Danton az ipari hulladék / hős
Szöveges ítélet
Három Astrát vettünk 2005-ben, mind 1,4-es, 90LE-s, 16 szelepes, Comfort felszereltségű, plusz a legfontosabb alap kütyük (ABS, klíma, elektromos ablak/tükör). Kis cégnek kis vezetői részére alkalmas járgányra gondoltunk. Előtte is Opeleket vásároltunk, a típus kézenfekvőnek tűnt. Név szerint Danton - a szóban forgó darab - Robespierre és Marat volt a három talicska. Azért Dantonról írok, mert ő volt a legnyomorultabb helyzetű hármójuk közül.
Szóval Danton 1,5 évet húzott le, mint főnöki kocsi, amikor a gazdája egy negyedik gyermeket nemzett, és így egy Zafira örömködős új tulajdonosa lett. Robespierre és Marat végig parancsnoki taliga fokozatban szolgál(t).
A 1,5 év alatt 140ezer km-t tett meg a gép. Gyakorlatilag semmit se kellett hozzányúlni, az autó belsejéről meg se lehetett mondani, hogy közel a 150ezer km. A kormányon a kürtgomb nem volt megkopva/kilukadva, a műbőr váltózsák nem foszlott, mint kalács, a kárpitok, az ülés szinte makulátlan, a kasznin egy sérülésnyom nem volt. Óratekeréssel el lehetett volna adni 50-60ezer km-t futott kocsinak. Olajat nem evett, váltója jó állapotban volt, motorikusan is minden rendben volt, vitte az óra szerinti közel 200 km/h-as végsebességet, amit egy ilyen 1,4-es standard kell teljesítsen. A futóműve, a kormányösszekötő is elég jó állapotban volt, nem kellett semmit cserélni. A féktárcsák 90ezerig vitték, ekkor a második garnitúra volt rajta, szintén teljesen használható állapotban.
Ennyit előzetesen arról, hogy hány km van egy eladó Astra G-ben, ha ráírják, hogy 130ezer km. Nézzünk rendesen körül.
Ekkor került át szegény Danton a közhasznú ("kulcsos") nyomorultak táborába a cégnél, ahol váltott lovászokkal, különféle szörnyűséges kiképzésekben részesül az autó elég hamar (terepi munka - juuuuj). Még nem volt 200ezer az órában, amikor az első ülések egy-egy helyen kiszakadtak (éles tárgyat szállítottak, khm), a műszerfalon és a kabinban minden elzsírosodott, elszutykosodott, szétkopott. Ekkor volt a kocsi jó 3 éves.
Egy további évet ment el a gép, anélkül, hogy végelgyengülési alerteket ne küldött volna. Sajnos 230ezer km-nél ez is elkövetkezett. A motor állandóan forralja a vizet, jelentgették elég sűrűn. Elvittem hát az autót egy hétvégére. Nekem nem forralta, azaz 160-as tempónal mégis. A menetteljesítmények egyébként a 230ezer km ellenére megvoltak, a 0-100 is 11 mp környékén, a végsebesség közel 200 km/h továbbra is óra szerint. A próba során jöttem rá, hogy ez tényleg forralja a vizet. :)
A motorja szét lett szedve. A diagnózis egyszerű és egyértelmű volt, a motor gyakorlatilag a 90ezer km alatt rommá-sz@rrá lett hajtva, feltehetőleg 160 km/h alatti tempót autópályán nem igen láthatott a nyomingerje. A szerelő mondta, hogy még ilyen berágódott vízpumpát sose látott, ömlött a víz a tengelyénél. Egyébként gyári eredeti volt, nem cserélték a 120ezres vezérmű csere során - kispórolta a szeretett márkaszerviz. Az alu blokk a hőterheléstől meg volt kicsit görbülve, a hengerfej szintén tropa. 100 ropi volt a komplett csere cuzámmen, munkadíjjal, blokkal hengerfejjel, kutyafülivel. A márkaszervizben kicsit több, mint fél milkát mondtak ugyanerre.
Mondom a szerelőnek, ami olyan, hogy kukanizálandó, akkor azt most cseréljük, hogy ez a szerencsétlen kenguru még mehessen pár százezret, mert én újat nem veszek erre a célra, az ziher. A legizgibb az volt, hogy a szerelő átnézett mindent, és mondta, hogy a futóműhöz, az elektronikus rendszerekhez, a kipufogóhoz, a váltóműhöz nem kell nyúlni, gyakorlatilag a gyári eredeti rendszerek teljesen használhatók. Kivétel a kuplungszerkezet volt, az rommá volt gyalázva, a kinyomócsapágy, a kinyomószerkezet, a tárcsa mind cserés volt. Kb. ennyi, a kocsi azóta megint vígan fut, és várja, hogy szétüssék a nehéz lábú kollégák az arcát újfent.
Hat éves lesz, 250ezer felett van a futásteljesítménye, a használó jó népeknek továbbra is bezabálja a 8 litert (persze nekem azon a bizonyos hétvégén 6,83-as lett a fogyasztásom vele......), de megy. Rendületlenül tolja magát előre.
Az Astra G kiállja az idő vasfogát, nem rohad, a szerkezetei rém egyszerűek, a karbantartása nevetségesen olcsó, a komfort fokozata pedig, ha nem egy fapados 1,2-est választunk, akkor még elfogadható is lehet. A nívója gyalázatosan alacsony, a szépsége viszont a régi. Sőt, egyre szebb, ahogy telik az idő.
Nagyon vigyázzunk, hogy mit veszünk, ha ezt a modellt szemeltük ki! Nagyon! Észre se vesszük, hogy 100-200ezer km-rel több van benne, mint sejtjük.
Hibalista
- motor + hengerfej csere - 230ezer km-nél - kuplung csere - 230ezer km - kopó alkatrészek - ahogy kiadta
Ide hordtam szervizbe
Sok helyre
Értékelése: 4
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (10) | Évjárat | 2005 |
| Kényelem | (7) | Használati időtartam | 6 év |
| Teljesítmény | (7) | Km vásárláskor | 0 |
| Megbízhatóság | (10) | Vezetett km | 259000 |
| Szerviztapasztalat | (6) | Átlagfogyasztás | 8 l |
| Előző autója? | Astra *.* | Következő autója? | Astra *.* |
| Ennyire szerette | (8) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (8.4/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan