7millás bömösalázó
Szöveges ítélet
Tengermély tiszteletem!
Erről a konkrét autóról már született itt egy ítélet édesapám jóvoltából, de mivel az ítéletekhez hozzászólni nem lehet, illetve fiatalként (19) valamilyen szinten más szempontból közelítem a kérdést, én is megosztom ezzel a géppel kapcsolatos gondolataimat.
Az autó 2008-as, újonnan vettük, az akkor friss fejlesztésű, boxer-elrendezést megtartó, ám dízelüzemű, kétliteres motorral. 6,7 millió ropogós magyar forintot fizettünk érte, ami minden fillérét megérte.
A motor:
A kétezres, közöscsöves boxerdízel nem egy tipikus gázolajos masina. Ültem azóta turbódízel Audiban, BMW-ben, de átülve kínosan lassúnak tűnt, ahogy motorjaik felpörögtek. Hozzájuk képest a Subaru szinte benzines lelkesedéssel hördül fel a legkisebb túráztatási szándékra is. Ezen kívül elmondható, hogy 3000-3500-as fordulat között, amikor a klasszikus feltöltős dízelek már jajgatnak, hogy nenyúzzálmár, a Bubaru akkor jön bele igazán és csak tiltáshoz közel (4200 körül) fogy ki a szuszból. Egyébiránt a hangja is inkább sportos, mint kerregős dízel(, de szigorúan csak a meleg motort szabad őrjöngésre fogni, mert hidegen húzatva valami borzasztó ordenáré csörömpölést rendez...).
Persze a pörgősségének megvan a 'böjtje' is, hiszen 1500-as fordulat alatt hiába tiporjuk, az istennek se mozdul meg. 1500 és 1800 között már elegendő az erő a városi tempó felvételéhez, 1800 és 4000 között pedig mind a 350 (nekünk chiptuning után 460, tudom ajánlani...) nm hadrendbe áll. A mindennapi használatban mindez azt jelenti, hogy ha bele akarunk szürkülni a tömegbe, akkor csak simogassuk a gázt és kapcsoljunk feljebb 2000-2300 között. Ha viszont kedvünk támad ahhoz, hogy mondjuk hegyi úton porig alázzunk (teszem azt) egy 330d, "én vagyok a hegy királya" stílusú BMW-t(megtörtént eset alapján), akkor nincs más dolgunk, mint állandóan 2000 fölött tartani a fordulatszámot és elkezdeni jó tempóban kanyarogni, majd figyelni, ahogy a bajor prémiumcsoda három kanyar alatt eltűnik a visszapillantóból...Csúcs érzés:D Ezt pedig a zseniálisan egyszerű, de elképesztően hatékony, szimmetrikus
Négykerék-hajtás (Symmetrical AWD)
teszi lehetővé, melynek köszönhetően a Legacy tizenmilliós autókat megszégyenítő kanyarsebességre képes. Egy átlagos úttartású vasnál kb 30 százalékkal nagyobb tempóval képes ugyanazt a kanyart abszolválni és mindezt arcpirító higgadtsággal teszi. És akkor még nem is beszéltem arról, hogy havas-jeges úton hogy állva lehet hagyni vele mindenkit, hiszen úgy indul el rajta (hegynek felfelé is), mint a fronthajtásos kollégák szárazon.
A kormány közvetlen, a futómű sportos, de az átlagos úthibáknál azért nem szakad le az ember veséje. A váltó szinte bereccsen a fokozatokba, nem lehet csak úgy két ujjal pakolgatni, meg kell fogni becsülettel, de hamar megszokható, akárcsak a pedálok keménysége és rövid útjaik.
A brutális erőt és gyorsulási képességet, a rugalmasságot, hatalmas, mindig elég erőtartalékot biztosító nyomatékot és az állandó összkerékhajtást figyelembe véve nem mondhatjuk iszákosnak a gépet. Városban a szemét kinyomva is 9 liter körüli a csúcsunk, de ha csak a forgalom ritmusát (neki lassított felvétel) autózzuk vele, akkor 8 liter körül burkol. Országúton és autópályán a még éppen szabályos pályatempónál (óra szerint 140), tempomattal 5,5-6 liter körüli értékekkel dobálózik a fedélzeti számítógép, amiből arra következtethetünk, hogy ha spórolósan 90-100-zal végigcammogjuk vele az utat (tegyük fel, hogy legyőztük a kísértést, hogy nyomjuk mint süket a csengőt...), akkor 4,5-5 literből is ki lehet hozni 100 kilométert.
(Azt kifelejtettem, hogy csak akkor válik prémiumautó-skalp- és közlekedési bírság-gyűjtővé, amikor mi akarjuk, a hétköznapokban egy megbízható, 4 embernek bőven kényelmes, minden lényeges extrát (tehát a felismert táblától adott tempóval távolságot tartó, közben kávét főző és a gyereknek altatót éneklő automatikát és egyéb szemfényvesztéseket nem) tartalmazó, hosszú utazásokra is alkalmas családi autó.)
Ugyanakkor akad benne néhány vérlázítóan primitív, nem mai autóhoz méltó, mondhatnám kifejezetten tróger megoldás. Pl miből tartott volna belerakni egy sűrített levegős bizbaszt, hogy ne egy pálcával kelljen kitámasztani a motorháztetőt, mint egy Ladánál? Vagy nem lehetett volna kialakítani egy fogantyút a csomagtartófedél belső oldalára, hogy ha a külseje tiszta, akkor ne ujjlenyomatozzuk össze, ha meg retkes, akkor a kezünk ne legyen koszos amikor lezárjuk? Vagy az anyósülés, ha már nem elektromosan állítható, akkor legalább ne egy 30 centi széles, MÉH-telepre való fémkeretet megemelve lehessen állítani a pozíciót, hanem legyen legalább egy apró műanyag kar vagy ilyesmi. Ez nem az árkülönbözet miatt van...
Mindenesetre aki felül tud emelkedni ilyen apróságokon, szeret vezetni és nem csak eszköznek tekinti az autót, annak tudom ajánlani. Akiket a kuriózumok érdeklik, azok csak menjenek vele egy tesztkört, a poén kedvéért. Ez az autó ideális átmenet. Egy hétköznapi limuzin, de egy amatőr raliversenyen is megállná a helyét...
Frissítés (2013 szeptember)
Lepergett a százezredik kilométer, mindenfajta hiba nélkül. A kilencvenezres szerviznél mondta a szaki, hogy a fékbetét már túl van élete delén, még tízezer belemegy, aztán kuka. Hát ez a 10000 csak 6000 lett végül, mert közbejött egy olasz-szlovén kirándulás, odáig autópályán (főleg Ausztriában, teleradarozott pályák --> nagy fékezések...), majd ott helyben napi 60-70-100 km szerpentinezés, 1-2 komoly hágó, szinte mindig négy jól megtermett férfival, mindezt nem éppen kíméletes üzemmódban, hiszen imádjuk hegyi úton hajkurászni. Szóval hamarabb kezdett nyöszörögni a fékbetét, úgyhogy hazatérésünk után nem sokkal kapott újakat, harap is rendesen.
A számlálónak volt szerencséje Erdélyben átváltani hat számjegyűre, amikor éppen Csíkszeredára vitte testvérkémet, jégkorong meccset vezetni, harmadmagával, agyig pakolva. Az út iróniája, hogy román területen nem kellett tankolni, mert elment 1000 km-t egy tankkal. Az úton egyébként összesen kerek 6 literes átlagot hozott, ami nem rossz.
Reméljük, ugyanilyen egészséges lesz 10 évesen, kétszer ennyi kilométerrel is. :)
Hibalista
- - Semmi nem romlott el rajta. Egyszer tréleren végezte egy kint töltött téli éjszaka után, mert megdermedt benne a "csúcsdízel". Állt 10 percet a melegben, majd pöccre indult.
Ide hordtam szervizbe
Értékelése:
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (7) | Évjárat | 2008 |
| Kényelem | (8) | Használati időtartam | 3 év |
| Teljesítmény | (10) | Km vásárláskor | 0 |
| Megbízhatóság | (9) | Vezetett km | 101000 |
| Szerviztapasztalat | (7) | Átlagfogyasztás | 7 l |
| Előző autója? | Mazda 6, 1,8 benzin | Következő autója? | Mazda MX-5 |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (8.7/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan