OviMobil
Szöveges ítélet
Amikor az „egyes Octaviamat” lecseréltem a Roomsterre, hát mint mondjak kaptam rendesen hideget- meleget, főleg hideget. Viszont a tervezőket dicséri, hogy igen rövid idő alatt sikerült meggyőzni minden kételkedőt: ez lehet, hogy egy kisebb és mondjuk - szubjektív alapon – csúnyább jármű, de a mindennapi életben sokkal de sokkal praktikusabb.
Induljunk el kívülről: igaz, hogy ez a kocsi kb. 30 cm rövidebb mint a kombi Octavia de ezzel szemben a tengelytávja megközelítőleg egy arasszal nagyobb és a kerekek gyakorlatilag teljesen ki van tolva a kocsi négy sarkára. És itt a lényeg ez pont elég ahhoz, hogy a gyerek ne rúgja szét a vesémet és kényelmesen beférjek magam mögé a 180 cm-vel, ráadásul még pikánsabbá illetve mondjuk kényelmesebbé teszi a néhány centiméterrel magasabbra pozícionált hátsó üléssor. Ha már itt járunk ne menjünk el szó nélkül e traktus további praktikuma mellett. Kivehető, dönthető, felhajtható sínen előre és oldalra csúsztatható és így alapból sem kicsi síkokkal határolt 450 literes csomagtartó még tovább bővíthető. A hátsó üléstámlákat függőlegesen hagyva, sínen ütközésig előrehúzva (itt még mindig marad hely a gyerek lábának) 530 l-t kapunk és amint tudjuk az ördög a részletekben lakozik vagyis egy belső térkínálat szempontjából sokkal praktikusabban kihasználható és közzel azonos csomagtartójú autót varázsltunk a kételkedő elő. A variációkat tovább fokozva és egy kevés testgyakorlással kombinálva már is több mint „másfél köbös” rakteret kapunk. Ezeket a prezentációkat minden előítéletekkel teli barátomnak, ismerősömnek megtartva már csak a külsejébe tudott belekötni. Ami lássuk be ez már egyénenként változó szubjektív ítéletek.
Ha már beültünk az autóba pontosabban hátra, a térérzetünket optikailag még tovább növeli a hátsó nagy üvegfelület és az egész tetőt helyettesítő Panoráma üveg. Aminek a gyerekek örülnek kifejezetten, végre Ők is kilátnak a kocsiból, élvezhetik az utazást és nem csak az elsuhanó fák koronáiban gyönyörködhetnek. Itt szeretném megcáfolni azokat az állításokat, amit számtalan fórumon mindenki kritizált, mégpedig az alá elhelyezett szúnyogháló szerű árnyékolót ami szerintük semmit sem ér. Nekem eddig még nem okozott problémát igaz igen kevés alkalommal használtam, hiszen elég profin megoldották, mert maga az üveg is elég sokat árnyékol. Gyakorlatilag felűről nem lehet belátni a kocsiba. A nagy üvegfelületek és a hatalmas - kisebb szobányi- belső tér ellenére a szellőző (hűtő-fűtő) berendezés kifogástalanul végzi a dolgát. A ventilátort tán még soha sem kellett kettes fokozatnál fentebb kapcsolni, habár nekem a hármas és főleg a négyes nagyon zajosnak tűnik. Még egy apró pozitív dolog: a szélvédő leolvasztás is kiváló. Elmúlt télen akármilyen makacs jeget pillanatok alatt leolvasztott pedig a víz hőfokmérője még meg sem mozdult.
Átülve az első ülésre, itt azért egy kicsit más a helyzet. A főszerepet a vezetés minél kényelmesebbé, komfortosabbá hangolás kapta. Ami szerintem a konstruktőröknek elég jó sikerül. A magam közel 115 kilógramjával minden gond nélkül elsőre megtaláltam az optimális beállítást, széltében és hosszában is fejedelmien elférek és a család másik három tagjának sem kell ezt követően heringként utaznia. A kormányt igen tág határok között lehet állítani és kiváló fogású kellően vastag. Előző mondatokat alátámasztva a fele ekkora nejem is játszva pillanatok alatt beállítja - kompromisszumok nélkül- magának a kívánt pozíciót. Egy pár észrevétel és az ergonómia is kapjon legalább egy fekete pontot, az én beállításomnál a jobb térdem pont a középkonzol bal alsó sarkával találkozik, ami néha kellemtelen. Megoldás: egy kattanás az ülésén előre vagy hátra és már is kiküszöböltük ezt az apró fogyatékosságot. Személy szerint azzal a tervezővel kapcsolgatnám egész nap a visszapillantó tükrök kezelőgombját aki kitalálta, ez egy lehetetlen helyen van ami egy kifordított csuklógyakorlatot kíván a vezetőtől. A pakolóhelyek számát keveslem én sokkal többet raktam volna, ha már egyszer a családos vevőket célozták meg. A CD, gyerekjátékok elhelyezése mai napig örök probléma. A kesztyűtartó igaz hűthető és kétrekeszes, de a tárolási funkcióra korlátozottan alkalmas.
Az első ajtók kialakítása és a szűk lőrés szerű, meredek első szélvédő megszokást igényel, amit hamar meg lehet és néhány km után természetessé válik. Mondjuk nekem igazából soha nem okozott problémát, jó az igazsághoz hozzátartozik, hogy azért egyszer-kétszer meglepődtem amikor nagyon a lámpa alá gurultam, de ilyenkor mire nem jó az üvegtető! A kocsi kettős formavilág visszaköszön a manőverezhetőségben is, hátrafelé sokkal hamarabb megszoktam a jármű méreteit, meredek hátfal viszonylag éles szögek és a kaszni addig tart amennyit látok belőle az ülésemből. Előre sokkal érdekesebb a helyzet, idő kellett míg megszoktam ezt az erős gömbölyű formát mindig azt hittem, hogy most „koccolok” ezzel szemben valójában közelében sem voltam. A kezelőszervek határozottan és finoman működnek, átlagos, minőségi benyomást keltenek, függetlenül attól, hogy elsőre igen ijesztően hat a sok műanyag. Egy családban ahol gyerekek még nem értékelik a bőr és a plüss kombinációját nem is baj, lehet, hogy ez is motiválta az anyagválasztáskor a mérnököket. Meg őszintén itt már felismerhető a haszonjármű gyökerek akárhogy is szeretnék elrejteni a marketingesek. Ezek a kisteherautós motívumok főleg visszaköszönnek a feszes felfüggesztésnél és a hangszigetelésnél. A fogyasztása mellett tán az kocsi egyetlen hibája a motorhang. Ennél a tervezési pontnál valahogy nem voltak toppon az illetékes szakemberek, viszont érdekes, hogy a futómű illetve a menetzajok kirekesztését sikerült kiválóan megoldaniuk. Gyorsításkor, kihúzatáskor az 1.4 kis dízel gondoskodik róla, hogy észrevegyük. Mentségére legyen mondva az utazósebességet elérve csendben suhan akár mint egy benzines, nem vibrál nem dörmög.
Vezetésnél maradva ez a 80 LE motor 1.6 benzineseket megszégyenítve mozgatja a közzel 1400 kg –s fémtömeget, azért a 195 Nm nyomaték itt visszaköszön. Előző kocsim „egyhatos” benzines, 103 LE fajtából került ki tehát ehhez viszonyítva semmilyen különbséget nem vesszek észre. A motor pozitív oldalát sugallja, hogy első perctől kezdve sikerült ráhangolódni a motor karakterisztikájára és lefulladások sorozata nélkül abszorbeáltam az új autómat. Mint minden dízelre erre is jellemző 2000 –s alatti nyomaték szegénység. A mindennapi használt során kellő dinamikával mozgatja a kocsit minden gond nélkül feltudja venni a forgalom dinamikáját és ha kell diktálni is tuja legyen az városi vagy országúti közlekedés. Egy forszírozott tempónál viszont meghálálja a intenzív kapcsolgatást cserébe kellemes tapintású kézre eső váltóval a japán mérnököket is zavarba hozó precizitással tehetjük. Nálam az egyesből a kettes néha egy kicsit karcosra sikerül ha magas motorfordulatnál próbálkozom. Autópálya az már érdekesebb kérdés mert itt már a nagy benzinesek és dízelek ki tudják aknázni a tudásukat és sokszor menekülni kell előlük a belső sávból. De azért neki sem kell szégyenkeznie 150-160 km/h-ig becsülettel állja a sarat. Csak a fogyasztásmérőt ne nézzük ami már ilyenkor az egekben jár, számokra átfordítva 10 liter 100km-n. Ésszel autózva a KRESZ szabályait betartva, mint bármely családos apuka- könnyedén 5-5,5 l között tartathatja az átlagos üzemanyag felhasználást. Vagyis egy tank gázolajjal (50-52 l) úgy 900-950 km a hatótávolság
A fék értékelését direkt kihagyom mert ezt egzakt úton nem tudom mérni. Soha nem volt gondom vele, keményen fog, nem húz félre, az ABS is kiválóan működöt és eddig mindig megtudtam állni vele.
Utolsó kérdések közzé tartozik, hogy megért e ennyi pénzt. Megmondom őszintém nem tudom. Mindenki saját értékrendje szerint dönti el, talán azt mondom, hogy igen. Lehetőségem adódna, újból ezt e típust választanám, de más színnel és felszereltséggel. Egy bizonyos, a small MPV kategóriában ahol képviselteti magát, komoly alternatívaként kell kezelni és ne feledjük el, hogy az EuroNCAP-on öt db csillagot kapott.
Sajnos a korábban leírt egyéni formavilág igen megosztja az autóstársadalmat és sokan a külső alapján – méltánytalanul- írják le ezt a kis autót. Minden beszélgetés illetve bemutató a következő mondattal zárul általában: „nem is gondoltam volna”. Ha a Skoda egy kicsit több időt, pénzt szánt volna e típus promóciójára vagy más irányból közelíti meg a bevezetését lehet, hogy mára jóval több példány szaladgálni az útjainkon és elfoglalhatná méltó helyét és végre kenterbe verné túlértékelt osztálytársait. Hiszen legtöbb ismerősöm akkor hallott elsőnek erről a kocsiról amikor meglátta nálam.
Összeségében a étékelés megírásakor nem az volt a célom, hogy a kocsit agyon dicsérjem, hanem magát a típust szerettem volna bemutatni tulajdonosi szemüvegen át az elmúlt egy év és 25 000 km tapasztalatai alapján. Ez a kocsi sem tökéletes hiszen ennek is van egy-két apró hibája. Hiába álmodunk meg egy kocsit a mérnöki asztalon, emberei közreműködés nélkül nem lehet megvalósítani. Ebből eredendően magába hordozza a meghibásodás lehetőségét. Csak ennek az elfogadható szintje nem mindegy. Szúmázva a gondolataimat én egy tízes skálán 9 pontot adok a kocsimnak.
Kedves autóstársaim, ha bármennyire is felkeltette e rövid beszámoló az érdeklődésüket és tetszik ez a kocsi akkor bátran merjék vállalni cserébe egy megbízható jól kihasználható mindennapi társat kapnak.
Hibalista
- Elektromos ablak komfort funkciója
Ide hordtam szervizbe
cegléd
Értékelése: 8
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (9) | Évjárat | 2006 |
| Kényelem | (8) | Használati időtartam | 1 év |
| Teljesítmény | (8) | Km vásárláskor | 11000 |
| Megbízhatóság | (9) | Vezetett km | 25000 |
| Szerviztapasztalat | (8) | Átlagfogyasztás | 5 l |
| Előző autója? | Octavia | Következő autója? | Skoda |
| Ennyire szerette | (8) | Megérte a pénzét? | nem |
| Verdikt | (7.5/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan