Az utolsó mohikánok egyike
Szöveges ítélet
Nehéz helyzetben vagyok. 6. éve SAABozok, de nagyjából 10. éve tartom magam saabosnak, de már nem olyan jó szájízzel, mint korábban. Korábbi autóm egy Saab 9-3 volt, melyről szintén olvasható Népítélet 'Saab - Född fran jetplan' néven. Azelőtt pedig egy Punto 55 S-t hajtottam, amiről szintén készült itt írás 'Kisferrari, avagy útakadály' címmel. Hogy repül az idő, 7,5 éve, hogy elkészült az az iromány egy süldő gimnazista billentyűzetéből. (Linkeket direkt nem raktam be, akit érdekel, megtalálja a típusok oldalán).
Régebben a márka egyet jelentett a különlegességgel. Flúgos értelmiségi emberek autói voltak ezek, akik az élet egyéb területein sem elégedtek meg a kommersz, mindennapos dolgokkal. Legkevésbé az autóról, sokkal inkább a márkát övező különleges "feelingről" szólt Saabosnak lenni. Ez egy vallás volt a javából, és mint minden vallás, ezt is viszonylagosan nehéz volt racionális érvek mentén megindokolni, hiszen a 2000-es évek végére a Saab 9-5 és 9-3-as típusok a konkurencia sajnos már meghaladta, jobb autókat gyártottak. Természetesen a modellciklus elején ez nem volt még igaz, a 9-5 1998-as megjelenése során egy nagyon modern és remek autónak számított, a gond az, hogy 2010-ig gyakorlatilag minimális változtatásokon ment keresztül, azok is javarészt kimerültek külső és belső esztétikai dolgokban. A Saabozás mégsem erről szólt, hanem az értelmes, különc emberek összetartozásáról. Értelemszerűen akik akkor használták ezeket az autókat, javarészt már rég nem Saabbal járnak, továbbnyargaltak újabb autókba, hiszen lassan 10. éve nincs már új Saab. A mostanra már korosnak tekinthető autók jelentős hányada leszivárgott olyan körökbe, ahol már csak egy olcsó, és (viszonylag) nagy teljesítményű autót látnak benne.
Mielőtt az autóra rátérnénk, meg kell említenem, hogy sajnos az ízlésemet a munkaköröm elinflálta. Az egyetemről kiesve pillanatok alatt egy olyan munkakörben találtam magam, ahol napi szinten vezetek még nem megvásárolható, fejlesztés alatt álló prototípus autókat. Már akkor volt szerencsém(?) az X7 és 8-as BMW-vel menni, amikor azokról még csak kósza hírmorzsák, esetlegesen egy-egy homályosan elkapott fénykép keringett csak a neten, nem beszélve a hamarosan érkező, középmotoros Maserati szupersportautóról, amiről most még a gyakorlatilag semmit nem is tudni “hivatalosan”, de mi már javában fejlesztjük (talán pár kép mintha "kiszivárgott" volna a jelenlegi protóról, de ennyi). Ilyen autók és munkakör után NAGYON nehéz objektíven megítélni a Saab 9-5-öt, ami végül is egy 22 éves műszaki alapokra építkező autó, ami már a konkrét példány gyártásakor 2008-ban sem számított túlzottan modernnek. Nyilván egész más lenne a dolog, ha Trabant 601-gyel dolgoznék nap mint nap, és hazafele menet huppannék be az öreg Saabba, de sajnos nem ez a helyzet (még ha van is pár elspájzolt 601-es a garázs mélyén otthon). Nem viccelek, ha éppen autócserére adnám a fejem, megyek egy hosszabb kört az egyik pöfögővel, és máris újraértékelem a SAAB által nyújtott színvonalat. Bár ez visszafele is igaz, így egy nívósabb új autó után úgy érződik a 9-5, mintha egy fakerekű szekérbe ülnék. Mondjuk nem meglepő, minden relatív, mint azt tudjuk!
Ha még maradt a sok felesleges rizsa után olvasóm, más kontextusba helyezve tudja az alábbi, az autót érintő sorokat értelmezni. A konkrét gép egy 2008-as gyártású, teljes felszereltségű (bixenon és ülésszellőztetés kivételével) 9-5 Vector. Az előző Saabomat hosszú keresés (1+ év) után vásároltam, ezt viszont hirtelen felindulásból. Alapvetően nem akartam újítani, de egy számomra minden szempontból megfelelő 9-5 felkerült HaHu-ra, majd 3 nap múlva már át is vettem a nevemre. Korábban kacérkodtam egy fehér cabrio 9-3-al is, de végül nem találtam belőle olyat, ami pénzt ért volna. A ráncfelvarrás miatt a külföldi szakirodalomban csak DAME EDNA-ként emlegetett modell (ha valaki nem tudná, ki az a Dame Edna, keressen rá és egyből megérti, miért hívják ezt a verziót ezen a néven). Olyan kevés fut belőle itthon, hogy ennek a ráncfelvarrásnak egyezményes megnevezése nincs is a hazai körökben. Az autó tele van rakva mindenféle dolgokkal, pl.: tetőablak, navigáció (ami semmit nem ér természetesen, arra jó, hogy egy Suzukiból átülve komoly hatást keltsen a gyanútlan utazóban, de egyébként értékelhetetlenül elavult), sima xenon fényszóró, ülésfűtés, memóriás, motoros, fűthető bőrbelső, esőérzékelős ablaktörlők, sebességtartó, 9 hangszórós hangrendszer CD tárral (2000-es évek rulez), sötétedő tükrökkel. A külső tükörlapokat le kellett cserélnem hagyományosra, ugyanis a sötétedős fólia már teljesen belilult, sötétben nem lehetett látni benne semmit, és nem találtam sehol új sötétedős lapot hozzá. Mínusz pont. Bár hozzáteszem, a saját lelki nyugalmam érdekében sokszor inkább előny volt az, hogy nem láttam a seggben túró úriembereket 0.0005 mm távolságra tőlem. Nem is értem, ha ennyire szeretnek mások fenekében matatni, miért nem látogatják inkább a Kék Osztriga létesítményt? Manapság már teljesen elfogadott, nincs mit szégyellni rajta, ha valakinek ez az irány tetszik!
Az indítómotor már vásárláskor is beteges volt, ez hamar meg is adta magát. Pár napig kalapáccsal indult az autó. Néhány kocc után egy tekerés erejéig életet lehetett lehelni az önindítóba, de utána már csak domb tetején mertem megállni, hogy mindig be tudjam gurulni a gépet. Igen, tudom, hogy necces, mert a vezérlést át is ugraszthattam volna, de mit tegyen az ember, ha 1 hónapot kell várni egy csápos emelős helyre, mert sorban állnak a szuper BMW-k a szerelőnél? Viccet félretéve: A közhiedelemmel ellentétben megbízhatónak gondolom az autót, semmi olyannal nem volt gond, ami bármilyen másik típusnál ne jönne elő ennyi idős korban. Évi nagyjából 100-150 ezer Ft-ot igényel az autó karbantartás címszó alatt, amiben minden szükséges szerviz és a nem várt javítások is benne vannak. Hogy ez sok-e? Nyilván ezt mindenki döntse el maga. Véleményem szerint nem az, tekintve, hogy az autó nagyon nagyon olcsón megvásárolható. Hasonló konkurenciáihoz képest nagyjából 60%-kal olcsóbban hozzá lehet jutni. Arról nem is beszélve, hogy azokra ennél jóval többet kell költeni, ha az ember jó állapotban akarja tartani őket (bár bonyolultabbak és kifinomultabbak is azok a 2008-as Mercik, BMW-k. Ki is mondom: nagyon sok szempontból jobb autók, de nem mindenben!)
A közúton már nincs olyan megjelenése, mint 10 évvel ezelőtt, de azért még viszonylag a jobb kategóriába tartoznak ezek az autók, és még mindig meg lehet vele jelenni bárhol, ahol hátrányt jelentene az, ha az embert "panel-lakótelepi" vállalkozónak, vagy kisebbséginek (kisebbségi szó alatt itt elsősorban a “fejben” kisebbségiekre gondolok) bélyegeznék.
Vegyesen, pár személyes gondolat az autóról:
-Tágas, kellemesen el lehet benne férni, 4 felnőtt hibátlanul csomagostul be tud ülni. Ki és beszállás sem nehéz.
- Kellemes teljesítményű motorja van. Klasszikus, 2.3 literes, turbó feltöltött benzinmotor. Nem egy erőgép a maga 278 LE és 420 NM maximális értékeivel, de azért 3-5 autót egy kosszal ki lehet előzni, ha éppen úgy adja ki a helyzet. Meg persze ebből kifolyólag ennél kevesebb autót kifejezetten könnyen, erőlködés nélkül lehet kikerülni. Felmerülhet a kérdés a szemfüles olvasóban, hogy hogyan is lesz egy Vector Saab 9-5 ből 278 LE, amikor a gyári maximális értéke 185 LE. A válasz egyszerű: első lépések egyike volt a gyári legnagyobb turbó, és a hozzá tartozó csövezés felrakása az autóra, majd az ehhez elérhető, Stage 1-es beállítások feltöltése a motorvezérlőre. A hardver biztonsági tartalékain belül (tapasztalatok szerint ~300 LE a maximum a gyári belsővel) tartott beállításokkal viszonylag rugalmassá vált, az egyébként nem túl fickós autó. Bár ugye, ez is relatív. Egy Trabant 601 S-ből átülve bizony a 185 LE is hiperugrásnak tűnik, de a 670 LE-s középmotoros olasz sportgéphez képest még a mostani dinamizmusa is elszomorító. Na jó, azért odébb lehet vele állni! A motor karaktere már viszonylag elavult, észrevehető méretű turbólyukkal és nyers erőleadással. A mai gépek ennél finomabbak, ami nem meglepő, tekintve hogy 20 év mérnöki fejlesztés történt azóta. A fronthajtás, hosszú váltó és a tömeg miatt állóhelyzetből nem egy “kúposztó” (bár ez engem személy szerint amúgy sem érint). Ráadásul a fenti dolgok a városi közlekedést is kényelmetlenné tudják tenni. Persze városon kívül, 100-120 km/h sebességnél ezek a hátrányok előnyre váltanak (legalábbis a váltóáttételezés).
-Az ülések rettentő kényelmesek. Ez az a pontja az autónak, amit azóta se tudott überelni egyik általam vezetett gépkocsi sem. Elképesztően jól eltalált fotelekkel szerelték a Saab 9-5 autókat, aki teheti, próbálja ki, és érteni fogja, miről beszélek (természetesen a két elérhető üléstípusból a bőr az, ami kifejezetten puha, kényelmes). Bár az üléspozíció nem a legjobb, nem is megszokhatatlan. A kormány jöhetne még egy kicsit kifelé, akkor lenne tökéletes.
-Teljesen élhető a fogyasztása az autónak! Meglepően kedvező, 8-10 literes vegyes értékkel kényelmesen el lehet autózgatni (100-130 km/h városon kívüli sebességet feltételezve, fele-fele országút, város használat során). A maximum, amit ki tudtam hozni belőle az 14 liter körül volt, ami szín tiszta város, dugó, rövid utak, míg egy kellemes, lightos krúzolás során a 7 literes fogyasztás is elérhető volt, de ezt tényleg csak perverzek tudják kiautózni ebből a típusból. Nem is érdemes, nem erről szól. Akinek fáj az a pár liter plusz üzemanyag, az vásároljon inkább Suzuki Swiftet vagy Priust. Vagy valami gázolajjal működő gépet, ha sokat megy. Ja, hozzá kell tennem: manuális váltós, kifejezetten ilyet kerestem. Nagyon ritka ez a párosítás, az eladó autók ~90%-a autómata.
-Fényszórói hibátlanok, nagyon szuperül látni velük, ez abszolút egy plusz. Szívesen kipróbálnám a bixenon kanyarkövetős megoldást, ami elérhető volt még ehhez az autóhoz, de az enyémbe sajnos nem került bele.
-Kissé hangos a motor. Terhelésnél egy furcsa tónuson szól, ami engem személy szerint zavar. A 9-3 ilyen szempontból jobb volt, más frekvencián szólt a gép, ami nem volt kellemetlen a fülnek. Az autó vibrációi sem elhanyagolhatóak, sajnos alapjáraton a kelleténél és a kategóriájánál jobban érezhető a kormányban, pedálokban a vibráció. Nem zavaró, de a konkurensek (különösen a 6 hengeres erőforrások) ennél jobbak.
-Elfért volna egy ötödik henger, mégiscsak feljebb pozicionálták ezt a típust, mint egy Vectrat. Sajnos csak a 4 hengeres, turbós gépek sikerültek jól, amik a SAAB saját fejlesztései, és azért 2008-ra már igen látszott rajta a kor. A 6 hengeres motorokat el kell kerülni (pl.: Isuzu V6 diesel, szerintem nem kell senkinek bemutatni). Ha már a Vectra téma: Gyakori érv a SAAB 9-5 ellen, hogy igazából egy átemblémázott OPEL. Na, aki ilyet állít, az valószínűleg még nem állt 5 méternél közelebb egyik autóhoz sem. A motorok, első futómű teljesen más, a beltérben szembetűnő hasonlóság nincs. A hátsó futómű valóban hasonló, és a padlólemez is egyezik, de ennyiben ki is merül a párhuzam. Nem is értem, hogy az egyik közkedvelt konszern gyakorlatilag 4 márkában adja el ugyanazokat az autókat, mégsem éri sose kritika az A3-ast, hogy az valójában csak drága Golf. Annyira ugyanaz, hogy még az alkatrészeken is VW logó csücsül, maximum raknak rá egy fedőkupakot Skoda logóval.
-Hidegben kissé nyikorog pár műanyag rész. Nem tragikus, végül is ezer éves autóról beszélünk. A beltér anyaghasználata 90-es évek prémium szintjét idézi. Anno megfelelő volt, 2008-ban már nem kimondottan kiemelkedő az illesztési hézag, anyaghasználat se az autó lemezein, se a beltérben. Bár engem nem zavar különösebben, de ebben 2008 körül jobbat tudott a konkurencia. Nem beszélve arról, hogy az ajtóbehúzó hámlik, de szerencsére nem olyan vészesen, mint a VW konszern autói. Alapvetően a beltér inkább pozitív benyomást kelt számomra, világos, tágas, szép borítások, sok helyen bőr. Mindenképp jobb érzetre, mint a 9-3 volt. Az ajtók finomabban csukódnak, ablaktörlők “rejtve” vannak, bőrözött a kézifékkar, kényelmes a könyöklő. Apróságok, de az összhatást jelentősen javítják.
-Az 5 sebességes kézi váltó rettentő hosszú áttételezésű. Egyrészt elfért volna egy 6. fokozat, de ha ez már nincs, lehetett volna egy rövidebb, pörgősebb áttételezésű váltó. Mindennapi közlekedésnél kicsit kényelmetlen bizonyos kanyaroknál első fokozatot kapcsolni. Példa: 50-es sebességnél nagyjából 1950-et forog a motor 3. fokozatban, ebből következik is, hogy ezt nagyjából 155-nél forogja le. Szinte már dieseles áttételezés, viszont itt ugye kevesebb a forgatónyomaték, bár hosszabb a fordulattartomány. Kiegyeztem volna a 9-3-as áttételezésével, abban ilyen gond nem volt, rövidebb volt a váltó (és könnyebb is az autó).
-Teljesen apróság, de számomra érthetetlen, hogy az ugyanilyen évjáratú 9-3-ban, de még a régebbi modellben is meg tudták oldani, hogy távirányítóval fel lehessen húzni az ablakokat, de valamiért a 9-5 ezt a funkciót nem tudja.
Egyértelműen látszik, hogy 2008-ra már pénzhiánnyal küzdő, és a GM által teljesen bekebelezett patinás autógyártó nem tudta hozni a kor színvonalát, régi modellek életben tartásával próbáltak megmaradni. Nem tudjuk meg, mi lett volna, ha nem köszönt be a válság, ugyanis az új 9-5 egy viszonylagosan jól sikerült autó lett (leszámítva azt a tényt, hogy gyakorlatilag egy Insignia++), a legújabb 9-3 pedig soha el sem készült, pedig akár nagyot is szólhatott volna (legalábbis a fellelhető infók alapján). Kár, hogy az új tulajdonos a NEVS tőkehiányra hivatkozva minden fejlesztést leállított, és a meglévő gyártósorokat felhasználva 20 éves műszaki alapokra készítettek egy elektromos Saab 9-3-at, amit már NEVS 9-3-nak hívnak. Borzalmas autó lett, vezettem. Szerencsére nem volt pofájuk Európába hozni, mert nagyjából egy Dacia Logan szintjét hozza.
Talán úgy tűnik, hogy nem nyerte el a tetszésem az autó, ami részben igaz is, de ebben jelentős szerepe van annak, hogy napi szinten ennél sokkal sokkal keményebb és jobb autókat vezetek. A régebbi, 9-3-as modell sokkal jobb volt a saját korában, mint ez a 9-5 2008-ban. Nehéz megmondani, hogy süldő egyetemistaként tűnt szupernek a 9-3-as, vagy tényleg egy jó autó volt. Innen nézve mindegy is. Ettől függetlenül egy nagyon fontos érv szól mellette: baromi olcsó. Más gyártótól hasonló kaliberű autót nem lehet megvásárolni ilyen aprópénzért, pláne nem ilyen teljesítményű benzines motorokkal. A megbízhatósága és fenntartási költségei is átértékelődtek az évek során. Míg régebben kifejezetten drágának számított a Saabok életben tartása, ma már nem állítanám ezt. Egy 12 éves autóhoz képest nem különösebben drága, sokkal nagyobb aknamezőre lehet tévedni más modellekkel (pláne gázolajosakkal). Alkatrészeket is lehet még kapni, akár gyári minőségűt is, egyáltalán nem horror áron. Ha úgy vesszük, az árelőnyéből bőven rendbe teszi az ember vásárlás után, majd gondtalanul használja éveken és hosszú kilométereken át.
Nagyon sajnálom, hogy megszűnt a SAAB, mint márka. Azóta se nagyon találtam olyan autót, modellt, típust, gyártót, ami továbbvinné a SAAB filozófiáját. Kiknek való ez az autó? Nehéz erre válaszolni. Talán könnyebb azt megfogalmazni, hogy mikor nem a te autód ez:
-Ezzel nem fogod Máriaszatócs-alsó diszkóban felszedni a szolis, műkörmös kislányokat (esetleg kisfiúkat, ha már pár bekezdéssel ezelőtt szóba került a Kék Osztriga)
-Nem leszel menő az autóval a lakótelepi parkolóban. Egy rozsdás 318 compactot komolyabban vesznek ott. A 320d-ről nem is beszélve.
-Ez nem “1.9 + csipp; érzésre 300++; 5.5l/100km 160 utazóval”. Ha ezt az életérzést keresed, rossz márkánál kopogtatsz. Meg úgy alapvetően is tévúton jársz.
-Szintén nem a Te autód, ha a teljesítményét arra szeretnéd használni, hogy közúton éld ki a frusztrációidat. Nagyon hülyén néz ki, és még mellé tök ciki is. Saabbal meg különösen.
Javaslom, ha:
- Szeretnél megbújni a forgalomban, miközben kellő erőtartalékkal csorogsz úti célod felé.
- Olcsón szeretnél venni egy kényelmes és viszonylag fiatal autót, ami jól felszerelt
- Van kellő anyagi háttered a felmerülő javításokat elvégezni (ez egyébként minden komolyabb autóra igaz)
- Egy olyan márkát szeretnél használni, aminek a megítélése inkább pozitív, mint negatív (természetesen a tulajdonosokra gondolva itt)
-Egy kicsit “flúgos” vagy, máshogy látod a dolgokat.
Az autót még nem adtam el, és egyelőre nem is tervezem. Még pár egy ideig használni fogom, de meglátjuk, mit hoz az élet. Azért egy Infinit Q50S 3.5 hibridet szívesen bevállalnék a mindennapokban folytatásnak, annak ellenére, hogy még sosem vezettem. Papíron izgalmasnak tűnik.
Hibalista
- Tételes lista a javításokról: - - Inditómotor csere - - TWICE ECU csere (beázott nyitott tetőablaknál, mert a sofőr ülés alatt helyezkedik el, és a tócsában ázást nem nem szereti) - - Mitsubishi TD04 turbó felszerelés + király kobra szívócső + ehhez tartozó intercooler, nyomócső, folytószelepház komplett tisztítás (nem javítás, hanem a teljesítménynöveléshez szükséges hardver beállítás) - - Tolatólámpa kapcsoló - - Sofőr oldali ablakemelő vezetőgörgő - - 3 ágú fűtésszelep - - Kuplungcsere - - Összes vákuumcső cseréje (öregek voltak már) - - Megelőzőcsapásként DI panel csere, amikor akcióban volt (típushiba, a régebbi is jól működik, de jó, ha van az embernek tartalék) - - Főtengely szimering csere - - Bölcsőszilentek cseréje - - Motortartó bakok cseréje (4 db-ból valójában 1 volt viseletes, de ha már nekiálltunk, mindet cseréltük) - - Kézifék javítása (bal hátsó fékdobnál) - - Ezek kívül természetesen a "kötelezők", mint: hosszbordásszíj, vezérműlánc csere (megelőzőcsapásként), kenőanyagok cseréje, üzemanyag-, levegő-, és pollenszűrőcsere, gumiabroncsok cseréje, stb. - - - Szükséges javítás: a hátsó CD tár beragadt, jelenleg nem működik. Bár pont semennyire sem érdekel a hiánya
Ide hordtam szervizbe
Vegyesen, több helyre is.
Értékelése:
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (6) | Évjárat | 2008 |
| Kényelem | (7) | Használati időtartam | 3 év |
| Teljesítmény | (7) | Km vásárláskor | 165000 |
| Megbízhatóság | (7) | Vezetett km | 30000 |
| Szerviztapasztalat | (8) | Átlagfogyasztás | 9 l |
| Előző autója? | 9-3 Turbo SE | Következő autója? | – |
| Ennyire szerette | (7) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (7.2/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan