Csak perverzeknek!
Szöveges ítélet
1990-ben, öt évi kényszerpihenő után vásároltam
egy 120-as Skodát, s utána még kettőt.
A választásban közrejátszott, hogy az első autómmal
-egy S100-assal- nagyon meg voltam elégedve.
Ennél, az újabb konstrukciónál a gyár elkövetett
néhány olyan újítást, amik egyértelműen rontottak
az autón.
A kocsi hátrányos tulajdonságai (orkönnyűség, lomhaság)
továbbra is megmaradtak, s a szögletes kasztninak
köszönhetően nőtt az oldalszélre való érzékenység is.
A legsúlyosabb hiba a hűtő kocsi elejére való helyezése
volt, ami 12,5 liternyi hűtővizet eredményezett, bár az is
igaz, hogy rongyos 5 literrel nem lehet rendesen
megfőzni a blokkot.
A motor melegedésén több autószerelő is megpróbált
úrrá lenni, de mindegyik kísérlet kudarcba fulladt.
A megoldást az egyik barátom édesapja árulta el (a negyedik
hengernél leül az iszap, rendszeres tisztítást igényel),
ez után nem is volt bajom a vízzel. (Természetesen a vészvillogó
mellé épített kézi hűtő-ventillátor kapcsoló sem mellőzhető.)
A féltengelyek szerettek töredezni, jó néhány
Skodát láthatunk hátsó kerékdob (és kerék) nélkül
az út szélén. Ez egy életveszélyes hiba, mert amellett,
hogy ilyenkor nehezen kormányozható az autó, a fékhatás
is eltűnik. Sajnos ez is gyakolrlati tapasztalat.
A motoron -a lökettérfogat növelésén és a kéttorkú Jikov
karburátoron kívül- semmit nem változtattak. 5-6.000
kilométer után menthetetlenül megszólal a vezérműlánc
(nem ártott volna hozzá egy feszítő), s a szelepek is
csörgedeznek.
Ha minden egyben van, akkor 155-160-as tempó sem elkép-
zelhetetlen egy 120-astól, de ilyenkor már fény és hang-
tani jelenségek is megfigyelhetők, s elkél a csomagtartóba
egy-két zsák cement, vagy néhány kézi falazóblokk.
Az autó helykínálatával nem volt különösebb problémám,
egy 180 centi magas vezető mögé hátra még befér az ugyanolyan
termetetű utas is, bár a kocsi inkább 4, mint 5 személyes.
Az ülések odaltartásáról és kényelméről inkább ne beszéljünk,
hosszabb utaknál amúgy is ajánlott a többszöri megállás és
a pár perces torna.
Az üzemanyag fogyasztás baráti volt, 90-es tempónál jóval
6 liter alatt maradt, 120-nál és városban 6-7 liter között
evett. Sajnos meg kell említeni az olajfelhasználást is, a
gyárilag engedélyezett 0,8 kg/1.000 km érték nem kevés, de ezt
egy öregebb motor még túl is teljesíti. A megoldást a hengerfej
szelepszár-szimmeringekkel való ellátása jelenti.
Összefoglalva a leírtakat: egy nagyon olcsón fenntartható, házilag könnyen szerelhető autó, amire a bosszantó konstrukciós hibák miatt nagyon oda kell figyelni.
A leírtak ellenére nagyon szerettem, mert aki szívesen szerel autót (ahogy én is), az egy 120-ason kiélheti magát.:-)
Hibalista
- Féltengely törés többször is. Hengerfej pakolás, termosztát nagyon sokszor, gázhuzal törés, gyorsító torok membrán nyúlás.
Ide hordtam szervizbe
Róluk ne beszéljünk, mert nem értettek hozzá. Ezért (is) tanultam meg SKODÁT generálozni.
Értékelése: 1
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (10) | Évjárat | 1988 |
| Kényelem | (5) | Használati időtartam | 5 év |
| Teljesítmény | (5) | Km vásárláskor | 48000 |
| Megbízhatóság | (5) | Vezetett km | 70000 |
| Szerviztapasztalat | (1) | Átlagfogyasztás | 6 l |
| Előző autója? | S100 | Következő autója? | SKODA Felicia |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | nem |
| Verdikt | (6.3/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan