Kék Francica
Szöveges ítélet
Peugeot-mániás barátom negyedik Peugeotját is lezúzta (volt neki két 306-osa és két 406-osa, csak az egyik 306-os élte túl “értő” kezeit, átlag három évente GTK valamilyen banális kisebb balesetből kifolyólag, az utolsón például felakasztotta az olajteknőt úgy, hogy a motor át sem fordult többet), és minden rimánkodásom ellenére HDi 407-est akart venni városi furikázásra. Végül találtam egy akkor 17 éves, 2 literes szívóbenzinest, még a régi, 136 lovas, nem VVT motorral, amiben csak 70 ezer km volt a hirdetés szerint. Elmentünk, megnéztük, újszerűnek bizonyult, új szaga volt, és még akkor is győzködni kellett az embert, hogy vegye meg a városi rohangálásra akkor is, ha nem HDi, és nem automata.
Másfél évvel később a srác családból megörökölt egy sokkal újabb autót, és kiköltözött a bezzegnyugatra. Ahol a bezzegnyugati honosítás előtt megejtett előzetes műszaki vizsgán a toronycsapágy, illetve a csigazabáló futóműben azt helyettesítő támcsapágy, a csigazabáló szlengben medvekarom névre hallgató alkatrész cseréjére kapott egy átszámítva közel milliós ajánlatot, így úgy döntött, hogy ezt az autót, félve attól, hogy a sok, Magyarországon “nemtétel” javítás, ami egy öreg autóval jár, koldusbotra juttatja, inkább itthon hagyja és eladja. Én pedig annak ellenére, hogy alapvetően minden porcikám tiltakozott a francia autó ellen, ismerve az állapotát, előéletét (és bízva abban, hogy a haver 10 ezer km alatt nem tudta tönkretenni :D ) megvettem. A medvekarommal még a döntés előtt elküldtem az unokatesómhoz, aki futómű állítással együtt ötöd áron orvosolta a problémát.
Maga az autó nagyon pozitív csalódás volt, csak azért nem meglepetés, mert a megvétel előtt is ismertem és vezettem. Halk, nem versenyautó, de egészen dinamikus, elképesztően kényelmes, mégsem bizonytalan az úton, és szívó benzines létére 8 liter körül megállt a fogyasztása, ami az én lábammal nem olyan rossz. Az automata klíma hihetetlenül jól működött benne, a kesztyűtartó hűtött volt, az ülések pihe-puha plüss fotelek, és az egyetlen autóm, amire tényleg ki tudom jelenteni, hogy kényelmes ülni hátul is. Tettem bele 30 ezer kilométert, nálam fordult át 100 ezerre a számláló.
Csak hogy egy kis rossz is legyen, a szükségesnél vagy 40 centivel nagyobb első túlnyúlás miatt bazihosszú az orra, és mindenhol, de tényleg mindenhol fennakad. És a váltó is rövid, 200 körül van a vége a kocsinak, de nem azért, mert nincs benne erő tovább gyorsulni, hanem azért, mert leforog. Városban is elbírja az ötödiket, hatodik nincs, pályán a szabályos tempóban is kellemetlenül magas a fordulat, ha meg Németországban találom magam, akkor üveghang.
Cseréltettem olajat meg szűrőket 10 ezrenként, 20 ezer a periódus, de gyilkolom az autókat, nem sajnálom a karbantartásra a pénzt, eddig mindegyik meghálálta. A francica sem volt kivétel. Egyszer lehalt az akksi, carsharinges autóval hoztam egy másikat a madarasteszkóból, 10 perc volt a csere (mert tököltem vele), még a gyári volt benne. Összes tárcsa és betét is nálam lett cserés, még azt is el tudom képzelni, hogy a hátsó betét is gyári volt, de a tárcsák biztosan.
Az ablakmosó spricnik egy ragadós-tetves-nyáladzós fa alatti kiadós parkolás után szélvédőre porlasztás helyett az autó mögé vizelték az akciós Prelixet, és sehogy nem tudtam kitakarítani őket. Szereztem két új gyári spricnit, szebb lett a porlasztási képe, mint egy szett új Denso CR porcsúcsnak.
Gyönyörű szép hibaüzenetben megüzente nekem egy szép napon, hogy az ESP nem működik, egy bal hátsó ABS szenzor volt a ludas, filléres tétel. A cseréhez persze nyilván le kellett engedni a tankot, merthogy a drága francia mérnökök úgy gondolták, hogy a csatlakozó elöl is jó helyen van, nem baj, ha a szenzor saját, nem oldható vezetéke átmegy a tank fölött. Gondoltam kezdődik a szopóroller, de tévedtem, más baja nem volt. Még a nyomásszenzorok is hibátlanul működtek végig. Egy 20 éves francia autóban, döbbenet.
Első héten lassú defektet kaptam vele. Ez semmiképpen nem az autó hibája, de kétszer is a hajamat téptem: először, amikor a gumis leszedte a kereket, és megláttam, hogy a csigát is élelmiszerként fogyasztó gall konstruktőrök az első futómű összes elemét úgy rajzolták meg, hogy igencsak bekonyakoztak előtte. Iparművészeti múzeumban a helye, mert hogy ilyen gyönyörű íves-domborított-homorított lengőkarokat meg kormányösszekötőket még nem láttam. És nem lehetne egy szavam sem, mert fantasztikusan működik, de hogy nem hallottak az egyszerűségre törekvés elvéről, az tuti. Egy MacPhersonnal nyilván nem találna el az úton. Ellenben amiért lehet szavam: a szájbaszexuált gyári alufelnin a lószerszámért nincs középfurat? Lepattintod az emblémát, és anyag van mögötte. A harmadik gumis tudta kicentrírozni, és ő is látványosan szívta a fogát, hogy a szép nagy hirdetőtáblára kirakott egységárat kérje el az egyórás gép át- és visszaszerelésért.
Na de minden mindegy, új meló, betettem a seggemet a céges Octaviába, a kék francicának mennie kellett, odaadtam a fateromnak. Nem kértem érte pénzt, de végül csak kifizette piaci áron. Nálam csak elpusztult volna állásában a szabad ég alatt, ő garázsban tartja, megy vele évi ötezret. Mire harminc éves lesz az autó, a fater túl lesz a hetvenen, ő azt mondja, hogy addigra nem akar már vezetni. Ha addig nem történik az autóval semmi, megy OT-ra, mert bár soha nem lesz értékes veterán, annyira jó állapotú, hogy nagyon kevés ráfordítással át fog menni. Másfél évig volt nálam, nem szerettem meg a francia autókat, de ez jó volt annyira, hogy érdemes legyen megőrizni egy olyan kornak, ahol nem láttak még szívó benzinest.
Hibalista
- Közelező és kopó-fogyó - Ablakmosó spricni - Egy ABS szenzor - Toronycsapágy(at helyettesítő, medvekaromnak hívott támcsapágy)
Ide hordtam szervizbe
Saját magam és kollégáim (teher szerviz)
Értékelése: 10
Másik szerelő értékelése
Unokatesóm, autószerelő
Értékelése: 10
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (2) | Évjárat | 2004 |
| Kényelem | (9) | Használati időtartam | 2 év |
| Teljesítmény | (6) | Km vásárláskor | 80000 |
| Megbízhatóság | (8) | Vezetett km | 30000 |
| Szerviztapasztalat | (8) | Átlagfogyasztás | 8 l |
| Előző autója? | Focus | Következő autója? | Octavia |
| Ennyire szerette | (9) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (7.0/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan