a Sedan kapja az 1ZR motort, a ferdehátú és kombi Corolla esetében ha nem Hibridet szeretnél, akkor az 1.2 literes, 8NR kódjelű turbómotort kapjuk 116 lóerővel. Amúgy a Sedan egyébként is némileg más arculatot kapott, az orra, és különösen a lámpák eltérnek a Touring Sport (TS) és Hatchback (H) változattól. Még egy apróság, valamiért a 2.0-ás motorral szerelt, 180 lóerős hibrid verzió nem opció, az csak a H és TS esetében választható – Sedan esetén csak az 1.8-as motorral bíró, 122 lóerős hibrid meghajtás elérhető.
Az 1.6-os szívó motor pedig annyira radar alatt maradt, hogy amikor írott és Youtube-teszteket kerestem, gyakorlatilag csak Bolgár és Orosz nyelvűeket találtam. Azt hiszem megvan a megcélzott piaca ennek a változatnak. :)
Kívülről a Sedan nekem nagyon bejön, szerencsére a Toyotánál valahova mélyre elkaparták azt a tervezőcsapatot, akik az 1990-es évek közepétől (Corolla E110) vizuális merényleteket hajtottak végre. Már az E170-es (2014) változat is egész korrektül nézett ki, de ez a 2019-es Corolla Sedan változat, ami E210-ként ismert, végre valóban kulturált kinézetett kapott. Szubjektív dolog, de nekem ez jön be legjobban a három Corolla verzió közül, a jelenlegi (XV70 kódjelű) Camry-re hajaz, csak érezhetően kisebb annál. Amennyire tudom, a Comfort Style és az Executive csomaghoz járnak a LED fényszórók, indexek és hátsó fények, az Active és a sima Comfort vagy Comfort Tech esetén HIB2 izzók, meg ékfoglalatos izzókat kapsz. Az izzós lámpák nem egy nagy esztétikai élmények, de azért rondának se mondanám őket. Azért valahol árulkodnak róla, hogy hát ennyire tellett… :)
A vásárlásnál némileg meglepett, hogy túl sok opció nem volt felnik terén, az Active ugye 15” acélfelnivel jön, a Comfortnál 16”-os könnyűfém felnit adnak, az Executive meg 17”-osat kap, mind a Comfort, mind az Executive esetén 2-2 plusz választási lehetőség adott még, előbbinél 17”-os, utóbbinál 18”-os méretben. De az Outlet akciónál csak a téli guminál csak három lehetőség, más-más felnivel. Hát…. A Ford Focus esetén tucatnyiból lehetett választani, akár utólag is.
Ezzel együtt a szedán kívülről szerintem kifejezetten szép (igaz az E170 is tetszett már), főleg ilyen vörös színben. A króm csomag dob még egy kicsit rajta, de a 16”-os gumik némileg kompromisszumosak, látványosan jobban néz ki az autó a 17”, pláne a 18” felniken. Csak a magyar kátyúkra azért annyira nem ajánlottak, szóval én maradtam a 16”-soknál.
A beltér az, ahol tényleg előre lépett az E210, határozott élek minden fele, csaknem hibátlan az ergonómia (már ha megszoktad az ázsai módi fényszóró-kapcsolást az indexkarról), nem gagyi hatású anyagok, kézi tekerős állítású klímapanel, hogy csak az első benyomásokat soroljam.
A műszerfal a Comfort Tech esetén digitális, ami azt jelenti, hogy a fordulatszámmérő bal oldalt, és az üzemanyagmérő illetve vízhőfok-visszjelző marad sima mutatós, közötte meg egy 7”-os kijelző terül el. Erre (legalábbis manuális váltónál) kétféle kijelzőt varázsolhatunk, egy analóg sebességmérőset és egy digitális kijelzésűt. A kijelző kb. közepe van a visszajelzésekre használva, itt lehet a sávtartó / radaros tempomat ábrája, a lejátszott zeneszám adatai (Bluetooth esetén folyamatosan az első számot mutatva, lásd később), fogyasztás, különféle beállítási lehetőségek és így tovább. A hibridekben van egy harmadik, három „gyűrűs” műszerfalnézet, mi az 1ZR motorhoz nem kapjuk meg. Olcsó Jánosoknak biztos nem jár. Oké, nem szép dolog durcizni ezen, de azért mikor egy francia autón alsó hangon fél tucat különféle kinézet közül választhatunk, és a német gyártók is rájöttek, hogy a felhasználók szeretik a változatosságot, a Toyota japános maradt. Van két választási lehetőséged, aztán örülj neki. Pap Tibi Toyota Camry-s „madzsar” videója után kellemes meglepetés amúgy, hogy itt a vezetéssegítő rendszerek elnevezése maradt az angol rövidítés minden esetben.
Szintén a Comfort Tech és Executive esetén 8”-os, kissé (nagyon) retro grafikájú, de legalább nem is lassú multifunkciós kijelző található középen. Ezzel azért kisebb gondok akadnak, például itt is kevés a testreszabási lehetőség (négyféle opció van, jobbára a színekkel játszik), nem ügyeltek az olyan apróságokra, hogy ugyan azt a tipográfiát használják, mint a műszerfalon (kíváncsi vagyok ennyire alap dolgot miért nem tud házon belül összefésülni a cég). De például szoftveres gond, hogy ha Bluetooth-ra kapcsolódva játszik le zenét az ember, akkor szépen kijelzi a szám címét, sőt, a középső kijelzőn még a borítót is… de aztán ha számot váltasz, maradnak az elsőnek lejátszott szám adatai a kijelzőn. Sajnos esetlegesen, bizonyos lejátszóprogramokkal egész jól együtt működik, másokkal kevésbé. Megjegyzés: egy 2016-os Toyota Hilux fapados gyári fejegysége gond nélkül megugorja ezt az apróságot. Fájt volna srácok ezt normálisan letesztelni?!?
A tolatókamera jó dolog, de nem jelzi ki a kanyarodáskori ívet, mint például a VW vagy a Hyundai autóinál jó pár éve. Nem az a baj, hogy le van maradva, hanem az, hogy ez ismét kissé olcsó hatást kelt, egy annyira nem olcsó autónál. Visszatérve a zenelejátszáshoz, az audiorendszer egész jól szól, a hifisták bele tudnának kötni, de átlagos felhasználásra tökéletes.
Szintén ide kapcsolódik, hogy összesen egy darab USB port van elől-középen, de azt ugye a középkonzoltól jobbra, az anyósülésen ülő bal térdétől kicsit balra helyezték el az AUX csatlakozóval egyetemben. Remélem rituálisan kirúgták a 30. emeletről azokat, akik ezt így jóváhagyták. Egyfelől miért csak egy, hiszen nincs 12V csati mellette, tehát ha kamerát akarsz esetleg a kocsiba, akkor nincs opciód, másfelől pedig ha a telefonodat és mondjuk egy pendrive-ot szeretnél bedugni, akkor választanod kell. Vagy USB-osztót használni. Külön poén, hogy erre a lehetőségre a kézikönyv is kitér. Amúgy a könyöklőben van még egy USB és egy 12V-os csati, ezek csak töltésre használhatóak, és a könyöklő fedelén ki van alakítva két vájat a kábelek kivezetésére. Ez mondjuk nem rossz megoldás...
Helyezkedjünk el, vagy legalábbis tegyünk egy próbát vele. Sajnos a Toyota mérnök-szanok továbbra is úgy gondolják, hogy a Homo Sapiens Sapiens 185cm-nél megáll a növésben. Ennél magasabb ember meg ne akarjon Toyotát (a Hilux sem kivétel, pedig ott aztán lenne hely…). Szóval én a 196cm-el vissza kellett szoknom a Carina E és Corolla E100-nál már "bevált" hátradöntött üléses pózhoz, amikor a vállam mellett van a B oszlop. Itt ez annyi plusz problémával jár, hogy az övvonaltól felfele befele dől a kaszni, így vállban „megtámaszt” a B oszlop, ha a kormánnyal tengelyben szeretnék ülni. Hogy azért valami fejlődést felmutathassanak, a kormány immár nem csak le-fel, hanem tengelyirányban is mozgatható, ami lehetővé teszi, hogy a magas sofőrnek ne kelljen széles terpeszülésben helyet foglalnia ahhoz, hogy elérje a kormányt. A győzelem mégis pürroszi, mert a sebességváltót helyzetét ugye nem lehet mozgatni, márpedig így a kényelmesnél távolabb kerül a felhasználó jobb vállától. Én balga erre nem figyeltem fel a tesztúton, mert hát mindenhol (pardon, legalábbis ott, ahol én próbálkoztam) csak hibrid Corollát lehetett tesztvezetni. Mivel abban nem kell váltogatni, nem is tűnt fel ez a probléma. Ami csak azért fájdalmas, mert amúgy a sebességváltó egy álom, precíz, pont kellően kicsi erőkifejtés kell ahhoz, hogy a helyére klattyanjon be. Az ülésre visszatérve a Comfort Tech-nél már van elektromos deréktámasz, ez jó dolog. Kár, hogy csak ez elektromosan állítható az ülésben. Az üléspozícióhoz hasonlóan alulméretezett a bal lábfej pihentetésére szolgáló „taposó” a bal első kerékdobon – úgy 45-ös cipőméretig lehet jó, az én 49-es cipőmnek már kicsi, így nem túl kényelmes a bal lábfej helyzete. Apróságnak tűnik, de igényesség kérdése a kárpitszőnyeg is. Nos, a gyári elég katasztrófa, hogy nem néz ki túl vonzóan, az egy dolog, hogy csak a vezetőoldalin van két rögzítőszem (spórolás ismét…), viszont ezek mellé még nagyon meglátszik rajta a kosz, viszont legalább nehéz takarítani.
Szóval elhelyezkedtünk, legalábbis mi, a vezetőülésbe. Az anyósülésre se üljön 185 centinél magasabb, mert ott még az ülés magasságát sem lehet állítani. Hátra ilyen magas ember mögé pedig nem akarsz beszállni, maximum ha nincs lábad. A konzum Toyota Corolla felhasználó cirka 180 cm alatt még saját maga mögött is elfér. Nekik a fejtér is elég lehet hátul is. Amúgy amikor kipróbáltam hátul, arra jutottam, hogy ha alacsony emberek ülnek elől, akkor ez egy élhető környezet. Van szellőzőnyílás, de USB például már nem jutott. Viszont ami botrány rossz, az a pakolóhelyek hiánya. Az ajtózsebek keskenyek, és maximum fél literes palack fér el a kialakított fészekben. Elől középen van két pohárnak hely, ami poharaknak jó, de mást macerás iderakni, mert túl mély, ha például egy kulcsot raksz bele, akkor kissé küzdelmes kihalászni innen. A kartámaszban kialakított pakolórekesz mérete sem túl nagy. Egy telefon számára van hely elől, keresztbe, de ha odarakjuk, akkor vezetés közben ne számítsunk rá, mert csak előre hajolva lehet kihalászni.
Visszatérve a navigáció kérdésére, a lapos ívben álló szélvédő és a kissé amorf műszerfal tető miatt nehéz jól elhelyezni egy szélvédőre rögzíthető telefontartót. Balra az A oszlop mellett túl sokat takarna ki, középen lent túl messze kerül, nem érjük el, illetve a „tabletszerű” kijelző miatt a rálátás se tökéletes. Fentre a tükör mellé pedig megint nem tehetjük, mert ugye a szélvédő kiképzése itt olyan, hogy nem lehet felcuppantani semmit. Mivel a szellőzők alatt van egy kitüremkedés, a szellőzőkbe rögzíthető telefontartók sem igazán jöhetnek szóba. Marad a műszerfalra cuppantható megoldás, de például a Spigen Kuel nem hajlandó megmaradni a bal oldali szellőzőnyílás felett, mert itt egy kicsit íves a felső borítás, tehát nem fekszik fel tökéletesen. Mintha a tervező-szanok direkt ellehetetlenítenék a telefontartók használatát…
Gyorsan még nézzünk be a csomagtartóba: kissé magasra kell emelni a csomagokat, hogy behelyezzük, így a lökhárítóra kérhető védőpanelek (fólia vagy acél) nem hülye dolgok. A raktér elég mély, így alacsonyabb embereknek nyűglődés lesz a hátra csúszott cuccok kihalászása, én még éppen elérem. Viszont nincs semmiféle rögzítési segítség – kicsit vicces felidézni, hogy több Youtube tesztet is láttam, ahol a csomagtérben elhelyezett szatyorfül-tartót dicsérték. Nos, annyira nem praktikus, mert a nagyobb szatyrokat nem fogod tudni ráakasztani, hiszen túl alacsonyan van ehhez. Itt jön jól a Comfort Tech (és Style) csomag esetén a csomagtértálca. Ennek a felülete olyan, hogy nem nagyon tud elcsúszni rajta semmi. Amivel viszont az a baj, hogy ha esetleg el szeretnél mégis csúsztatni rajta mondjuk egy karton tejet, akkor meglátszik rajta. Nagyon és rondán. Konkrétan egy 15 éves Golf csomagtartójában lévő tálcán alig látszik karc a folyamatos használat ellenére. Itt az első nagybevásárlás után már csúnyán le lett dörzsölve a csomagtértálca felülete, pedig szó se volt arról, hogy nem vigyáztam volna rá. Csak egyetlen doboz tejet toltam kicsit hátra. Ejnye…
A csomagtér alatt van a pótkerék helye. Itt megint van egy csúnya trükk. Alapból ugye nem kapsz az autóhoz pótkereket, csak gumijavító készletet, amit egy nagy habosított műanyag tálcán helyeztek el, ebbe még van két mélyebb zseb, ahova esetleg bepakolhatod a szerszámokat (amiket magadnak veszel, mert semmi nem jár hozzá, egy csavarhúzó se). A szépsége a dolognak, hogy amúgy még két opció van, mankókerék és teljes értékű pótkerék. Azokhoz jár emelő és kerékkulcs is, illetve a helynek megfelelő méretű habosított műanyag tálca, illetve a kerék rögzítéséhez szükséges csavar. Ha te szeretnél utólag pótkereket vagy mankókereket? Hát akkor azt vagy nem fogod rögzíteni, vagy veszel az eBay-en hozzá rögzítőcsavart. A bele helyezhető tálcát viszont ott sem tudod megvenni. Természetesen gyárit vehetsz. Horror összeg, szólok. Szóval a vásárlásnál jól gondold meg előre, hogy spórolsz-e a pótkereken, mert utólag fájdalmas lesz…
Na induljunk el: az autó csendesebb, mint vártam. Igaz, nem hibrid, de ettől még tényleg csendes 3-3,5 ezres fordulat alatt, ráadásul rázni se rázza a bódét. Az elektromos rögzítőfék kis szokást igényel, de vannak előnyei, például a gurulásgátló (talán így kellett volna magyarítani a HOLD gombot, nem pedig kúszásgátlónak) zseniális találmány, ha bekapcsolod, akkor a fékpedált pár másodpercig nyomva a műszerfalon sárga piktogram jelzi, hogy most fog a fék, és gázadásra szépen el is enged. Nem csak hegynek felfele elindulni könnyebb, de nagyjából mindenhol jó hasznát lehet venni. Kár, hogy minden egyes elindulásnál aktiválni kell a sebességváltó mögötti gombbal. Miért nem lehet alapból bekapcsolni sehogy?!? Amúgy akinek ez újdonság, a motor leállításakor az elektromos rögzítőfék automatikus bekapcsol, és így a kocsi nem tud elgurulni sehova. Te sem fogod tudni elgurítani, ehhez gyújtást kell adni, és a rögzítőfék kioldásához benyomott fékpedál mellett lenyomni a rögzítőfék gombját.
De térjük vissza a haladáshoz. A motor szívó, szeret pörögni, úgy 3000 felett kezd el feléledni, de azért már ez is az EURO6 korszakba lépett – nem ugyan az a pörgés, amit egy 20 évvel ezelőtti szívó benzinesnél megénekeltek az autóbuzik. Viszont ha 3000 fölé pörög, a hangja is megjön. Az ereje pedig azért nem rakéta, általános használatra jó lesz, de ez a 132 lóerő nem az a 132 lóerő, amire egy régebbi szívóbenzines autóból átülve várnál. Némi meglepetésemre egyébként nincs START/STOP rendszer, aminek örülök, így legalább nem is kell kikapcsolni.
Napi használatban a futómű megfelelő, nem rázza ki a veseköveidet, nem üt fel látványosan az úthibáknál, de stabilan marad az úton hétköznapi használati feltételek mellett, nem okoz meglepetéseket. Az úthibákon átlép, de azért jelzi, hogy ez nem tetszik neki, viszont nincs csúnya felkoppanás vagy olyan hang, amitől beszorul a levegő. A fekvőrendőrökön is szépen átugrik, nem kell állóra fékezni előttük.
A fogyasztás vegyes (kb. 50% autópálya, 10% főút és 40% város) tekintve is magas, 8-8,2 liter. Ha főleg autópályán mész, 130-at betartva, akkor pedig 6,6 liter körül alakul. Nagy átlagban most 7,2 litert mutat a kijelző. Itt felmerülhet a kérdés, hogy miért venne ilyet az ember, ha ott a hibrid is? Nos, számoltam, nagyon, de az jött ki, hogy öt év alatt kb. 600 forintos benzin átlagár mellett térülne meg a hibrid felára az én használati szokásaimmal, ami kb. két literrel kisebb fogyasztást jelent. Aki sokat jár városban, annak egyértelműen jobban megéri a hibrid, de messze nem igaz ez mindenkire.
Az első- és hátsó pakrolóradar zseniális dolog, a tolatókamerával együtt (még így, bután is), elég könnyű beállni vele bárhova, ahova szeretnél, és a kocsi befér. A radaros tempomat elég korrekt, persze alapból a legkisebb követési távolságra kell állítani, és nem kell félni tőle: ha balra indexelsz, még szépen rá is gyorsít az automatikusan. A vezetéssegítő rendszerektől viszont ezt leszámítva nem voltam elájulva: a táblafelismerő rendszer kb. 80%-os hatásfokú, plusz ugye a kereszteződésekkel járó feloldást nem ismeri. A sávtartó jópofa, de igazából nem használom, mert például a felújítás alatt álló M0-on egyenesen életveszélyes (jó dolog, hogy ráfestenek sárgával a fehér útburkolati jelekre, de az efféle problémákra feltehetően nem gondoltak). A vészfék asszisztens viszont hasznos, értelmes dolognak tartom.
Jöjjenek még azok a dolgok, amik kevésbé tetszenek: a hőérzet biztosítása valahogy nem az igazi, lehűti az autót nyáron és felfűti télen, de mintha hol hidegebb, hol melegebb lenne. Aki érzékeny erre, az a falra fog mászni. A másik dolog, hogy egy 2004-ben gyártott 5-ös Golf tudta azt, hogy a kocsi távirányítóján (központi zár távnyitója) a nyitás gombot nyomva tartottad, akkor le tudtad húzni az összes ablakot (nyáron jó dolog), ugyanígy a zárás gomb nyomva tartásával mindet fel tudtad húzni. Egy 15 évvel később készült Corolla erre nem képes. Sok más autónál találkoztam már ezzel a képességgel, szóval annyira nem egyedi dolog.
Visszanézve 13 400 km és több, mint fél év után vegyesek az érzéseim. Először is meseszép maga az autó (tudom, szubjektív, de nekem nagyon bejön). Egy Ford Focus vagy Hyundai i30 szürke kisegér mellette. Ugyanakkor nevetséges, hogy 2020 augusztusában még mindig nem elérhető az Android Auto, sőt, még azt sem tudni, hogy kell-e plusz fizetni érte (!!!). A Focusban és az i30-ban ez már elérhető volt 2018, 2019-ben is. Jó reggelt, ébresztő Toyota! Köszi, hogy 2020-ban ezt már Ti is tudjátok! Csak nem azoknak, akiknek 2019 októbere előtt készült az autója?!?! Tanulság: ne higgy a kereskedőnek / forgalmazónak azzal kapcsolatban, hogy egyszer majd később mi lesz…
Amúgy viszonylag csendes (sajnos a gördülési zaj tényleg gáz), jól összerakott, jó vezetni, bízik az ember a Toyota megbízhatóságban, de lássuk be, hogy zavaró apróságokkal terhelt, na…
Hibalista
- Még semmi.
Ide hordtam szervizbe
Toyota Mayer, Budakeszi
Értékelése: 10
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (7) | Évjárat | 2019 |
| Kényelem | (7) | Használati időtartam | 1 év |
| Teljesítmény | (6) | Km vásárláskor | 0 |
| Megbízhatóság | (10) | Vezetett km | 13400 |
| Szerviztapasztalat | (8) | Átlagfogyasztás | 7 l |
| Előző autója? | Golf 5. | Következő autója? | – |
| Ennyire szerette | (8) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (7.9/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan