Beszéled a Micra nyelvét? Avagy az igények temetője.
Szöveges ítélet
Ez volt az első ilyen kicsi autóm és asszem az utolsó is. Válság, emelkedő benzinárak és fenntartási költségek ide, vagy oda, egy autó ne csak használati tárgy legyen, hanem élvezeti cikk is. Ha erre a kis teknőcre nézek, vagy röhögőgörcsöm támad, vagy sírhatnékom, ez egy vicc. Nem utálom éppen, de annyira nem is szeretem, hogy megadjam neki a kellő törődést. Szerencse ebben az elcseszett döntésben, hogy nem volt drága, egyébként most nem én lennék a "boldog" tulajdonosa.
A döntés valóban elcseszett volt, mert logikusan próbáltam választani. Úgy gondoltam városba kicsi autó kell, meg hát azokra óccsó a biztosítás, adó, nem utolsó sorban keveset fogyasztanak. De nem ám ez! Az igaz, hogy az előbbi költségek fele annyit tesznek ki mint egy nagyobb és kétszer ekkora motorral szerelt kocsiéi, de a fogyasztás... Városon kívül a Bohának nem akar 6.5 alá menni, a városi rekord fogyasztásom meg 10.5 volt!!! Már kezdtem megijedni, hogy esetleg Kavintonra van szükségem, tán elfelejtettem mikor mennyit tankoltam, vagy mi, de nem, mert a következő mérés is így jött ki (jó, az egy decivel kevesebb volt). Azóta a fogyasztásmérés lett a hobbim. Nem azért mert aggódok miatta, csak éppen szórakoztat. Imádom megtippelni, hogy éppen hol állunk meg a plusz fél decin belül, mert tíz alá még nem sikerült leszorítani:D Persze az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy valamilyen rejtélyes okból, tök mindegy mikor indulunk el, mindig áll a forgalom. Azt azért muszáj hozzátennem, hogy az előző kotvány amit hajtottam, nem fogyasztott többet. Talán azért, mert az egy egyhatossal volt megáldva és alapjáraton elvonszolta magát, nem kellett állandóan a gázt pöckölni.
De hogy ne csak rosszat írjak róla. Megy.
Csörög-zörög akár egy kordé, olykor elhagyja egy-két alkotóelemét, de megy. Szervóval meg sem ijesztették, én emiatt annál jobban meg voltam, mikor elém ugrott egy betonoszlop, a kezemben meg nem maradt annyi erő az egész napos robot után, hogy tekerjek a kormányon egy negyedet. Nagy baj azért nem történt, japán ugyan a drága, de szerencsére nem Suzuki.
A kényelem? Az mi is? Olyan kellemes, jóleső érzés? Hát az már a múlt homályába veszett, azóta nem volt részem benne, mióta összekötöttem az életem ezzel az alkoholistával. Bánnám is én hogy lyukas a torka, ha cserébe kényeztetne. A zörgésen kívül más zajok is fokozzák a szenvedést: futómű-, szél-, motorzaj. Hja, motor. Elindulásnál mindig fel akarja szedni az aszfaltot, de mihelyt haladunk, mintha mellbe rúgták volna, inkább visszafelé akarna menni, nyolcvan fölé meg egyszerűen nincs szívem hajszolni, mert fűlsértő visítással tiltakozik, lehetetlen feladat elé állítva a gyári "hangszórókat". Száz fölött azért elcsendesedik, ja, onnantól már csak a lelkét leheli ki szerencsétlen. Egyébként a motor hihhhetetlen jó állapotban van. Az elmúlt egy év alatt egy csepp olajat se kellett utántölteni, vizet úgyszintén nem.
Más részei már nem örvendenek ilyen jó kondíciónak. A teleszkópok, a féltengelyek, a kuplung, a futómű szerintem kezdenek elhalálozni. Utóbbiban nem vagyok teljes mértékben biztos, mert legutóbb, mikor elhatároztam hogy megnézem, egyszerűen beszüntette a nyekergést, pedig előtte olyan koncertet adott elő minden gödörnél, vagy kanyarban, hogy ha el merem engedni a kormányt , még vissza is tapsoltam volna. Minden kanyarba úgy mentem be, hogy fel voltam készülve arra, hogy esetleg kiugrik alólam a hátsó futómű... Erre fogja magát és meggyógyul. Egyből Christine jutott eszembe, gondoltam, mostantól vigyáznom kell a számra:)
Szóval eszemben sincs költeni rá, ha lejár a műszaki, vagy a bontóba, vagy megy alkatrésznek. Nem a lustaság beszél belőlem. Egyszerűen nincs értelme. Nem bukok rajta sokat, viszont ha megcsinálom, akkor már inkább meg kéne tartanom, mert a ráfordított összeg csak kidobott pénz volna, de egy éven belül mindenképp ki akarok szállni belőle. Inkább elkezdek gyűjteni a következőre.
(Csak zárójelben jegyezném meg, hogy nálunk Magyarországon az autónak még mindig túlzott értéket tulajdonítanak az emberek, ezért is hajlandóak sokan egy-egy roncsért röhejes árakat kifizetni és szinte senki sem képes felfogni, hogy nem a kínálat szabja meg az árat. Ja, abból meg aztán bőven van... Épp ezért nem szándékozok ezt eladni, ha széthullott, így is sok embert b-sznak át, nem akarom a számukat növelni)
Végére még néhány apróság. Mikor megvettem, a bemutatkozásunk azzal kezdődött, hogy a kezemben maradt a csomagtérajtó külső fogantyúja, ami egyben a renszámvilágítás is. Aztán kifogyott a benzin. No nem a torkossága miatt, ennek a rossz benzinszintjelző volt az oka, megállt negyednél.
A rugózás borzasztó, a belső elemek megmunkálása gyermekkorom plasztik játékaira emlékeztet. Az ülést lehetetlen kényelmesen beállítani. Valójában 2+2 személyes, ült már ugyan négy ember is benne rajtam kívül, de nem mertem egyiküket sem megkérdezni, hogy érezték magukat.
Egyszóval gyalulatlan fapad, de mit lehet várni a japánok Trabantjától?
Nem szeretem, de képtelen vagyok haragudni rá, mert az adottságaihoz képest maximálisan igyekszik jól végezni a dolgát. Meg is lehet bízni benne. Mentem vele már országot átszelő utakra is, de soha nem kellett azon aggódnom, hogy cserbenhagy.
Ez egy Micra, beszélni kell a nyelvén, az igényeidet meg azzal a lendülettel eltemetni, ahogy a slusszkulcsot átveszed (legalábbis egy időre:D)
Egyvalamire jó volt ez a vétel. Maximális toleranciával viseltetek a kisautó tulajdonosokkal szemben, mert nem biztos, hogy az igénytelenségük "gyümölcsében" képezik a forgalmi akadályt.;)
Hibalista
- Eddig még semmi sem kapitulált:)
Ide hordtam szervizbe
Ha nagyon muszáj lesz belenyúlni, sk.
Értékelése:
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (5) | Évjárat | 1998 |
| Kényelem | (1) | Használati időtartam | 1 év |
| Teljesítmény | (1) | Km vásárláskor | 180000 |
| Megbízhatóság | (10) | Vezetett km | 16000 |
| Szerviztapasztalat | (10) | Átlagfogyasztás | 10 l |
| Előző autója? | 416-os Rovergődés | Következő autója? | He-he...Valami nagyobb |
| Ennyire szerette | (5) | Megérte a pénzét? | nem |
| Verdikt | (4.7/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan