Kiváló japán egy kis rozsdával
Szöveges ítélet
5 év és 100,000km Suzuki Swift után másra vágytam, szerettem, de untam már a harcot a rozsdával, más autók is tetszettek, nem akartam leragadni. Nem csóróságból volt Swiftem, hanem mert lakásra gyűjtöttem és sokakkal ellentétben nem akartam többnek mutatni magam, mint ami vagyok. Sőt, valójában az anyagi lehetőségeim többet is megengedtek volna, de mondom, inkább spóroltam (és az idő bebizonyította, hogy nagyon meg is érte).
Kutakodtam a használt autók után, figyeltem az utcán a szóbajöhető autókat (2012-ben olyan 1.2-1.5MFt körül), próbáltam magam elképzelni vmi németben, de rendre szédülni kezdtem, főleg ha valami rohadványos dízelre gondoltam. Egyszer poénból ránéztem a Lancer Evo 9-ekre, és hát persze nem fértek bele a büdzsébe (akkor egy szép 5MFt körül volt), de a forma megfogott, kiderült, hogy van belőle polgári változat is. Leginkább 1.6 benzin. Rabul ejtett a “design” (ízlések és pofonok, ugye), meg a körülötte lengedező japán jóautó-mítosz. Szeretem a magam útját járni, nem pedig beállni a sorba a sok birka közé (németet kell venni, az a jó, sok az alkatrész, Opel sosem kopel, FFF, dízel kell mert az keveset fogyaszt, stb), hát ez a Lancer elég ritka volt (Magyarországon...) ahhoz, hogy egyedinek érezhessen magam a forgalomban. De azért túl ritka se legyen, mert nincs hozzá alkatrész meg szakértelem.
Szóval beleszerettem. Megnéztem párat aztán vettem egyet ötévesen, 152,000km-rel. Kicsit aggódtam, hogy sok lesz, de a 9 év és a beletett 118,000km bizonyítja, hogy kár volt. A külseje nem volt megóvott (törött biztosan nem volt), a belseje sem annyira, de legalább az olajat tisztességesen cserélték benne. Legalábbis elég sok hitelesnek tűnő pecsét volt a szervízkönyvében.
Fentebb már írtam, a szépség megítélése egyedi, ezért úgy vagyok vele, elég ha nekem tetszik, nem pazarolnék sok szót a megjelenésére. Elölről kissé bamba, nem egy agresszor. Hogy mindenki értse: “nem takarítja a belső sávot” (szerintem az átlagpolgárok kétharmada azt sem tudja, milyen autó ez). Hátulról nekem nagyon bejött. Egyik nézetére sem jellemző a vonalak túlzott burjánzása. Nem egy hivalkodó vmi. Átlagosan szép szedán.
Belülről is egy egyszerű, ergonomikus japán autó, minden egyértelmű helyen, egyértelmű működéssel. Ülések átlagosak, oldaltartásuk semmi (ami kár, mert látni fogjuk, hogy a futóműve elég jól sikerült). Hátsó üléseken óriási hely, 183cm vagyok, magam mögé beülve nagyon kényelmes. (Két kisgyereknek is az volt). Csomagtartó 430l, sokat bele lehet pakolni, ami nem fér be, az mehet a tetőboxba. Vagy maradhat otthon.
(Nem, nem és nem. Két kisgyerekkel sem “kötelező” kombi, sőt, kifejezetten bosszant, amikor a megmondóemberek kijelentik, hogy családdal márpedig kombi/SUV/akármilyen tank KELL. Nem kell. Meg kell tanulni rendesen pakolni. Nem kell minden vackot elvinni. Nevelni kell az asszonyt. Pláne nem fogok kombit venni azért az évi két alkalomért, amikor sok cuccal megyünk. Nálam az autónak szedán formája van. És ciki a “cuccolós” image. Ha meg mosógépet/hűtőt veszek (őszintén, milyen gyakran?), kihozatom. Aki meg építkezik, az vegyen kombit. Vagy tegyen fel vonóhorgot, mint én is.)
Gépészet: aki nem próbálta, nem is tudja, milyen remek egy autó ez.
Motor: 1584cm3, benzin, 98LE, 150Nm. A teljesítmény harmatos, a nyomaték átlagos ebben a ligában. SOHC, semmilyen változó vezérlés, se turbó, egytömegű lendkerék, egyszerű, mint a faék, viszont az tisztességesen megcsinálva. Alacsony fordulatról könnyen vezethető, nem kell szétpörgetni induláskor sem. Alapjáraton is szépen elindul, persze nem árt, ha a vezető tud is kuplungolni. 4000RPM körül van a nyomatékcsúcsa, ötösben olyankor kb. 135-140-nel megy. Parkettázva a járművet 3500RPM körül "bekapcsol a VTEC", azaz némileg jobban megindul (megközelítjük a fergeteges 150Nm-t!). 5500RPM fölé nem érdemes forgatni, konyul a teljesítménygörbe, nem megy jobban, csak hangosabb lesz. Forgalom ritmusát tudja tartani, autópályán is szépen eljárkál (mondjuk nekem a 68LE-s Swifttel sem voltak komolyabb gondjaim). Egyszer, amikor tényleg Németországban jártam, kb. 175km/h-ig nyomtam neki (a gyári végsebessége 183km/h), akkor még hamvas kis szűz volt 200,000km alatti futásteljesítménnyel. Lehet, hogy tudta volna a gyári végsebességet. De évekkel később a magyar “német” autópályákon is tudta a 170-et, persze csak ideiglenesen, próbálgatva. Az összes tankolás telitank volt, mindet felírtam, így a vezetett több, mint 110,000km alatt 6.5l/100km-es átlag jött ki. Szerintem ez abszolút elfogadható. Ráadásul nem nagyfater módjára vezetek, autópálya kivételével a megengedettet tartom, ha lehet. Az olajat nem ette, járása kulturált, érdemi baja nem volt. 10,000km-ként cséltem rajta az olajat és az olajszűrőt, 30,000km-ként a gyertyákat. Lambdaszondák tönkrementek, de azok ilyenek, letelt az idejük. Egyszer bekrepált a hűtővíz hőmérséklet jeladó és a termosztát is, ekkor világított a Check Engine, sokat fogyasztott meg büdös volt, de hamar meggyógyítottuk.
Váltó: pontos, hosszú úton jár. Szerintem jó váltó, de nem tartom kiemelkedőnek. Ebben is cserélgettem az olajat az előírásoknak megfelelően, nem is volt semmi baja soha.
Futómű: egyesek szerint feszes, nekem pont jó volt (mondjuk én 9 barra fújt országúti biciklin edződtem, na az ráz), család sem panaszkodott. Hátul igényes multilink felfüggesztés, elöl a szokásos McPherson. Nagyon meglepően jól tudott kanyarodni! Kifejezetten élvezetes volt vele a kanyarvadászat.
(Itt tennék egy kis kitérőt. Kanyarvadászat. Az kb. evidens, hogy Budapest agglomerációjában nem lehet egy jót autózni. Leginkább a túl sok autós miatt, és most nem is kezdeném el a vezetési képességeiket (tehát nem a KRESZ-tudást, hanem a gépkezelési képességeiket) szidni, pedig lenne mit. Az is evidens, hogy az előbb említett átlagautósoknak a gyorsan/lendületesen haladás = egyenesben nagy gáz, kanyar előtt 30km/h-ra vissza. És amikor néha kanyarogni akar az ember, mindig ilyenek vannak előtte. Hab a tortán, hogy a kanyar íveit senki sem tartja, mindenki nyesi. Én meg jövök szemből, és a sötét majom fél autója a sávomban. Szóval nehéz jót autózni, na.)
A kiváló futómű érzésre elviselne egy kétszer ilyen erős motort is. Amúgy 270000km-nél gyári első gátlókkal adtam el, a hátsókat meg olyan 220000km körül cseréltettük. Mondjuk kerülgetem is a gödröket, ahogy tudom.
Fék: a gyári tárcsákkal elment kb. 270,000km-t, és az első betéteket nem én tettem be, azonban én szereltem ki 110,000km-rel a megvásárlása után (szerintem az már nem gyári volt, de akkor is). A hátsó kicsit kevesebbet bírt, de nem voltam elégedetlen. Az is igaz, hogy előrelátóan vezetek, és nem célom a piros lámpához elsőként érkezni füstölgő fékekkel. Amúgy jó a fékerő, nem túl puha a pedál. 2-3 évente cseréltem a fékfolyadékot, érezhető is volt a féken.
Kormányzás: hidrauliks szervó, nem túlságosan nagy a rásegítés, én szerettem a kormányzását, de nem tudom, jónak minősül-e. Szerintem igen.
Adott egy műszakilag igényesen megtervezett és közepesen igényesen Japánban legyártott autó nulla presztízzsel. Hátrányait el tudjuk képzelni, előnyei között van, hogy az ára nyomott. Mondjuk ez akár hátrány is lehetne, ha nem épp venni, hanem eladni akarunk. Lényegesen alacsonyabbra árazza a piac, mint a hasonló paraméterű többit.
Bontó akad, alkatrész is, de azért érdemes nem összetörni, mert bontott karosszéria elem azért nem mindig van, az új meg drága vagy nincs egyáltalán. Kopó-fogyó elérhető. Valójában nem volt komoly gondom vele. Mondjuk a meghúzott első lökhárító cseréje 100 ezer Ft-ba fájt volna, úh. inkább lemondtam róla.
Eddig remélhetőleg inkább magasztalásnak, mint pocskondiázásnak tűnt az irományom, de most jöjjön a feketeleves. A rozsda. Népnyelvek szerint csak a Mazda tud a Mitsubishiknél jobban rohadni. Hát nem tudom. Gondos gazda lévén rendszeresen ellenőriztem az alját is. Kb. 10 éves koráig nem volt gond, aztán a hátsó sárvédőiven jöttek a kis pörsenések. 14.5 éves korában, amikor már bőven 250,000km fölött volt benne, úgy döntöttem, mivel piaci értéke nincs, viszont a használati értéke nagy, ezért megtartom és legalább 300,000km-ig elhajtom kíváncsiságból. Úh. akkor ráköltöttem egy nagyobbat, megcsináltattam olyanokat is, amiket én magam nem tudok, beszereztem minőségi rozsdapassziválót, alvázvédőt, és nyáron lebontottam a fél autót. Főleg az első sárvédőket, lökhárítót. Ami rozsda megindult, lekezeltem. Meg akartam csinálni magamnak, hogy legalább 3-4 évig jó legyen. A hátsó kerékívekkel már meggyűlt a bajom, a korábbi javítások vagy sikertelennek bizonyultak, vagy sikeresnek, ámde rondának (még csak tanulom a karosszériás és fényező szakmát :D). Minden tudásomat és lelkesedésemet beleadva megcsináltam és boldog voltam, hogy ez most jó lesz pár évig. Megjegyezném, hogy 14.5 évesen sem volt érdemi baja az aljának, inkább a lengőkarokon volt felületi rozsda. Árgus szemmel figyeltem mindig a parkoló Lancereket, és vizslattam, azok mennyire rohadnak. Nos, a látottak alapján a sajátomat a "közepesen rohad, de foglalkozással még sokáig életben tartható" kategóriába soroltam. Ismerősnek ugyanilyenje volt, de a németektől behozva, az elég ramatyul nézett ki.
Egyéb bajok: úgy tudom, másnál is gond az alapjárati állítómotor megbolondulása. A jelenség nagyjából annyi, hogy meleg időben, amikor már minden része az autónak nagyon alaposan átmelegedett, tipikusan dugóban araszoláskor, álló helyzetben az alapjárat felkúszik 1500-2000-2200RPM-re. Nekem ilyenkor az segített, ha rátapostam a gázra, mert amikor leléptem, visszaesett 750RPM-re. Aztán előregurultunk 10 métert, és ismét kezdte elölről. Az alapjárati motor horror ára miatt eltekintettem új vásárlásától, cserébe előbb a szerelők (sikertelenül), majd én (sikeresebben) a szivócsonkon lévő alapjárati levegő csavar tekergetésével megoldottuk, vagyis inkább csillapítottuk a problémát.
A légkondival sem voltam teljesen kibékülve. Hűteni hűtött, meg nem is eresztette a közeget, viszont alacsony gáznál, dugóban alapjáraton gurulgatva kissé zavaró volt, hogy amikor bekapcsolt, akkor ugrott egyet az autó a megemelkedő fordulat miatt. Végülis értem én, hogy miért csinálta. Ez ilyen, elfogadtam.
Olyan 8-9 éves koráig nem zörgött belül, aztán elkezdte. Jellemzően hideg napokon, amikor lehűltek az ütestér műanyagjai. Amíg át nem melegedtek, hajlamosak voltak zörögni. Legalább háromszor lebontottam a műszerfalat, ajtópanelokat, tettem mindenféle szivacsos szalagokat ide-oda, de érdemben nem sikerült megszüntetnem a zajt. Egy ideig zavart, mert rontotta a "jó autó" érzésemet. Aztán ezt is elfogadtam.
A katalizátor olyan 250,000km-ig jól viselte magát (időnként megkínáltam Protec Oxycattel is), aztán kezdett csökkenni a hatásfoka. Műszaki vizsgán természetesen simán átment, sőt, vizsga előtt elvittem mérésre is, hogy át fog-e menni, meg a mért értékeket kérdezgettem a szakiktól, akik nettó hülyének néztek. Nem vagyok híve az okosban áttolásnak, ha a járműveim megjelenésére nem is annyira, de műszaki állapotára igényes vagyok, ne szennyezze a szükségesnél jobban a környezetet.
Egyszer voltam vele egy borongós decemberi délelőttön a Kakucsringen, két órán keresztül nyüstöltem, állat volt, csak a motorerő hiányzott, nem nagyon tudtam 100-105km/h fölé gyorsulni. Végülis hármasban szépen végigcsinálta. Így is tengeribeteg lettem a kanyargástól ;) Érdekes amúgy, ami hétköznap kellemesen feszes, az versenypályán túl puha (futóműre gondolok).
Mint fentebb már írtam, 300,000km-ig meg akartam tartani, márcsak poénból is, aztán egyéb okok miatt eladtam a sógoromnak és vettem helyette mást.
Ajánlanám másnak is ezt a típust, de csak műszaki érzékkel, kedvvel és idővel rendelkezőknek, mert ha szép állapotban akarjuk tartani, foglalkozni kell vele (leginkább a rozsdával). Rozsdamentes meg szerintem már nincs, vagy csak mutatóba.
Ja, és üdvözlök mindenkit, aki szerint 200-250 ezer km fölött vége az életnek! :D
Hibalista
- fölső lambdaszonda (anyag 35000Ft); - alsó lambdaszonda (még jó volt, de a lefutott 265000km miatt cseréltük inkább, anyag 35000Ft); - szervócső; - kuplung (175000km-t bírt a gyári); - vezérműszíj (90000km-ként kell cserélni); - hűtővíz hőmérséklet jeladó (180000km, 10000Ft); - termosztát (180000km, 5000Ft); - gyertyák 30000km-ként (kb. 6000Ft/készlet); - olaj + szűrő 10000km-ként (anyag kb. 20000Ft); - váltóolaj-csere; - fékfolyadék csere 3 évente; - futómű (szilentek, stabilizátorok, lengőkar) (240000km, 150000Ft); - futómű, motortartó bak, elöl-hátul új féktárcsák + betétek, új hátsó lambdaszonda, szelepfedél tömítés (266000km, 270000Ft);
Ide hordtam szervizbe
Nippon Autó Érd:Itt csak egyszer voltam, már nagyon a legvégén. Nagyon értenek a Mitsubishikhez, profik, készségesen magyaráznak, hosszú várólista, megkérik az árat, de kiváló munkát végeznek.
Értékelése: 10
Másik szerelő értékelése
Egy csomó dolgot magam csináltam rajta, magamat közepesre osztályozom ;)
Értékelése: 7
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (7) | Évjárat | 2007 |
| Kényelem | (8) | Használati időtartam | 9 év |
| Teljesítmény | (6) | Km vásárláskor | 152000 |
| Megbízhatóság | (10) | Vezetett km | 118000 |
| Szerviztapasztalat | (7) | Átlagfogyasztás | 6 l |
| Előző autója? | Suzuki Swift 1.3 (1998) | Következő autója? | Honda Civic 1.5T, 10.gen. |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (8.3/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan