60 germán vadló
Szöveges ítélet
Biztosan sokaknak ismerős a teknős és a nyúl meséje. Nos, a 60 germán vadlovat nehezen lehet nyúlnak nevezni, de akik ismerik a mesét, tudják, hogy végül a teknős nyert. A néhány hibát eltekintve - ha nem is gyorsan - ki lehetett vele menni a világból, retúrjeggyel.
A konkrét típusról (F Astra, 1.4, 8 szelep) nagyjából egy Révay-enciklopédia született már, így inkább a saját történetemre fókuszálnék.
2017-ben vészesen közeledtem a jogosítványom megszerzése felé, már ki volt tűzve az első (és mint utóbb kiderült az utolsó) forgalmi vizsga időpontja, így autó után kezdtem kutatni. 400 ezer forintos kerettel (ami csak a vételárra vonatkozik) nem álmodhat az ember S-Klasse-ról, nekem viszont kifejezetten tetszett a csapotthátú F Astra, és egyszer csak a HaHu-n fel is tűnt egy ígéretes példány, autószerelő sógor is pont ráért, szóval 60 kilométer utazás, szemrevételezés, tesztkör, majd nagyjából 1,5 órával később pedig kézfogás és papírozás. Mindezt úgy, hogy jogosítvány hiányában kereken 0 métert vezettem a teszt során. De ha valakinek, akkor sógoromnak elhiszem, ha rendben van.
A vásárlás után a szokásos vezérlés, folyadékok + kopó alkatrészek cseréje, valamint a napok számlálása a forgalmi vizsgáig. Meglett elsőre, hosszas várakozás kezdődött a postáshölgyre a jogosítványommal. 2,5 hét után sikerült is kihozni, 5 perccel később pedig irány az első oktató nélküli kör.
A hátsó kipufogódobon nagyjából 2 ezer kilométer után megnőtt a hangyányi lyuk, amitől elég vad hangzása lett az autónak, amit én kevésbé élveztem ilyen formában, így csere lett a vége.
Innentől 35 ezer kilométeren át csak a kötelező olaj- és szűrőcsere, illetve a saját ízlésem kiszolgálása (pl. a gyári fejegység helyett valami élhetőbb, mélyláda, stb...). Az első sárvédőn kezdődő masszívabb rozsda szúrta a szememet, így kapott 2 újat belőle, színre fújva. A többi helyen meglepő módon apróbb felületi rozsdától eltekintve semmi, még a tanksapka körül sem rohadt.
35 ezer után a fojtószelep-jeladó és az önindító 2 hét eltéréssel gondolta úgy, hogy neki elég volt, valamint a haldokló termosztát is ezzel a lendülettel cserére került (itt jegyezném meg, hogy szívélyes gratulációmat küldeném azon német mérnöknek, aki úgy gondolta, hogy a vezérlés megbontásával lehessen csak hozzáférni). Autós szinten olcsó áron beszerezhetőek voltak az alkatrészek, egy autószerelő sógorral költségek terén pedig beljebb is voltam.
Összességében ettől eltekintve egy rossz szavam nem lehet rá. Barangoltam vele Magyarország útjain, és mindegy volt, hogy 15, 100 vagy 300 kilométert mentem egyszerre. Az autó csak ment, mintha nem lenne holnap, és miután a lábam ráállt a vezetésre, korrekt fogyasztással tette ezt. Én pedig széles vigyorral ültem a kormánynál, mintha legalább egy Bentley-t vezetnék. Tettem ezt annak ellenére, hogy az olyan "brutális extrák", mint az ABS, a szervó, vagy az elektromos ablakemelő nem képezték az autó részét. Puritán komfort, maximális élvezet.
A külvilág számára ez egy volt a sok öreg Astrából, számomra a szabadság.
De lássuk be, az idő makacs dolog. Volt lehetőségem egy lépést előre megtenni, így hát közös utam az Astrával a végéhez ért. Remélem még valaki(k)nek legalább akkora örömöt fog okozni, mint nekem, van még benne jó pár kellemes év.
Ha visszamehetnék az időben arra a napra amikor megvettem, újra és újra megvenném. Nem szoktam tárgyakhoz vonzódni, de az Astra több volt számomra, mint egy tárgy. A szívemben mindig marad egy hely számára.
Hibalista
- Önindító, fojtószelep-jeladó, kipufogódob, sárvédőív, termosztát, komplett fékrendszer
Ide hordtam szervizbe
Értékelése:
Képek az autómról
Fenntartási költség | (10) | Évjárat | 2002 |
Kényelem | (7) | Használati időtartam | 4 év |
Teljesítmény | (5) | Km vásárláskor | 114150 |
Megbízhatóság | (10) | Vezetett km | 42200 |
Szerviztapasztalat | (9) | Átlagfogyasztás | 7 l |
Előző autója? | – | Következő autója? | Cee'd |
Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | igen |
Verdikt | (9.0/10) |