Felnőtt a Suzuki
Szöveges ítélet
Első autóm egy 13 éves Maruti volt, sok klassz élménnyel és nem kevés szerelő vizittel. Mikor nyugdíjazni kellett a kis guruló dobozt, mert a javítások költsége fél éven belül többe lettek volna, mint egy új autó törlesztő részlete ugyanerre az időszakra, akkor körülnéztem, mi legyen a következő szekér. Alapos tájékozódás és mérlegelés után az SX4 alap változatára esett a választás. Lehetett volna régi Swift, de nem akartam megint használt autóba ülni. Ha a Suzukinál maradunk, szóba jöhetett volna egy új Swift is, de az a motor teljesítményétől eltekintve nem tűnt komoly autónak, főleg, ha a mini csomagtartóra gondolok. Más márkáknak azok az autói, amelyek kábé ugyanazt tudják nyújtani, mint az SX4, mind teljesítményben, mind használhatóságban, várható megbízhatóságban, belméretekben, stb., azok mind legalább párszázezer forinttal többe kerültek. Arról nem is beszélve, hogy ki akarna pl. francia autót venni? Hallott már valaki megbízható francia elektronikáról?! Szóval, megvettem egy ezüstszürke SX4 GC 1.5-öst, klímával, elektromos ablakemelővel és távzárral. Először is nagyon szép a külseje, szép formás, de nem nőies, az ívei nem giccsesek, sportos, kicsit elegáns is. Tágas beltere van, az én 184 centimre kényelmesen beállított elülső ülés mögött bőven elférek a hátsó ülésen is. A csomagtartó nem akkora, mint egy kombi Mercedesben, de 3 főig hosszabb nyaralásra is elegendő tetőcsomagtartó, szarkofág nélkül. Nagyon jó menet tulajdonságai vannak, jól gyorsul, erős, bár nem túl halk a motorja. Az előzések nem jelentenek problémát, autópályán 150-160 km/h-val is nyugodtan lehet haladni, a kényelemes 140 km/h-át pedig egyenesen kívánja. A kanyarokban is meglepően jó az úttartása, annak ellenére, hogy viszonylag magas építésű autó. A lengéscsillapítás szándékoltan kemény, de egyáltalán nem pattog tőle az autó. A váltó férfias, de pontos. A kerekei kellően nagyok, ez a gép már komoly gumikat kapott az elődökkel (régi Swift, Ignis) ellentétben. A külső visszapillantókat van, aki túl nagynak tartja, ami meglehet, hogy igaz, viszont hatalmas hátrafelé néző panorámát nyújtanak, nekem ez fenomenális élmény volt. A bal elülső A-oszloppal bizony sok baj van, balra kanyarodásnál nagyon kell nyújtogatni a nyakamat, Isten óvja a gyalogosokat! Az ülések a kategórián belül nagyon kényelmesek, több óra vezetés sem gyötör meg. Az egyetlen dolog, amivel nem vagyok megelégedve, az a fogyasztás. Országúton, 160 km/h alatt 7.5 liter/100 km, városban pedig közel 9 liter per százas. Az országúti fogyasztást nagypapás stílus mellett sem sikerült lejjebb vinnem, még a klíma kikapcsolásával sem. Viszont jó hír, hogy a klíma nem befolyásolja a fogyasztást érdemben, ugyanígy a motor teljesítményét sem fogja vissza. Összességében egy élvezetes vezetést nyújtó, jól használható autót kaptam a pénzemért, a kategóriájában talán a legjobb ár/érték aránnyal.
Hibalista
- A kesztyűtartó feletti szellőző ventillátora csapágyas és időnként kissé zörög.
Ide hordtam szervizbe
Suzuki Solymár
Értékelése: 10
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (8) | Évjárat | 2006 |
| Kényelem | (8) | Használati időtartam | 1 év |
| Teljesítmény | (8) | Km vásárláskor | 0 |
| Megbízhatóság | (10) | Vezetett km | 18000 |
| Szerviztapasztalat | (10) | Átlagfogyasztás | 8 l |
| Előző autója? | Maruti 800-as | Következő autója? | Toyota |
| Ennyire szerette | (8) | Megérte a pénzét? | nem |
| Verdikt | (7.6/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan