Nagyon kellemes csalódás! Doxa! 2.
Szöveges ítélet
Az ok amiért ismét írok ugyanarról a kis Szuziról, az az, hogy kapcsolatunk egy új dimenzióba lépett. Eddig Szuzika csak a városban teljesített az esetek 90 %-ban, mint családi autó, a maradék 10 % pedig balatoni-menet volt, szintén családi használatban. (Kisgyermekek, asszonyka és sötétben bújkáló, kamerával felfegyverzett, szigorú rendőrök miatti, alacsony sebesség.)
Most azonban a családi szerepből kiütötte Őt egy vadiúj HONDA "CIVIC 1.6 LS". Azonban nem lett mellőzött, hanem éppen ellenkezőleg: előlépett! Apa egyetlen, belső, titkos fegyverhordozójává! Feledve már a városi és balatoni, "nagypapás"-tempójú, kisgyermekes kirándulások és utak! Külföldre járás (meg nem nevezett délbalkáni ország rossz megközelíthetőséggel, extrém-rossz minőségű utakkal, extrém-agyatlan autósokkal), autópálya, nagy, csillogó benzintemetők közötti autózás, határátlépések, vadregényes és rossz (nagggggggyon rossz) minőségű utak.
ÉÉÉÉÉÉÉÉÉééééééééééééééééés a csoda: MEGÁLLJA A HELYÉT!!!
Nem akartam elhinni!
Úgy gondoltuk szegényke, autóhoz méltón múljon ki, ne garázsban, SALGÓ-polcok közt, hanem úton, közlekedés közben érje Őt a vég! DE NEM! Ugyanolyan megbízható, elnyűhetetlen kis magyar autócska maradt, amilyen volt! Nem jött zavarba az új szereptől, sőt ... Az első pár úton nem akartam jobban kínozni még az autópályán sem, mint 120 km/h. Azonban - esküszöm - menni akart! Jobban! Jelenleg, a körülbelül 350 km-es autópálya-szakaszon - ami egy útra jut - állandó, permanens, konstans 140 km/h-t megyek vele!!! Arcizma sem rándult, igaz kissé jobban eszeget, de hát az vesse Rá az első követ, ... aki nem fél, hogy pofán vágom! Állandó 120 km/h-nál körülbelül 5,1 - 5,2 liter benzint evett 100 km-enként. Most, állandó 140 km/h-nál körülbelül 5,4 - 5,5 litert eszik! Na? Hihetetlen mi? Közben ránk tört egy, az eddigieknél - a felhasznált kilométerek magas száma miatt - korábban bekövetkezett olaj-, olajszűrő-, légszűrő- és gyertyacsere, ami kombinálva volt a kilométerben éppen elhasználódott első fékek komplett cseréjével. A szerelőt - aki egyébként félig rokon, ezért nem írtam róla semmit, hiszen tökéletes - megkértem, hogy különös gonddal nézze át alulról és belülről, a már említett extrém használat miatt, nem szeretném, ha távol otthontól hagyna engem cserben (persze ezt halkan írom, nehogy megsértődjön a Drága - egy SUZUKI és a cserbenhagyás: fogalmilag kizárt). És ekkor láss csodát: semmi! Nagy "S", nagy "E", kettő nagy "M" és egy nagy "I"! Csak amit már felsoroltam és amit itthoni használat mellett is cserélni kellett volna hasonló kilométer-kor mellett. HIHETETLEN! Pedig az autópályán nagy autókat gyalázunk (nem tévedés gyalázunk). A recesszió elérte a vastag aranyláncos, 5-6 literes motorral ellátott, nagy-nevű gépcsodák tulajdonosait is. Akinek volt már ilyen krém-autója az tudja: megy ám, mint a veszedelem, de akkor fogyaszt is tisztességgel! Nekünk meg: Mit nekünk recesszió! Azt a félliteres, 100 km-enkénti többletfogyasztást kibírom anyagilag - csapjunk a lovak közé! Így a recessziósúlytotta MERCEDES, BMW, JAGUAR, AUDI és egyéb prémiummárka-tulajdonosok egy keserű félmosoly kíséretében kénytelenek eltűrni, ahogy a kis, ütött-kopott, gömbölyű lábacskáit fürgén szedő, autó-proli elszalad mellettük, ugyanabban az irányban, csak kissé gyorsabban! Na ja, kérem! Idő - pénz! :)
És aki nálam jobban siet és mégis le mer "tolni" a belső sávból (már unalmas, de mindig ott megyek, mert folyamatosan elhagyom az autóstársakat), az kénytelen megismételni másodszor, harmadszor, mert neki közben mindig meg kell állnia tankolni! Bezony! Én meg csak megyek mint a bogaras ökör!
Az autópálya-részen kívül van egy, körülbelül 80 kilométeres szakasz, ami tényleg extrém-rossz minőségű: Egy-egy felhőszakadás után fél méter mély, méter átmérőjű kráterek kerülnek az úttestre, amiket egy idő után kikátyúznak. A kátyúzás pedig, ugye ritkán tesz jót az út-egyenletességnek. A robusztus SUZUKI-futómű, azonban ezekkel mit sem törődve visz a célomig. Zörög, kattog, csörömpöl, huppog, ráz, de megy!
A kényelem ezen hosszú távokon is ideális. Nekem a régi típusú, egybeépített-fejtámlás, úgynevezett "kagyló"-üléseim vannak, de örülök is nekik, mert kényelmesek. Az elején a jobb, "gázpedálos" térdem egy kissé megfájdult a hosszú, nyolc órás út után, de aztán rájöttem, hogy 140 kilogrammos súlyom ellenére - vagy éppen emellett - hosszúak a lábaim és hátrább kell tolnom az ülést. Így már egy kissé kényelmetlen rendesen kuplungolni, de hát ki ér rá kuplungolni, amikor 140 km/h órás sebességgel, éppen BMW-ket, AUDI-kat és MERCEDES-eket szégyenít meg! Azonban a térdfájás így már a múltté!
Egyszóval számomra úgy tűnik, hogy akármilyen felhasználásról is legyen szó ez az autó a titkos favorit. Kivéve talán a színházba, vagy estélyre történő megérkezést. Na ezen a téren tényleg nem egy nagy szám, de hát kit érdekelnek azok az emberek, akik színházba-menet azt figyelik, hogy a másik milyen autóval érkezik!
Továbbra is imádom tehát! Nem lehet tönkrehasználni. Ha az ember biztosítja a fair feltételeket (rendszeres karbantartás, olajcserék, szervízek), akkor nem lehet zavarba hozni! Tisztességgel teljesít akármilyen mezőnyben, akármilyen terepen, akármilyen körülmények között. Ez életem eddigi legjobb autója! Ha véget ér a külföldi kiküldetés, szegénynek mennie kell a háztól, mert kettő autó fenntartása, kizárólag itthoni fizetésből, még mindig nem megy egy köztisztviselőnek. Én azonban nem akarom eladni!!! Kapnék érte egy 150.000 - 350.000.-Ft közötti összeget - ha kapnék, ha egyáltalán lenne rá vevő ezekben a tátorjános időkben! Érdemes eladni? Mint közlekedési eszköz: csillagos ötös! Mint eladó autó: szinte értéktelen. Meg kellene tartani valahogyan! Ipartörténeti műremek! A "KIVÁLÓ GÉPJÁRMŰ" élő szobra! Már előre fázom a kényszerű elválástól!
De addig is élvezem az együttlétet!
Aztán szegénykémnek kilencvenvalahányezer kilométernél elszakadt a vezérműszíja (a vezérműszíjban volt ennyi). Au. Ez rosszul esett, a mai napig sem értem miért. Áthaladtam egy autópálya-fizetőkapun, belekezdtem a 40 kilométeres szendvicsembe (autópályán, folyamatos 140 km/h-nál ekkora táv alatt lehetett a közlekedési szabályokra könnyelműen és bűnösen fittyet hányva, de szörnyen éhesen elfogyasztani a kormánykerékbe könyökölve ezt a remekbe szabott, kétfajta sülthússal megpakolt ételt) és már majdnem a szendó végén tartottam amikor ... se "kép", se "hang". Félrehúzódtam, próbáltam indítani, köszörült, köszörült (húútyutyu, hutyutyu [Lorán Barna után szabadon]), de semmi. Külföld. Aranyáras trélerezés le az autópályáról, fejüket vakaró szerelők (A legrutinosabb, aki szerelt már japán kocsit megjegyezte, hogy hálás ennek az alkalomnak, mert megtudta, hogy a Suzuki autót is gyárt. :-) Mindezt egy szomszédos országban, kb. 80 kilométerre Magyarországtól. [Élet "gumibelsőben".]), hosszadalmas alkatrészbeszerzés ("Hja, kérem! Ide Volkswagen, Audi, BMW, Mercedes köll, ahhoz van minden."), majd gyors, flott szerelés és várakozás a csodára (azt nem tudták megmondani, hogy nem vertek-e össze a szelepek a dugókkal). Indítózás, szokás szerint "pöccre" röffen a moci és már szedné is a gömbölyű lábacskáit a karos emelőn, a levegőben "lógva", hogy mielőbb hazavigye Apát. Mindenki boldog, csak én vagyok baromi fáradt, álmos, kissé letört és az egyetlen hang ami a még mindig döbbent csendet megtöri az a pénztárcám halk pityergése, ahogy sirdogál csendben a zsebem mélyén. Magyarázat nincsen, de Suzuki-s weboldalakat böngészve kiderül, hogy hál' Istennek, az ezreseknek olyan kisátmérőjű, de hosszú (koktélospohár) hengereik vannak, hogy a dugattyú a legfelső ponton sem éri el a legalsó ponton levő szelepeket. Vezérműszíjszakadás: új vezérműszíj görgővel és miközben szilaj kacagásunkat messze viszi a szél, már roboghatunk is vígan tova. ... csak ne külföldön, autópályán érjen a "krach"! Nem ingott meg a megbízhatóságába vetett hitem, de ez egy kicsit rosszul esett. Miért? Miért velem? A félig-rokon szerelő szerint, azért egy Szuzka-vezérműszíjnak illene kitartania 120.000 kilométert ... Nem értem. Az ember csak a pofonokat kapja az élettől. És mintegy könnyes búcsúként a legvégén egy kicsit "megindultak" a küszöbök is. Ennek ellenére imádtam, mindig emlékezni fogok Rá és bármikor ekézi valaki a Suzuki-kat, az egy kicsit nekem is mindig fájni fog, mert NEM IGAZ!
Hibalista
- A belső kilincsek gyengécske minőségűek, vagy -konstrukciójúak, mert nagyon könnyen eltörnek - igaz nekünk csak egyet sikerült, de azt nagyon! (A megvásárláskor kettő és fél éves kisfiam, első örömében, egy egyszerű mozdulattal kitépte a vezetőoldalit.) - Szakadt vezérműszíj
Ide hordtam szervizbe
Értékelése:
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (10) | Évjárat | 1995 |
| Kényelem | (8) | Használati időtartam | 2 év |
| Teljesítmény | (8) | Km vásárláskor | 84000 |
| Megbízhatóság | (10) | Vezetett km | 28000 |
| Szerviztapasztalat | (10) | Átlagfogyasztás | 6 l |
| Előző autója? | Skoda Octavia 1.6 GLX | Következő autója? | HONDA "CIVIC 1.6 LS" |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (9.6/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan