Zetor Leila
Szöveges ítélet
Első saját autó, innen a lelkesedés. Adott volt az igény egy megbízható, kis fogyasztású és olcsón fenntartható helyváltoztató eszközre A és B között (|A,B| ~ 300km). Legfeljebb nyolc éves legyen, max 200ekm-rel, feltételezve, hogy "rendeltetésszerű használat mellett" elgurul még egyszer ennyit. Kiindulva vagyoni helyzetemből és az itt a Tátra alatt futó kocsipark összetételéből egyértelmű volt a választás: Škoda Felicia 1.9D
Azaz, majdnem. Olajkályha Opel Astrák (Hogy "powered by Isuzu"? Némelyik, de itt olyat nem találsz...) vagy a Fiat Punto TD (Ritmo blokkal?! LOL!)? Az utolsó kanyarig esélyesként futott a — Németországból behozott — egynyolcas Ford Escort is, de pár szemle meggyőzött, hogy maradjunk a földön és olvadjunk bele a szürke tömegbe.
A felszereltség "belföldi közepes" LX: ABS, 1 légzsák, alufelni.
Lássuk, mi is történt vele ebben az egy évben:
Rögtön a vásárláskor rendbe rakattam a lötyögő váltót és kidobtam ez előző "tuningmatyi" tulaj H4-eseit. Szép kékesek, de látni is szeretnék.
Néhányezer kilométer elteltével 80 felett elő-előjött egy búgó hang az első futómű felől. Gondoltam, ez csapágycsere lesz. Furcsálltam viszont, hogy irányváltoztatásra nem erősödött-gyengült, valamint hogy pár km után a búgás mindig eltűnt. Egyszer aztán nem. Még egy 15 km-es "szessön" után sem. Hát megálltam és negyed órán át hűtöttem a tűzforró balelsőt egy benzinkútnál... A rozsdától megragadt fék-munkahengert szakszerűen cserélte egy helyi iparos...
A hosszú utak magányát enyhítendő egy "teszkós-fejegység" került bele, aki kikapcsolt állapotban is képes lemeríteni a 75Ah-s akkut — megoldás: megszakító kapcsoló sorbakötve.
Cseréltem aztán tolatólámpa-kapcsolót is — mókás pozitúra: kocsi alá csavarkulccsal be, bal kézzel a lyukat befogod(elvégre nem olajat cserélsz) és közben jobb kézzel (azaz a kamerával) összehasonló makrófelvételt készítesz a kivett alkatrészről és nem belevaló újról (dízelbe kértem, csak nem ´98 utániba...).
Volt egy gázolajfelesleg visszavezető-cső repedés — foltot hagy és büdös, könnyen észreveszed. De legalább lemosta a blokkot és az adagolót (egy pillanatra felrémlett, hogy már venni akartam egy poroltót)...
Aztán nemrég jelentkezett a fent már megjövendölt csapágyhang. Hátul. Cseréltük hát a két hátsó kerékcsapágyat. És ha már "alatta jártunk", új kipufogó-dobokat kapott és pótóltunk pár elmállott gumialkatrészt is (dobtartó szilentblokkok, féltengely-gumiharangok, stb.).
Fogyasztása 4,5-5,5 liter körül van és bár a nyári 185/60 R14 papucsok pár decit hozzátennének, az így létrejovő hosszabb áttétel ezt ellentételezi. Evett már 6 litert is, városban.
A kilenc éves karosszéria — a motorral ellentétben nem az örökkévalóságnak készült. A csillaggarázsban parkol, így már rohad az ötödik ajtó és a sárhányó kerékívei. Típushiba még a fényszóró magasságállítója és a gyenge elektormos rendszer, pl. a vészvillogó- és ködlámpa-kapcsolók elégnek... És a dízel elviselne egy robosztusabb hűtőrendszert.
Érdekesség még, hogy alacsony fordulaton, úgy 1300-1500 között rángat. Ezt elfogadnám ("nyomatékszegény alul"...), de akkor miért gurul vígan alapjárat környékén (60 km/ó 5-ösben)? Szóval inkább jól kiforgatom ill. az említett tartományt intenzíven "átgyorsítom", különben minden utas bólogatni kezd.
A szerény fogyasztás és kedvező alkatrészárak mellett könnyen teljesíthetőek a maastrichti kritériumok, ráadásul az egyeszerűség előnye, hogy szükség esetén bármelyik faluvégi mezőgazdaságigép-javító rendbe rakja — akár holdfénynél, mattrészegen. Kényelem? Vezetési élmény? Sztoikus. Belül kissé görnyedünk, melegben izzadunk, kanyarban orral előre küzdünk. A pirosnál nem gyorsulunk le senkit, autópályán illedelmesen lehúzódunk. De tovább élünk, öt liter körül járunk százon, az erdő mélyébe fúrva szántjuk az éjszakát és messze előttünk szétriadnak a vadak. Mert a kerregés életet menthet... Egy év, majd 20e km, Felicità...
Egy újabb év után: Zetor Leila továbbra is lelkesen falja a kilométereket. Néhány műszerfali kapcsolót csereltünk, ezek hajlamosak elégni. A legnagyobb gondom most a lassan szétkopó váltomechanizmus és a visszatért hátsó csapágyhang. Figyelem, öngyógyulásra képes elemek! A hátsó lengéscsillapítók már csereérettek, úgy érzem. Szóval érződik a lefutott 220Mm.
Összességében nagyon megérte!
Ezúton üznem annak a majomnak, aki a sötét lakótelepi parkolónkban vezeti le frusztrációját, hogye előbb-utóbb úgy is kicseréltem volna a kavicsfelverődéstől már megviselt szélvédőt. Maga a csere nem került sokba, de szívesebben áldoztam volna a kényszergyógykezelésedre, te véglény!
Epilógus: Zetor Leila kissé fáradtan, de végigfuvarozott egy lakásfelújítást, majd egy robogó érkezése után de facto második kocsivá alacsonyodott. A ridegtartás aztán megtette a hatását, a féktárcsák berohadtak és a hidrotőkék is csattogtak (egy rossz olajválasztás következményeként). A hátsó csapágyak újból megadták magukat (40 000 kilométer alatt?!). Ezek javítása volt az utolsó komolyabb befektetés a részemről.
Eladósorba került. Jött a tél, persze az egyik indítógyertya vacakolt, de "ha már ott jártunk", kicseréltük mindet. Aztán vártunk. Majd tavasz, aztán nyár. Nepperek jelentkeztek: "nesze, itt van X gomb, viszem tegnap." A szív mégsem engedte...
Havonta egyszer-kétszer fordultam vele párszáz kilométert. Máskor szerszámoskocsi-, meg bevásárlószatyorként pörgette a km-órat békésen ketyegve. Egy-két kiégett izzó, szétolvadt kapcsoló cseréje persze még belefért ilyenkor is.
Kétezertíz márciusa. Ismerős ismerőse szólt, kocsi kell neki azonnal, bármilyen, csak guruljon, max. X/2 gombért. Oké, itt legyen vége.
(külön kösz: forum.index.hu "Skoda, orrmotor")
Hibalista
- korrózió - fényszóró magasságállítója - tolatólámpa kapcsoló - a lengéscsillapítók csereérettek - megszoruló fékhenger - csapágyak - elektromos kapcsolók - indítógyertyák
Ide hordtam szervizbe
környező mesterek — mivel a kocsi egyszerű, mint a faék, a kókler szerelők hamar kiszűrhetőek
Értékelése: 5
Másik szerelő értékelése
saját magam — csekélyke szakértelmem fiatalos elánnal kompenzálva
Értékelése: 10
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (9) | Évjárat | 1998 |
| Kényelem | (3) | Használati időtartam | 4 év |
| Teljesítmény | (3) | Km vásárláskor | 177000 |
| Megbízhatóság | (6) | Vezetett km | 60000 |
| Szerviztapasztalat | (10) | Átlagfogyasztás | 5 l |
| Előző autója? | – | Következő autója? | Fiat Panda (+ Aprilia Leonardo) |
| Ennyire szerette | (8) | Megérte a pénzét? | nem |
| Verdikt | (6.3/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan