Kis piros kukásautó
Szöveges ítélet
Negyed éve vásároltam életem első autóját. A választás erre a 10 éves piros Suzuki Swift Sedan-ra esett: "házon belül" vettem, munkahelyemről távozó kollégától, volt alkalmam jól megnézni, kipróbálni, ráadásul olcsóért megkaptam (az összes átnézéssel, alkatrészvásárlással megállt fél millióban).
Negyedik tulajdonos vagyok, előző két tulajt ismertem, egyszerű munkábajárásra használták a masinát. A kaszni szép, törve nem volt, kis waxolás után csillog-villog. Kicsit meghúzták ugyan a jobb hátsó ajtót, de hölgytulajdonostól elnézzük. Belülről közepes állapotban van, a kárpitok nincsenek túlzottan kiülve, a műanyagok megmattultak, a műszerfal hajlamos néha zörögni, rezonálni.
Motorikusan rendben van. Igaz, hogy a hölgytulajdonos nemkarbantartást is jelentett, de az alacsony futásteljesítmény miatt ez nem nagyon viselte meg a járgányt. Az olaj sűrű fekete trutymó volt, a légszűrő elkoszolódott, a fék is nagyon renyhe volt.
A cserélendők cserélése és a gyújtás beállítása után az autó megtáltosodott. Igaz, van is benne kraft, majd´ 100 lóerős az egyhatos. Ilyen könnyű kaszniba több, mint elég. Az automata sebességváltótól kicsit fáztam az elején, mondván lusta amerikaiaknak való az, meg növeli a fogyasztást. Persze most már nem bánom, könnyű hozzászokni. :-)
Az első hónapban majd´ 10 litert fogyasztott százon, meg is voltam ütközve rajta. Persze kellett idő, míg kiégett a sok trutymó a motorból, a gyújtásbeállítás is friss rajta. Most már 7-8 között alakul a fogyasztás. A kocsi robbanékony, félgázzal el lehet húzni a pirosnál a sor elől. "Német" pályaszakaszon megpörgettem egy kicsit, konstans gyorsulása van 160-ig, tovább nem akartam hajtani, mert a futóművek viszont nem erre vannak kitalálva. Ekkora sebességnél már imbolyog, idegesen rángatja a kormányt. Jobb a békesség (meg a fogyasztás) 130-nál; boldogít a tudat, hogy van tartalék bőven, ha menekülni kell.
Kicsit aggódom az elektromos dolgok miatt, ezen belül is az ablakemelőtől fázom. A jobb első elég nyögvenyelősen emeli az üvegtáblát, nem szeretném, hogy egyszer lent maradjon. A központi zár is egy olyan dolog, amit kényelmes dolog ugyan, de felesleges luxusnak tartom. Az elektromos tükörállítás meg mindegy, ha működik (működik), akkor jó, ha nem, az se baj. ABS, légzsák nincs benne. Na bumm.
Szóval szeretem a kis kukást (KKS rendszámot kapott), gyerekülés hátra, a csomagtartóba bőven fér a cókmók, aztán csak suhanunk árkon meg a bokron. Hosszú távra vettem, egy újabb 100.000 kilométert beletennék, ha ő sem bánja. Hogy lecserélem-e, és hogy mire, az a jövő zenéje. Majd ha már elrugaszkodtam A0-ról...
Update (2007. 06. 01.): Most már hajtom egy jó ideje, nagyjából tankolni kell, meg az üvegfelületeket tisztítatni. A többi opcionális. :-) 90-nel zötyögve alig eszik, 5 liter körül. Remélhetőleg az összes macera a zöldkártya lesz augusztusban, majd a műszaki vizsga egy évre rá. Megbízható, igénytelen, nem kell több.
Ha nagyon megszeretem, 19 év múlva kiváltom rá az OT-t. :-P
Update (2007. 09. 04.): Egy éve van nálam az autó. Megbízhatóan megy, viszont volt kétszer valami misztikus leállása. Hosszabb használat után egyszerűen nem indult, azt mondta az önindító, hogy klatty. Tíz perc után rendbe jött magától mindkét alkalommal. Mintha valami túlmelegedett volna (?).
Kezdek rájönni, hogy mennyire kényelmetlen egy magamfajtának (kb. 190 cm) a vezetőülés, kb. egy óra alatt kockás lesz az ülepem, pedig hátrább már nem is tudnám tolni. Hosszabb utazásnál másfél-két óránkét mindenképpen meg kell állnom nyújtózkodni.
Update (2016. 01. 03): Újból rátaláltam erre az ítéletre, megpróbálom felvenni a rég elfelejtett szálat.
Az autó évekig tette a dolgát szinte problémamentesen. A megtett táv 5-6000 km volt évente, a fogyasztás csak ritkán ment 7 fölé. A vásárláskor felrakott Barum téli gumik voltak rajta végig, illetve vannak még most is.
2012 nyár végén elromlott az automata váltó. Gyanakodhadtam volna, először 8 literre ment föl az átlagfogyasztás, aztán meg 10-re. Már majdnem rászántam amagam a szervizre, de előtte be akartam még iktatni egy balatoni hétvégét. Alig indultunk el, még a kerületben megadta magát az autó, egyszer csak elment a hajtás, vígan pörgött a motor, de egy centit sem ment többé se előre, se hátra. A kis kukást szépen letámasztottam egy közeli parkolóban, ott is maradt több mint egy évig. Ekkor már megvolt a következő autóm, a Suzukit el is akartam adni, de ekkora hibával inkább letettem erről.
Legközelebb 2014-ben jött elő az autó, mert lejáróban volt rajta a műszaki, így nem állhatott volna tovább közterületen. El akartam adni üzemképtelenként, vagy elbontatni. Ekkor egyik kollégám elkezdte rágni a fülemet, hogy javítsuk meg és csináljunk belőle játszósautót. Némi huzavona után összehoztuk a dolgot. Kölcsön kértünk sok pénzt egy harmadik kollégától, vettünk egy bontásra ítélt 1.6-os Sedant, majd egy ismerős kölcsönzős-szerelővel átépíttettük a Kukást manuális váltósra. Eléggé megszenvedtek vele, megfogadták, hogy soha többet ilyet. Bár a két autó nagyrészt megegyezett, voltak kis különbségek a motortérben, főleg tűzfal-áttörések, tartófülek, amik másmilyenek voltak a két modellben. Az indítási nehézségek kiküszöbölésére felújításra került az önindító, került bele külön gyújtás-gomb, végül kiiktatásra került az immobilizer. Vettünk hozzá négy Borbet alufelnit, az ezzel kapott téligumikat el is égettük Totalcar pályanapokon. :-)
Kézi váltósként tovább javult a fogyasztás, bár becsléseink szerint pályázáskor 20 liter körül fogyaszthat. A Kakucson és a Brezován kettesben megy végig, váltani egyszer sem kell. 110 km/h körül forog bele 6500-ba, és még nincs teljesen vége. Rájöttem, hogy sokkal jobban szeretem, mint az utána következő Citroenemet, bár annak is vannak bőven jó tulajdonságai. Mégis, ha épp választani kell, valószínűleg a Suzukival indulok el.
Terveink szerint először új(abb) gumikat veszünk rá, télieket az acélfelnire, csapatnivaló nyáriakat az alura. Aztán a futóművet szeretnénk rendbe rakatni, felkeményíteni. Ha ezen is túl leszünk, talán elgondolkodunk egy kis motortuningon... :-)
Update (2017. 09. 05.): A kis szutyok nálam töltött ideje végéhez ért. Külföldi munkavállalás miatt felszámolom a vagyontárgyakat, a Suzuki a pályanapos kollégához költözik. Hajtjuk hétköznap városban, hétvégén vidéki utak, évente kétszer pályanap, és bírja zokszó nélkül. A motorja megbontás nélkül csinálta végig az elmúlt 11 évet, alacsony fogyasztás és olajevés nélkül. Minden évben kapott olajcserét, ami az átlagosan 6000 km futás mellett elég sűrű volt. Vicces, hogy a pályán elviselt nyektetés töredékével is milyen fürge városi forgalomban.
Nem öregszik szépen, csomó helyen hozzá kéne már nyúlni. A gumialkatrészek megvetemedtek, a kasztni már láthatóan rohad a tipikus helyeken. A beltér egyre kopottabb, bár szakadások, folytonossági hiányok nincsenek benne.
Mindezek ellenére egy jól használható kisautó, a maga összes előnyével és hátrányával. Szeretem, és remélem, hogy a jövőben néha-néha még eljutunk vele pályázni.
Hibalista
- Konkrétan nem romlott el rajta semmi, vásárlás utáni kötelező cserék: - Légszűrő, motorolaj, olajszűrő, gyújtógyertya, fagyálló, vezérműszíj, fékbetét, ablaktörlő lapát. Összesen 55000 HUF. - Barum Polaris 2 téli gumi 4 db, egy másik ötvenes. - - 2012 nyara: bekrepált az automata váltó
Ide hordtam szervizbe
Szomszéd. Megcsinálta, amit kértem, de szeret vakítani, sorolta hosszan, hogy mi mindent kell még majd kicserélni az autón, pedig többek állítása szerint nem is. A motor az ügyködése után kopogósan járt, alapjárat dadogott. Kérkedik az olcsó alkatrész-forrásaival, "engem nem érdekel, hogy honnan szerzi". Én nem szeretném, ha valaki legközelebb az én autómat nézné donornak. :-/
Értékelése: 3
Másik szerelő értékelése
A baráti szerelő. Jó előre be kell hozzá jelentkezni, mindentől távol van a műhelye, de olcsón és jól dolgozik, és még dumálni is lehet vele.
Értékelése: 8
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (8) | Évjárat | 1996 |
| Kényelem | (4) | Használati időtartam | 11 év |
| Teljesítmény | (7) | Km vásárláskor | 101000 |
| Megbízhatóság | (8) | Vezetett km | 65000 |
| Szerviztapasztalat | (8) | Átlagfogyasztás | 6 l |
| Előző autója? | – | Következő autója? | Xsara Picasso 1.6 |
| Ennyire szerette | (7) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (7.4/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan