akár jó is lehetne
Szöveges ítélet
Megváltásként éreztem, amikor előző Opel Astra J 1.4 T céges autóm helyett megkaptam, mivel azon garanciális váltócsere volt, és elhúzódott a csere engedélyezése. A szakszervíz és az Opel forgalmazója egymással matekozott, de engem ez akkor már nem érdekelt, megkaptam egy alig 4000 kilométert futott gyakorlatilag új autót.
Különösen azért volt érdekes, mert az Opel Astra egymást követő generációit volt módom összehasonlítani ugyanolyan 1,4 literes turbó motorral, tartalmilag ugyanazzal a felszereltséggel, ugyanannyi időt használva (1 év), kb. ugyanannyi kilométert levezetve (bő 20 ezer).
El kell mondanom, hogy erősen negatív előítéleteim vannak az Opelekkel szemben. Az utolsó jó Opel, amiben ültem a G Astra volt, mondhatni szerettem is az őszinteségét. Nem akart több lenni, mint ami volt. A H Astrát is volt „szerencsém” használni, de igyekeztem elkerülni, mivel nem szerettem. A már említett J Astra viszont maga volt a büntetés. Egy lomha, nehézkes, sokat fogyasztó, az úton bizonytalan, hátsó lábtér nélküli, 25 ezer kilométer alatt váltócserét és komplett futómű cserét is kiérdemlő ipari hulladék volt.
Ehhez képest a K Astra ténylegesen hatalmas előrelépés. Kívülről nekem kimondottan tetszik, a formája harmonikus, nem vásári, de nem is szög egyszerű, szerintem szép formájú autó. Amikor először beleültem, a J Astrához képest (ami egy tank benyomását kelttett belülről) egy tágas, sportos érzetű autónak tűnt, amiben minden a helyén van, és a felhasznált anyagok minősége is éppen a megfelelő szintet üti meg. Széltében és a hátsó üléseken is kimondottan tágasnak tűnik. Végre nem úgy éreztem, hogy egy úthengert vezetek, hanem egy viszonylag fürge (a 140 lóerős, erősebb motor volt benne), mondhatom, hogy kimondottan jó futóművel szerelt, mérsékelt fogyasztású, korszerűnek tűnő autót.
Ezzel együtt az egy év alatt nem sikerült igazán megszeretnem. Ugyan a motorja erősebb volt, mint az elődjéé (elvileg ugyanannyi lóerő, de mintha az egyikben pónik, a másikban pedig normál méretű lovak lettek volna), de mégsem volt egy rakéta. A futóműve tényleg klasszisokkal jobb volt, de ebben a kategóriában a többi autójé sem rosszabb. A fogyasztása több literrel kevesebb volt mint a dömper J Astra fogyasztása, de több volt mint az általam többször használt Suzuki Vitara és Skoda Octavia 1,4 t motoroké, pedig nem ment annyira.
Végre hátul el lehetett férni, cserében viszont a csomagtartója jelképes lett. Nem vicc, nem hogy egy nagy bevásárlás, de még egy közepes sem fér el benne. Ez nem csomagtartó, hanem csomagocska tartócska. Engem annyira nem zavart, de egy négy fős családnak felejtős, az egészen biztos. A váltó egy kaliberrel jobb volt a J Astra váltójánál, de ez nem dicséret, hanem kritika, mert öt kaliberrel kellett volna jobbnak lennie. Itt is húszezezer kilométer után elkezdődött a váltó recsegése. Olyan, mintha a szinkronizálással lenne probléma, amely először az 1-es, majd a 2-es, végül a 3-as sebességfokozatnál is megjelenik, és egyre többször és többet recseg visszaváltáskor.
ÉS amit itt a lényeg, ha a saját pénzemből vettem volna meg kb. 5,5-6 millió forintból, hát biztos nem lennék boldog. Ugyanis ennyiért már lehet jobb autókat is venni. Tapasztalatból mondom, hogy mind a Suzuki Vitara, mind a Suzuki S-Cross, mind a Kia Ceed vagy Ford C max ugyanezért a pénzért többet ad. Elvileg ennyiért lehet Fiat 500X-et, Fiat Tipót, vagy Korandót is venni, ezeket nem ismerem.
Nekem műszaki problémám nem volt vele, de az utóbbi időben többször előfordult, hogy gyorsítás közben mintha a kipufogó felől csörgő hangot hallottam volna, majd az autó megtorpant, és azonnal ment is tovább. Nem hiszem, hogy ez a hibátlan működés jele, de már nem foglalkoztam vele.
Összességében azt mondhatom, hogy a J Astrához képest óriási előrelépés ez az autó, mondhatom hogy egy másik dimenzióba lépett. Ezzel együtt a gyakorlatilag nem létező csomagtartó, és mindenből átlagos értékelés nem teszi az év vételévé a kocsit. Én ennyiért biztos hogy nem ezt választanám, bár azt is el kell ismernem, hogy elődjével szemben ez már nem egy vállalhatatlan ipari hulladék, és szerintem jól is néz ki.
Hibalista
- Nekem nem kellett szervízbe vinnem, a kötelező szervizeket sem én intéztem.
Ide hordtam szervizbe
Értékelése:
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (7) | Évjárat | 2018 |
| Kényelem | (7) | Használati időtartam | 1 év |
| Teljesítmény | (7) | Km vásárláskor | 4000 |
| Megbízhatóság | (7) | Vezetett km | 20000 |
| Szerviztapasztalat | (7) | Átlagfogyasztás | 7 l |
| Előző autója? | Astra J | Következő autója? | Octavia |
| Ennyire szerette | (6) | Megérte a pénzét? | nem |
| Verdikt | (6.1/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan