Jó szabású öltöny a hétköznapokra. 2.0 CDTI tourer
Szöveges ítélet
Szeretnék egy olyan véleményt adni az autóról, ami nem a túfűtött érzelmek, vagy a be nem teljesül álmok alapján áll, csupán a száraz tapasztalatomat szeretném megosztani.
Az autót 12 évnyi Honda használat után kaptam céges autóként. Eleinte nagyon fáztam tőle. Egyrészt nagyon rossz előítéleteim voltak az Opelekkel kapcsolatosan, másrészt a Hondáimat nagyon szerettem és mindig megtaláltam bennük azt a pajkosságot (adrenalint), ami igazi élményt tud adni az autóvezetésnek.
Megbízhatóság.
Az előítéleteim a megbízhatóságra vonatkozólag teljesen alaptalannak bizonyultak. Ez egy rendkívül megbízható, stabil kocsi. Nagyon ki van munkálva benne minden. Nincs olajfogyasztás, a motor porszáraz, nem zörög semmi és 3 év, 55 000 km alatt semmi sem romlott el benne, még egy égő sem égett ki, nem szuttyogósan megyek de az elmúlt 20 000km átlagfogyasztása 6,5 alatt van. De tényleg, a megbízhatóságról nem is tudok többet mondani, csak olajcsere volt. Emlékeim szerint a Hondákkal ennél azért egy kicsit több dolog volt.
Kényelem. 5 csillagos luxus.
Keleti kényelem, ha röviden kellene jellemezni. Nagyon ergonómikus ülések, motoros beállítással. Szép design a belsőben, jó anyagokból. A hatalmas érintős kijelző nekem egy kicsit fura, mert alig van rajt megjelíníthető információ. Egyébként érezhető is rajta a kínos erőlködés, amivel megpróbálták a felületét feltölteni. Ezt azért nem értem, mert az autó komputere rogyásig van adatokkal, amiket én személy szerint szívesen mustrálgatnék menet közben. Az autómata világítás és az ablaktörlő hibátlaul teszi a dolgát. Az automata reflektrot egyenesen imádom. A menetzaj nagyon alacsony. Lassú menetnél (30-50 km/h) még dominál a dízel hangja, de autópályán felgyorsítva 130-nál már csak a szél súgása hallatszik. Megjegyzem, hogy ebben az autópálya menetnél is lehet kényelmesen zenét, vagy rádiót hallgatni, amíg a Hondákban ez 130-nál már felejtős volt. Ez a helyzet 180-as utazótempánál sem változik, ott is megmarad a kellemes komfort. Magasabb sebességnél nincs tapasztalatom. Egyszer küldem meg 200-ig, és az még érezhetően nem a vége volt, viszont ez a tempó már nem az én világom. A leghoszabb táv, amit egy nap alatt vezettem vele, Budapet-Róma volt. Ez 1000 km felett van. Nagyon jó élmény volt az út, nem fájt semmim, nem voltam ronggyá izzadva, vasaltinges úriemberként szálhattam ki az autóból Rómában. A brtálisan nagy kombi csomagtartó ajtó nem motoros. A lecsukáshoz izomból kell meghúzni. A feleségem ezen a ponton minden alkalommal fennnakad. Az igazat megvallva, ez valóban egy kényelmetlen feladat a többi szolgáltatásához viszonyítva.
Hőkomfort.
A klímáról és a fűtésről csak annyit tudok mondani, hogy beállítom a hőfokot és onnéttól kezdve nincs tudomásom a klíma létezéséről. Egyszerűen kellemessé válik a hőkomfort az autóban. Ezt azért tartom fontosnak megemlíteni, mert korábban a klíma azt jelentette számomra, hogy vagy okádta a hideget, vagy melegem volt. Nagy kánikulában mindkettő egyszerre. Az, hogy ez az Insigniában nem így van, valószínűleg az ablakok bevonatával is összefügésben an amellett, hogy a légkeverés nagyon jól van megoldva.
Méretek.
A külső brutálisan nagy, a hossza 4,98 cm. Ez azt jelenti, hogy a parkolóhelyre nagyon pontosan kell beállni és még így is kilóg. Az utastérben a belső méretek is megfelelően nagyok, ami jó közérzetet okoz. Annak ellenére, hogy ez kombi, a csomagtartója a várakozáshoz képest rendkívül szűkös. Aki nagy csomagtartót szeretene, az ezt a típust felejtse el. Nem vezetek agresszívan és udvarias vagyok a többi autóssal, kerékpárossal, gyalogossal szemben, de azt érzékelem, hogy mennyire tekintélyt parancsoló megjelenése van az utakon. A sztrádán lemennek előlem és helyet adnak, ha sávot akarok váltani. Ne értsétek félre, ezt én is megadom másoknak. Az összehasonlítás onnét van, hogy időnként szoktam vezetni a feleségem kiskocsiját is. Annak nem jár ki ugyanez a tisztelet.
Futómű.
Nagyon stabil, semmi imbolygás, bizonytalanság, olyan, mintha a 18”-os kerekek oda lennének az útra ragasztva. Olyan stabilan és megingathatatlanul megy előre, mint egy tehervonat.
Vezetési élmény.
Nem véletlenül a végére hagytam ezt. A kocsi önsúja 1,6 t. Ezen a ponton be is fejezem ezt a gondolatot. Ez az egyetlen fájdalmas része az autónak. Nincs benne semmi, de semmi az égvilágon, ami miatt úticél nélkül, csak a vezetés kedvéért mennél vele egy kört. A 2 literes dízel húz, mint a barom, amikor nyomom neki, ezzel nincs gond, kanyarban is megingathatatlan. A gond azzal van, hogy nem jön meg az adrenalin vezetés közben.
Hibalista
- Semmi.
Ide hordtam szervizbe
Opel Duna
Értékelése: 7
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (10) | Évjárat | 2015 |
| Kényelem | (10) | Használati időtartam | 3 év |
| Teljesítmény | (7) | Km vásárláskor | 55000 |
| Megbízhatóság | (10) | Vezetett km | 55000 |
| Szerviztapasztalat | (5) | Átlagfogyasztás | 6 l |
| Előző autója? | Civic 1.8 | Következő autója? | ? |
| Ennyire szerette | (7) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (8.4/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan