Báránybőrbe bújt farkas
Szöveges ítélet
Budapest két vége között jártam friss diplomás mérnökként a munkahelyem és a lakóhelyem között tömegközlekedéssel. Amikor kiderült, hogy autóval napi egy óra szabadidőt nyerek, biztossá vált, kell egy autó munkába járni. Előtte volt szerencsém többféle típust kipróbálni, de bármennyire is furán hangzik, a céges hármas Octavia-ba beülve éreztem azt, hogy otthon vagyok benne. Külsőre is egy esztétikus (nem túl izgalmas, de nem csúnya) járműről van szó, ami megbízható autó hírében áll, sok fut belőle, emiatt sokan értenek is hozzá, ha mégis gond lenne, illetve sok alkatrész is van, nem kell vadászni. Sokan gondolhatják, miért nem egy elektromos kisautót vettem magamnak, nos én mindenképpen manuális váltós, belsőégésű motoros autót szerettem volna első autónak, a kombi formát meg amúgy is kedvelem, így lett Octavia.
Elkezdtem nézegetni a használt piacot, a felhasználás miatt leginkább a TSI motoros válatozatokat, abból is 1.4, vagy 1.8 volt a cél. A fentebb említett manuális kombi feltételrendszeren kívül két fontos szempont volt: facelift előtti legyen (tehát nem az osztottlámpás), illetve a bixenon lámpás változat. Sajnos eléggé leszűkült így a kínálat, de találtam egy szépen felszerelt példányt picivel 180 ezer km alatti futással. Az autó jó állapotú volt, helyszíni átvizsgálás sem hozott ki problémát, megvettem.
És hogy mit is vettem? Egy fehér manuális váltós 1.8TSI kombit. Elegance (későbbi nevén Style) alapfelszereltség, ugyanakkor bőségesen kapott az extákból is: kanyarkövető bixenon fényszóró ledes nappali menetfénnyel és ledes hátsó lámpákkal, front assist, fény- és esőérzékelő, legnagyobb Columbus navigáció, Canton hifi, első-hátsó parkradar, sportülések (dynamic csomag), első ülésfűtés, duplafenekű csomagtérpadló, gyári "sunset" sötétített üvegek, 230V-os inverter, KESSY stb. Octavia lévén tele van apró, de nagyon okos megoldással, ezt szokás "simply clever" néven emlegetni. Olyan dolgok, amik fel sem tűnnek, csak amikor másik autóban ülve az ember a hiányát tapasztalja. Ilyen a tucatnyi akasztó kapmó a csomagtérben, aminek a padlója ráadásul állítható. Ha hely kell, akkor alsó állásban van temérdek belőle, ha pedig a könnyebb pakolás a cél, akkor a felső helyzetbe emelve egy síkba kerül a csomagtér ajtó aljával, valamint a ledöntött hátsó ülésekkel is. Van még ügyesen megoldott kalaptartó roló, esernyő az anyósülés alatt, parkolójegy tartó a szélvédőn, jégkaparó a tanksapka ajtó alatt (a tanksapkának is megvan a helye, ahova fel lehet rakni tankoláskor). A 230V-os 150W-os inverter többször is kifejezetten jól jött már. Két dimenzióban állítható az első könyöklő és hátul is a középső ülésből lehet könyöklőt kihajtani, benne pohártartóval, vagy még tovább nyitva síalagutat lehet csinálni. A kesztyűtartó hűthető, de ezen kívül is temérdek pakolórekesz akad, csak ne feledje el az ember, hogy mit hova rakott.
Már az első benymásom az volt, hogy ez egy jó autó nagyon és ahogy egyre többet használtam, csak megerősített ebben a hitben. Amikor beültem, mindig ugyanaz a jó érzés fogott el, hogy arányaiban kevés pénzért egy kényelmes, a mindennapokban is nagyon jól használható autót sikerült venni. Apropó kényelem, a dynamic csomagban választott sportülések kifejezetten jók hosszú távon is. Más autókban mindig bajom van az üléssel, ebben eddig sose volt, a hosszabb utakat is gond és fájdalom nélkül tudtam eltöteni benne. És nem csak kényelmes, de jól is tart, ha az ember egy kicsit sportosabbra veszi a tempót a kanyarokban, akkor is tisztességes tartást ad az ülés. És itt jön az igazán jó rész, ugyanis ezen az autón egy RS logó sincs, annyira mezei céges Octavia kinézete van. Viszont pont ebből fakadnak a meglepetések, amikor kiderül, hogy mégsem egy mezei céges 1.6 dízelről van szó. Egy nyugdotan autózható, kényelmes, kezes fehér bárány az autó, de ha odalép neki az ember, akkor egy szívós farkassá változik, megjön a motor érces hangja, az autó pedig tisztességesen megindul és fáradhatatlanul csak húz, élmény lehagyni másokat vele. A kanyarokat is jól veszi, ha élményautókázás a cél, azt is tudja, de a hétvégi nagybevásárlás is gond nélkül befér. Igazi kettősügynök az autó, mindent tud, ami a hétköznapokhoz, meg egy kis élvezetesebb vezetéshez kell.
Ha már Octavia kombi, a csomagtérről is ejtenék még pár szót, bár a duplafenekűségéről már fentebb írtam. Elég magas ember vagyok, így a vezetőülést teljesen hátratolva vezetek, de lehajtott hátsó ülésekkel még így is 180 centi hely marad hosszában hátrafele, ami eléggé meggyőző. Bár ez más típusoknál lehet, hogy nagyobb, itt 100,5 centi a csomagtér szélte a legszűkebb részen, tehát egy 100 centi széles és 180 centi magas bútor még pont befér a hátára fektetve. Sajnos a hátsó ülések háttámlái nem kerülnek vízszintbe a csomagtérrel alapesetben, ehhez a hátsó ülőlapot ki kell szedni, ám ezt a műveletet már nem mindenkinek javaslom, mert nem egy mozdulat, mint simán csak ledönteni. Variánstól függően a csomagtér felől is dönthetőek lehetnek egyébként az ülések, az enyém pont nem ilyen, de annyira ez nem gond nekem.
Egy kicsit a technikáról is érdemes beszélni. Sokan megijedhetnek az 1.8TSI hírneve miatt, de ez már nem az a bizonyos rossz hírű 1.8TSI. Ez az EA888 harmadik generációjának a CJS motorkódú tagja, ahol kijavították az előző generáció lánc és gyűrűbajait, valamint tovább is fejlesztették azt. Az 1.8TSI ebben az autóban egy kicsit visszafogott nyomatékú motor, elég sok tartalékot hagytak benne a mérnökök, ám még így is tisztességesen mozgatja az autót. Papíron 180 lóerős és 250Nm nyomatékot tud, 7.4s alatt futja a 0-100-as sprintet. A nyomatékra gyári adat alapján 1250-es fordulattól lehet számítani, azért ez a valóságban nem így van, de kellemesen korán, 2200 körül ténylegesen eléri a nyoamtékplatót. Szándékosan mondtam platót, ugyanis innentől kezdve kb 5500-ig végig tudja a 250Nm nyomatékot, ami bőven tud mosolyt csalni az ember arcára vezetés közben. Ez a 250Nm igazán lehetne több is, egyszerű tuninggal is 350 fölé lehet menni, de sajnos a váltók miatt ez ennyi benne. Az a helyzet ugyanis, hogy mind a kézi, mind a 7-es DSG esetén a 250Nm csúcsnyomatékra tervezett váltót rakták az Octavia-ba, ami miatt vissza kellett fogni a motort is egy kicsit. Ha összkerekes lenne, akkor nem lenne ez, ott megkapta a jobbik váltót, cserébe ott gyárilag is 280Nm a csúcs. Ennek ellenére a kézi váltó, ami az én autómban is van, kellemesen használható, pontosan kapcsolható. Jó a kiosztása is, bár én a 6. fokozat esetén egy picit hosszabb áttételt is simán el tudnék képzelni. Ami még az 1.8TSI mellett szól, az a kettős befecskendezés, ami csak ennél, illetve a 2 literes testvérénél van. Ennek egyszerűen annyi a lényege, hogy 2 sor befecskendező van, egy közvetlenül a hengerbe fecskendez, egy pedig a szívósorba, így nem jellemző ezekre a szelepek és a szívósor kokszosodása. Ezen túl az 1.8TSI mellé alapfelszereltségként járt a kellően ügyes hangolású független hátsó felfüggesztés, valamint a nagy fékek is.
Van tehát egy jó karakterű, kellemes hangú és erős motor, egy pontos váltó, egy jó futómű és egy korrekt kormány, egy jó összképet ad tehát az autó egyben, dinamikusan lehet vele közlekedni.
A fogyasztás is érdemel pár mondatot, mert meglepően kellemes csalódás volt a számításaimhoz képest. Országúton óra szerinti 95 tempomatnál 5.6l/100km fogyasztást is tud. Pályán 7 körül eszik, domborzattól függően, szintén 135 tempomatnál. Én városban, de nem a kis utcákban 7 alatti nagyátlaggal használom az autót, bár nagyon forgalom függő a dolog. Dugóban araszolva 9-10 litereket is simán elkér az autó, de ha egy egyenletes 30+ sebességgel lehet haladni, akkor már egész baráti lesz a dolog. A rakparton van szerencsém mindkét részhez, így vegyesben vagyok 7 alatt.
A gumi konfekció méret rajta, a 205/55R16 eléggé gyakori méret, emiatt aránylag olcsón hozzáférhető. Ennek a konkrét példánynak 225/40R18 a gyári kereke, de ezzel eléggé pattogós, aki komfortra megy, az válaszzon kisebb felnit ballonosabb gumival, szerencsére a konszernen belül is elég széles a felniválaszték.
Vásárláskor két dolog volt, amiről tudtam már akkor, hogy foglalkozós. Az egyik a klímahűtő, a másik pedig a vezérlés. Egyikkel se volt gond, de a hűtőről látszott, hogy 7 évnyi alaposan sózott osztrák latyak, meg a temérdek bogár az autópályákról megtette a hatását. A vezérlés nem csörgött, csak a futott km miatt cseréltettem le szűk egy évvel a vásárlás után.
Eddig váratlan kiadás nem volt, csak a klímahűtő, de tulajdonképpen arra is számítottam, hiába látta el eleinte a feladatát. A műszakin sem volt semmi gond, az időközben felszerelt vonóhorgot is beírták a rendszerbe ekkor. Egyszer sem hagyott cserben az autó, nagyon remélem, hogy ez így is marad még sokáig.
Összességében nagyon pozitív a tapasztalatom az autóval. Kényelmes, minden ott van, ahol keresem, jól pakolható és rettentő praktikus, igazi mindennapi használatra való autó. Egyáltalán nem bántam meg, hogy ezt választottam és főleg nem, hogy a xenonost kerestem, nagyon jó a fénye. Ha lesz még majd tapasztalat, majd kiegészítem ezt a véleményt. Első autóm, előtte sajátom nem volt és lecserélni sem tervezem egyelőre, nem tudom, mi lehet az utódja majd. Eddig a Skoda márka szimpatikus, de nem kizárt, hogy esetleg más lesz a következő autóm majd jó pár év múlva, ugyanis hosszú távra tervezek ezzel az autóval.
Hibalista
- 10 éves autóról lévén szó, egy kilukadt klímahűtő nem a világvége, kb 130 ezer volt a csere feltöltésel, mindennel. - A vezérléscsere az egy fél milla sajnos, de ez tervszerű karbantartás, nem is javítás igazából.
Ide hordtam szervizbe
Értékelése:
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (9) | Évjárat | 2014 |
| Kényelem | (9) | Használati időtartam | 1 év |
| Teljesítmény | (9) | Km vásárláskor | 178000 |
| Megbízhatóság | (9) | Vezetett km | 15000 |
| Szerviztapasztalat | (9) | Átlagfogyasztás | 7 l |
| Előző autója? | – | Következő autója? | – |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (9.3/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan