Hogy én? Suzukit? Soha...
Szöveges ítélet
Imádott, ezernégyes Renault Cliot cseréltem ki rá. Nem akartam, de a kis francia betöltötte a nyolcat, s ahogy az már ilyenkor szokás, nyűgössé vált. Elfelejtünk visszajelezni indexelésről, reszelős a hangunk hidegben, néha el sem indulunk... szóval megérett a csere.
Apám látta meg akciózva a kereskedésben. Mondta, sokan veszik, ismerősök is, elégedettek, korrekt autó. Megmondom őszintén, először nem nagyon tetszett az ötlet, de mivel a Renault tényleg ramaty volt már ekkor, és a véleményekben is bíztam, belementem, nézzük meg.
Lehet, hogy csak a szalon varázsa, az újautó-szag, de akkor egy nagyon profin összerakott kis gép benyomását keltette a Splash. Minden egyben van azóta is, semmi nem zörög, pedig lenne minek: rekesz a műszerfal tetején, a kesztyűtartó fedele - első ránézésre nem túl minőségi darabok, de becsületükre legyen mondva, bírják a kiképzést.
Meglepően tágas autó benyomását kelti az elérhetetlen távolságra lévő szélvédő, meg úgy általában a magas építés. A gyakorlat is azt mutatja, hogy kettesben kényelmesen el lehet férni, hátra már csak kisgyerek üljön, vagy felnőtt büntetésből. Ekkor azonban elvész a csomagtartó bővítésének lehetősége, ami egyébként a teljesen sík, kárpitozott felület mellett nagymamákra szabott egyszerűségével imponál. Külön öröm, hogy a visszaalakítás ugyanilyen könnyű, nem marad az övcsat az ülőlap és a háttámla közé szorulva, elsőre a helyére kattan minden, stb. A csomagtér felhajtható padlója alatt egyébként van egy feláras műanyag rekesz, kivehető, könnyen tisztítható, de ne pakoljunk ide sok biszbaszt, mert iszonyatos hangorgiát adnak az ide-oda csúszkálásukkal. Eleinte ott tartottam az elsősegély-dobozt, szörnyű volt.
A motor nem mondható erősnek, de gyengének sem, kulturáltságban pedig világbajnok. Hidegen egy picit megemeli az alapjáratot, hogy ne rángasson, majd gyorsan bemelegszik, és akkor megbízhatóan teszi a dolgát, 2 perc múlva a fűtés is megjön. Pörgetni nem érdemes, az ereje lényegesen nem nő meg, csak a fogyasztása. A legjobban a 3 ezer körüli fordulatot kedveli, ötödikben száznál három-, 140-nél négyezret pörög. Efölé, bár elvben bírná még, nincs szívem felhúzni, mert ekkor már üvölt és vedel, mint a Mónika show vendégeinek ideáltípusa.
Egy szó, mint száz, nem megy rosszul az ezerkettes. Azóta ültem egyliteresben, és látom, a Népítélet szerzőbrigádja is hasonló véleménnyel van, amikor azt mondom, aki ellen nincs érvényben lakhelyelhagyási tilalom valamelyik domboktól, emelkedőktől mentes alföldi városban, az kerülje el jó messzire. Hevesen akciózza minden kereskedő (naná), de a megspórolt tízezresek öröme nagyon könnyen átcsaphat a hétköznapok idegbajába. Én már biztos leadtam volna valami bontóban...
A váltó világbajnok. Mondom én ezt egy Renault-ból átülve, aminek a karja annyit mozgott fokozatban, mint a Splashé üresben, de az az igazság, hogy sokféle autót vezettem, és a kis Suzuki rövid utakon, kissé határozott mozdulatokkal noszogatható váltója az összeshez képest nagyon megtetszett. Jó helyen is van (félig-meddig a műszerfalből nő ki), és hétezer kilométer alatt egyszer sem volt olyan, hogy ne találta volna meg a fokozatot.
A Splash ezzel az 1.2-essel menet közben nem zajos, az autópályákon viszont kifejezetten szabálytiszteletre neveli sofőrjét. Ekkor már a hangja (vagy a gumiké? A szélé?) is kibírhatatlan, és az útfekvése alapján elsőre világossá válik, miért nem szerepel a német túraautó-bajnokságon. Ha nem feszítjük túl a húrt, akkor viszont élvezhetjük, ahogyan a gyári CD-lejátszón kiválóan szól a Nine Inch Nails és egyes - főképp korai - Metallica stúdióalbumok. A gond csak az, hogy minden más is úgy szól, mint a NIN meg a korai Metallica. Össze-vissza rezonáló, fahangú vacak a rádió, de legalább a sebességhez alkalmazkodva állítja a hangerőt, és könnyen vezérelhető a kormányról.
Főleg városban és autópályán használom a kocsit, korrektül szolgál ezen utak alatt, és viszonylag keveset kér cserébe. 6,5, klímával 6,8-7 liter az átlagfogyasztása. Sajnos tankolni sokszor kell, mert kicsi a tartály, nincs tehát esély az olcsó benzinből betárazni, ezzel nem járnék át Ukrajnába üzemanyagért.
Összességében nyilván nem egy BMW, de amire kitalálták, arra ennyi pénzért ennél jobb nincs. Ettől a tudattól pedig jól érzi magát az ember, és örömmel szemléli kis Suzukiját. A házi feladatot ötösre oldották meg, jó szívvel tudom ajánlani mindenkinek. Szép kék színben, kék-fekete belsővel...
Hibalista
- Eddig semmi. De az ablaktörlő lapátok gyorsan kopnak.
Ide hordtam szervizbe
-
Értékelése:
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (8) | Évjárat | 2008 |
| Kényelem | (8) | Használati időtartam | 1 év |
| Teljesítmény | (6) | Km vásárláskor | 0 |
| Megbízhatóság | (9) | Vezetett km | 7000 |
| Szerviztapasztalat | (9) | Átlagfogyasztás | 6 l |
| Előző autója? | Clio (2000) 1.4RT | Következő autója? | nem tudom |
| Ennyire szerette | (9) | Megérte a pénzét? | nem |
| Verdikt | (7.4/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan