Japán acél
Szöveges ítélet
A létező legfiatalabb Suzukit szerettem volna venni, olyat, aminek csomagtartója is van. Azért Suzukit, mert az olcsó és megbízható. A néhány éves Swift sedan 1.6-osokat nézegettem, abba már elfértünk volna. És akkor megláttam a neten ezt a Baleno-t, metálbordó színben, makulátlanul, 1.6-os 100 lovas motorral, mindenféle hasznos extrával, s hozzáteszem, nem is drágán, szinte egy Swift árában. Az ár oka a kis presztízs és a kis darabszám, nagyon örültem, hogy Japánban gyártott (!) autóm lesz. Azonnal megvettem, természetesen átnézettem az autót szervízben. Érdekes tapasztalat vele kapcsolatban az a kettősség, melyet annakidején a tesztekben is olvashattunk, hogy a kidolgozás japánosan tökéletes, de a felhasznált anyagok és a zajszigetelés a kategóriához nem méltó, ráadásul a gépkocsi új ára igen magas volt. Hibája, hogy a vezetőülés támlája még a legmeredekebb állásban is eléggé hátradől, ezt meg kelett szoknom. Továbbá a csomagtartó nyílása kicsi és űrtartalma ebben a kategóriában eléggé szerény. A kocsi formája sportos és dinamikus, a fényezés és a lakkozás kiváló minőségű és tartós. Az ajtók finoman csukódnak, érezni, hogy van benne anyag. Futóműve feszes és mégis komfortos, a kaszni merev, útfekvése kiváló, a szervós kormánymű közvetlen és érzékeny. A motor nagyon nyomatékos, alapjárattól húz, jól is pörög, elvégre egy 1.6-os, hengerenkénti befecskendezéses, 16 szelepes, hosszúlöketű blokk, dupla gyújtótrafóval, s hozzá a 960kg-os tömeg. Az erőforrás nagyon agilis, hirtelen gyorsításkor is azonnal reagál, ezt szeretem a benzinesekben. A fék jól adagolható, úgy fog, mint a mágnes. Élmény vele autózni. A váltó japánosan precíz, a kis váltókar rövid utakon, finoman kapcsolható, holtjátéknak nyoma sincs. A rövid fokozatok és a nyomatékos erőmű miatt jó a rugalmasság, de autópályán a gépkocsi hangos és nincs nagy végsebessége. Kérem, ez nem Grand Tourismo, ez egy városi és elővárosi közlekedési eszköz. Nem tol akkorát mint egy mozdony, nem egy kifinomult, európai, nemes belső burkolatú álomautó, de nem is romlik el, nem fogyaszt olajat, nem fogyaszt sok benzint, és rendkívül strapabíró. Ez egy két generációval ezelőtt tervezett, alsó-középkategóriás japán átlagautó. Épp ezért szeretem.
Közben eltelt még egy év. Az autót szinte minden nap használom, tökéletes precizitással végzi a munkáját. Motornemesítő (súrlódást csökkentő motorolaj adalék) használatával a fogyasztás egy literrel lejjebb ment. Zöldkártya megújítást, műszaki vizsgát hiba nélkül teljesített. Egyszer vittem szervízbe: olaj, olajszűrő, légszűrő, vezérműszíj, fékbetét szett, gyertyák cseréje történt.
Hibalista
- semmi nem romlott el.
Ide hordtam szervizbe
Maszek szervíz, régi barátomnál
Értékelése: 10
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (9) | Évjárat | 2002 |
| Kényelem | (7) | Használati időtartam | 2 év |
| Teljesítmény | (8) | Km vásárláskor | 80000 |
| Megbízhatóság | (10) | Vezetett km | 30000 |
| Szerviztapasztalat | (7) | Átlagfogyasztás | 6 l |
| Előző autója? | Kadett | Következő autója? | csak japán acélt. |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | nem |
| Verdikt | (7.8/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan