Ízitronik, öcsém!
Szöveges ítélet
Az az érzésem, hogy az autógyárak suttyomban bevezettek egy egyszerű elalvásellenes pokayoke-t, a kissé kényelmetlen vezetőülést. Azért gondolom ezt, mert az utóbbi hat évben minden kocsim (Astra G, Stilo, Focus II, Zafira A és B) és egy sereg más kocsi (Peugeot 307, Megane II, A-classe, új hármas BMW!, C4, új Yaris) többé-kevésbé kényelmetlennek bizonyult. Nem vészes módon, csak kissé bosszantóan. Ha egy Lear-es is olvassa ezt, szíveskedjék megerősíteni, vagy cáfolni, cserébe elárulok pár dolgot a gyári hifikről.
Április óta használom, meg vagyok vele elégedve, de amikor meglátom, nem lábad könnybe a szemem a meghatódottságtól. Összességében egy tágas, nagyon jól használható, tisztességesen összerakott, csendes, fürge és stabil kocsi. Az érem másik oldalán a nagy fordulókör, a kissé poroszos beltér (feldobható), a nehezen érezhető külső méretek (különösen az orr) és az éppen bosszantóan kényelmetlen vezetési helyzet díszeleg. Kétarcú a futómű, nem annyira feszes, mint az előző generációé, kellemesen lágy a rugózás, jó a kanyarstabilitás, de a legkisebb gödröket is hangos puffanással jutalmazza.
A motor erős, és ami külön jó benne, az az, hogy alacsony-közepes fordulatszámon is van benne elég szufla kisebb emelkedőkhöz vagy számottevő gyorsuláshoz. Az eddigi átlagfogyasztás számomra meglepően alacsony: 7,7 l/100km (megjegyzem, inkább takarékosan szoktam vezetni). Korábban volt egyhatos „A” Zafirám, annak majd fél literrel magasabb volt az átlaga.
Nagyon tetszik a hosszúra áttételezett váltó, ötösben 130 km/h-nál kb. háromezer a fordulatszám. Ennek és a nagy homlokfelület miatti légellenállásnak viszont az a hátulütője, hogy egy komolyabb autópályás kigyorsításhoz is vissza kell kapcsolni egyet, mert ha nem, fél Budapest miattam késik el a munkából, iskolából. A visszakapcsolást nagyban megkönnyíti az a csodaváltó, ami a keresztségben az Easytronic nevet kapta, és amiről az Opel marketingesei azt mondják, hogy automata. Hát ez annyira automata, mint az ötvenes évek automata szerszámgépei: ha az egyik kés elérte saját végálláskallantyúját, az kikapcsolta az előtolást, és elindította a következő kést, aztán az utolsó kés után a gép egyet dudált, jött Jürgen, és darabot cserélt.
A működésből ítélve a váltó szerkezete jó, megbízhatóan működik, gyorsan vált, a probléma a vezérlőprogrammal lehet. Három furcsaságot említenék. Az első az, hogy már kis emelkedőnél is – szerintem fölöslegesen – visszavált. A második furcsaság, hogy emelkedőn és lejtőn való indulásnál túlságosan sokáig, fölöslegesen hagyja felpörögni a motort váltás előtt. A legcsúnyább a harmadik: váltáskor először elveszi a gázt, és csak utána oldja a tengelykapcsolót, így nagy gyorsulásnál váltáskor hatalmasakat bólint a kocsi, hacsak a váltás pillanatában nem vesszük el mi magunk a gázt, csak éppen találjuk el a kellő pillanatot. Üzenem a szoftwerfejlesztőnek, hogy ezzel a munkájával ne nagyon dicsekedjen.
Darabossága ellenére a váltó egyáltalán nem rossz, ha már megszokta az ember. Automata üzemmódban csak sík úton és nyugis tempónál érdemes használni, de aktív és kifinomult bokajátékkal más helyzetekben is finomabbá tehető a működése, de az már nem igazi automata. Dimbes-dombos vidéken, éles helyzetekben vagy rohanáskor érdemes a kézi üzemmódot használni, ilyenkor váltáskor melegen ajánlott a gázelvétel. Mindenképpen kényelmesebb egy kézi váltónál, kérdés, hogy ez a kis plusz kényelem megér-e háromszázezer listaárforintot. Nekem, elnézést a cégnek, igen.
2008. október, 70.000 km. Úgy gondoltam, írok valamit, mert hamarosan leadom a kocsit. A jó hír az, hogy semmi komoly kritika nem jut eszembe. A rossz meg az, hogy dicséret sem. A kocsi tette a dolgát, cipelt embert, csomagot, csempét, deszkát, biciklit, no nem mindet egyszerre. A vegyes átlagfogyasztása 7,6 körül van. Tavaly tavasszal kicseréltem a repedtfazék-hangú CD30 gyári (inkább sufnibeli) rádiót egy nem túl drága Alpine fejegységre, nagyságrendekkel javult a hang(ulat).
2007 nyarán hatan mentünk vele nyaralni Olaszországba. Érdekes módon a tetőcsomagtartó sem a zajt, sem a dinamikát, sem a fogyasztást nem rontotta különösebben. Sokkal rosszabbra számítottam. Kellemes meglepetés volt.
2007 decemberének egyik reggelén nem indult, az indítomotor meg sem mukkant. Kijött az Opel Assistance, és helyben megjavította. Pár nap múlva ugyanaz a hiba, akkor szerencsém voltm, hogy lejtőn álltam, gurítva beindult. Easytronikkal nem mindennapi mutatvány. Nem sokkal a jótállási idő lejárta után újra elalélt az indítómotor, bevitték a szervizbe, és kicserélték. Később újra beütött a krach, de másnap reggel, amikor kijött a sárga angyal, magától elindult a jómadár. Azután még egyszer elkövette, de nem fogott ki rajtam, pár perc múlva újra próbálkoztam, és akkor elindult. Azóta nem rakoncátlankodik.
A műszerfal teteje, ahol a hetedik hangszóró ürege van, időnként idegesítően zörög, pontosabban zümmög. Mit mondjak, utálom. Mármint a jelenséget. Egyéb gond nincs vele, most így a végére kényelmesebbnek tűnik, mint az elején, bár az is lehet, hogy én törődtem (szó szerint) bele.
Nem tudom, fog-e hiányozni. Remélem, nem.
Hibalista
- Az indítomotor, vagy az indítózást engedélyező elektronika többszöri rakoncátlankodása. ld. szöveg.
-
- A műszerfal teteje időnként zörög.
Ide hordtam szervizbe
Opel Danubia. A számláikat látva az az érzésem, hogy a szervizen próbálják behozni a flottakedvezményt.
Értékelése: 5
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (7) | Évjárat | 2006 |
| Kényelem | (7) | Használati időtartam | 3 év |
| Teljesítmény | (8) | Km vásárláskor | 0 |
| Megbízhatóság | (8) | Vezetett km | 70000 |
| Szerviztapasztalat | (6) | Átlagfogyasztás | 7 l |
| Előző autója? | Focus II | Következő autója? | Volvo V70 |
| Ennyire szerette | (7) | Megérte a pénzét? | nem |
| Verdikt | (6.4/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan