Nehéz szerelem
Szöveges ítélet
Bocs előre is, mesélős típus vagyok :)
Szóval én eredetileg nem akartam Celicát venni, pontosabban nem is nagyon volt a látókörömben a típus. Persze, tudtam, hogy létezik, de nem nagyon kerültem egynek sem a közelébe. Cabriót akartam venni, az volt az aktuális nagy álom, ebből ai elérhető volt és tetszett is, az az MK4 Escort volt. Többet is megnéztem, kettő is volt egymás után, aminél egy lépésre voltunk a papírok aláírásától, de végül egyik sem jött össze, különböző, nem rajtam álló okokból. A második után kicsit elegem lett és átírtam a keresőt, mindegy mi, csak legyen 130 ló felett! És a lista elején ott díszelgett a nem éppen patika T16-os Celica nevetségesen olcsón. És akkor eszembe jutott, mit mondtam két évvel ezelőtt Suprás Zsolti haveromnak: nekem harminc éves korom előtt kell egy rendes, ék alakú, bukólámpás sportautó. Felhívtam az embert, elmesélte, hogy az autó jön-megy, egy féltengely szól benne, van némi önindító problémája néha, néha kicsit megcsusszan a kuplung és nem túl tökéletesen esztétikailag. Én tök őszintén közöltem vele, hogy nincs rá annyim, amennyiért hirdeti (pedig az se volt sok), de ha egy picit enged belőle, akkor holnap megyek érte és nem fogok belekötni egy karcos lámpába vagy kis horpadásba, rendes adásvételit írunk, átírom, azonnal fizetem és viszem. Telefonba nem illő dolog alkudni, de gondoltam, tisztább így, feleslegesen ne raboljuk egymás idejét. Meglepő módon az eladó rábólintott, én gyorsan elkéredzkedtem másnap délutánra a melóból, és mentünk érte. Sötét volt, mire odaértünk, de már a körvonalaiból láttam, hogy ez eldöntött kérdés, visszük. Kicsit körbenézegettem, rohadni nem agyon rohadt, a motor szépen indult, jól ment, a váltó hihetetlenül pontos volt, keret nélküli ajtó, bukólámpa, autóbuzi hülyegyerek beleszerelmesedett, el volt döntve, kb öt percig nézegettem, aztán egymás tenyerébe csaptunk és mentünk is hazafele. Nem volt tökéletes, de az előző romhalmazaim után piszok erősnek tűnt, nagyon tetszett az egész.
Pár hónapig tökéletes idill jellemezte a kapcsolatunkat, négy gumit vettem rá és csak mentem, mert imádtam. A fogyasztása kellemes csalódás volt, városban sem kért tíznél többet, de országúton nyolc alá is gond nélkül le tudott menni.
Korához képest nagyon jól felszerelt, elektromos ablak, elektromos tükrök, elektromos napfénytető, motorosan kagylósítható vezetőülés, szervókormány, nagyon gazdag műszerezettség stb. Nagyon mélyen ül benne az ember, mint utóbb kiderült, az enyém picit ültetve is volt, de nekem ez tetszett. A futómű kicsit kemény, de piszkosul jól lehet vele kanyarodni, az egész autó a vezetés élménye köré épül, hibába elsőkerekes. a 140 ló távol áll a mai sportkocsiktól, de meglepően jót lép vele, érzése pedig még jobb, mint, amit az óra mutatna. Elöl szerintem kifejezetten kényelmes, hátul inkább csak gyerekeknek merném ajánlani hosszabb távon, ott elég kicsi a hely, ellenben a csomagtartó kifejezetten nagy. A dizájn, formaterv ízlés kérdése, nekem bejött, én jobban szeretem az egyszerűbb, letisztult, határozott vonalakat, mint a csicsázást.
Aztán jött a világvége. Már meg volt véve az új kuplung, mert tényleg csúszott, amikor kölcsönadtam a legjobb barátomnak az autót. Másnap reggel hívott, hogy az autó megállt, a motor jár, de nem megy, a hangja borzalmas. Hazavontatták, este mentem megnézni, kb másfél perc alatt diagnosztizáltuk, hogy széthullott a kuplung. Kopogott is, úgy gondoltuk, a szétszakadt kuplung darabjai vergődnek a váltóharangban. Autószerelő vagyok, nem estem kétségbe, lekaptuk a váltót, megkuplungoztuk, azért biztos, ami biztos, lekaptam egy csapágycsészét, hogy nem csapágyas-e a motor, de teljesen jónak tűnt. Összeraktuk, csak kopogott, miután nem találtuk sehol az okát, újra levettem a kartert, most már az összes csészét levettem és az előbb megnézettel ellentétben két másiknál láttuk, hogy nagyon is csapágyas ez a motor. A főtengely is kuka volt, másikat nem kaptam sehol, így vettem egy komplett fűzött blokkot. Időm és kedvem sem nagyon volt foglalkozni vele, a motor már kinn volt, de az összerakást úgy döntöttem, másra bízom. Baráti ajánlásra került képbe a Missile Performance. Egy pillanatig sem vonom kétségbe a hozzáértésüket, láttam milyen autókat építettek, én nem voltam egy nagy japánautó guru, cuccaim, kontaktjaim se nagyon voltak, így tökéletes választásnak tűntek a srácok, akik nagyon korrekt árat is mondtak a munkára. Eltrélereztük a kocsit és az alkatrészeket és innentől indult a szívás. 1-2 hetet mondtak az összerakásra, de valahogy mindig csúszott a dolog, közben költözött a műhely, vitték az autómat is magukkal. Több, mint két hónap után jött az üzenet, hogy mehetek a kocsiért, lehetőleg sürgősen. Szaladtam érte, vittem haza. Aztán már nem voltam olyan boldog. Az autó hihetetlenül gyenge volt, alig húzta a belét, fura hangja volt, mintha falsot szívna, ömlött belőle a benzin és a szervóolaj, 20 litert fogyasztott. Amikor ezt jeleztem, nagyjából el lettem küldve a p****ba, próbáltam rájönni a hiba okára, nem sikerült, odáig eljutottam, hogy a gyújtást nagyon elrakták, igaz, ha jól beállítom, akkor iszonyat magas az alapjárat. Így kötöttem ki Piszkor Ricsinél, aki a hazai Celicások egyöntetű véleménye szerint a típus legnagyobb mágusa. Eléggé kiakadva sorolta az előző "javítás" eredményeit: a gyújtás rossz helyen, a vezérlés rossz helyen, a szívósortömítést széttépték összerakáskor, ott szívja a falsot, az injektorokhoz megrendeltetett új tömítések nem kerültek bele, az alapjáratot szabályzó vízcső csonkja ledugózva, ezért magas az alapjárat. Ricsi végül összekalapálta az autót, de említette, hogy valószínűleg túl sokat jártam a rosszul összerakott géppel, lehet, hogy bánta a motor. Igaza lett, az autó sokkal jobb lett, de az ereje még mindig kevés, a fogyasztása még mindig sok volt. Használgattam egy ideig, próbáltam alkatrészeket szerezni közben, de ez elég nehéz ügy volt, mert a T16 szériából nagyon kevés van itthon, tudtommal sose forgalmazták nálunk, minden darab kintről jött be valamikor. Aztán egyszer csak szembejött egy komplett autó, amit bontásra kínáltak, lecsaptam rá, elbontottuk, a motor bekerült egy az egyben az enyémbe és hirtelen újra nagyon jó lett. Jól ment, jól fogyasztott. Ki se szálltam belőle a következő hetekben, de ára volt a dolognak. Nem kerestem túl jól, ezért elég sokat fusiztunk a meló mellett. Egyik nyári délután kicsit fáradt voltam már, ehhez hozzáadódott az iszonyatos meleg, elaludtam vagy rosszul lettem a kormány mögött, a vége egy frontális karambol lett. Nagyon csúnyán összetört a kocsi, az egyik lábam beszorult a doblemezhez, így a tűzoltóknak kellett lefeszíteni róla a roncsot, meglepő módon viszont az ajtó nyitható maradt. A helyzethez mérten nagyon jól megvédett az autó, a doblemezen pihenő lábfejem eltört, légmellem lett, ahogy megrántott az öv, ezen kívül semmi komoly. A másik autó vezetője sajnos súlyosabban sérült, azóta is nagyon rossz rágondolni, hogy én tehetek róla :(
A történet vége természetesen bontás, de a motor csodával határos módon megúszta, így alig több, mint egy évvel a baleset után egy másik, ugyanilyen autót vettem motorhibásan, amiben tovább szolgál a motorom, remélhetőleg már kevesebb problémával, mint előtte.
Hibalista
- Alapvetően sok gondom magával a motorral volt, ott is igazából a trehány szerelés miatt.
Ide hordtam szervizbe
Missile Karesz: nem vonom kétségbe a szakértelmét (látva a többi munkáját), de az én autómat nagyon trehány módon, odafigyelés és típus jellemzőiben való tájékozódás nélkül rakta össze, olyan is lett a végeredmény
Értékelése: 1
Másik szerelő értékelése
Piszkor Ricsi: ő a Celicák legnagyobb szakértője itthon, minden csavar előre köszön neki az autóban, minden porcikáját tökéletesen ismeri, ennek ellenére kifejezetten korrekt árakon és tempóval dolgozik, közvetlen, barátságos, segítőkész. Sajnos pár éve abbahagyta a Celicázást, mert nem maradt ideje élni mellette, de szerencsére tanácsot még tudunk kérni tőle, ha elakadunk.Mi: a legvégén már szereztem elég típusismeretet ahhoz, hogy én álljak neki összerakni az autót, nem egy megszokott darab, de szerencsére nincs annyira túlbonyolítva, hogy ne lehessen kiismerni.
Értékelése: 10
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (5) | Évjárat | 1987 |
| Kényelem | (8) | Használati időtartam | 2 év |
| Teljesítmény | (8) | Km vásárláskor | 330000 |
| Megbízhatóság | (7) | Vezetett km | 5000 |
| Szerviztapasztalat | (5) | Átlagfogyasztás | 9 l |
| Előző autója? | Escort | Következő autója? | Celica 2,0 GT |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (7.6/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan