Az unalom legfelsőbb foka
Szöveges ítélet
Az autót újonnan vásároltam szalonból. Eredetileg 2-3 éves Mazda 6 kombit akartam venni, de nagyon drágák voltak és most már örülök is ,hogy nem jött össze. A Mazda keresése során bukkantam rá egy hirdetésre, hogy nagy árengedménnyel árulják a már (több mint egy éve) kifutott Mitsubishi Lancer felextrázott példányait. Szerintem ezeket nyugat európai szalonokból hozták, mert ott már képtelenek voltak eladni,de ez csak az én véleményem. Minden esetre felvettem a kapcsolatot a városunkban levő Mitsubishi képviselettel, de ott csak fehér és zöld színek voltak, én viszont metál bordót,vagy kéket szerettem volna. Végül Mende többféle márkát áruló autószalonjában ígértek egy metálbordó példányt, amit kisebb bonyodalmak után el is hoztam. Nem volt gond sem az autóval sem az ügymenettel, csak én vártam volna egy kicsit más ügyfélkezelést egy új autó vásárlása során. Nem akarom részletezni, nehogy rossz hírét keltsem a kereskedésnek, hiszen végül is minden gördülékenyen ment és az autót is makulátlanul kaptam meg. Olyannyira, hogy szinte porszemet sem lehetett találni rajta sem kívül sem a belül és itt megjelent egy kis probléma. Új autót birtokolni nagyon jó dolog, ugyanakkor némileg idegesítő is. Mikor jelenik meg az első karc, vagy leverődés, kopás a műszerfalon stb. Ezek idegesítőek annak akinek (mint nekem is) nagy érték egy új autó. A családban volt egy másik öreg autó is ide-oda rohangálni, így a Lancert nem vettük használatba napi szinten. Ráadásul rájöttünk, hogy nekünk muszály kombi autót tartani. Telt múlt az idő, de a kilométerek nem mentek az új autóba, hiszen az utcán ott állt az öreg kombi, abba ugrottunk bele ha el kellett szaladni a közelben valahová. Használtuk az újat is, ha messzire mentünk, vagy meg kellett jelenni valahol, de hát így csak szivárgott bele a futásteljesítmény. Magáról az autóról vegyes kép alakult ki bennem. Japánban összerakott autó (j alvázszám) ennek megfelelően normál használattal szinte megölhetetlen. A 90-es évek végének, a 2000-es évek elejének a technikája, nincs mindenféle hülye (elromló)aszisztens az autóban, ugyanakkor minden fontos felszereléssel rendelkezik. ABS, ASR,4 elektromos ablak,tükör (fűthető is),4tárcsafék,szervókormány,kiváló több lengőkaros futómű,automata légkondi,bőrkormány,stb. Azért voltak negatívumok is. Főképpen a motor, ami nagyon megbízható, de leginkább a kutyához hasonlítanám aki ugat de nem harap. Alul nyomatékszegény, középen kulturált, fent pedig ordít,de nem húz igazán. Nem arról van szó,hogy nem lehet vele normálisan, vagy akár dinamikusan közlekedni, de azt a majdnem száz lovat tíz évig kerestem benne... Végül is szerettem, de nem tudtam lelkesedni érte, aminek talán az volt az oka, hogy német autókkal szocializálódtam és azoknak az üléspozíciója (bunker feeling)tetszik leginkább. Ez nem olyan mint egy Audi, ebben nincs olyan minőség érzet, csak minőség. Soha el nem romló technika. Még annyit a motorról,hogy a viszonylag lagymatag stílus mellett nem igazán hozta a kisfogyasztású japán sztereotípiát sem. Átlagosan 7,5 körül fogyasztott, de amikor a (német) autópályán siettünk 150-es tempóval és még egy rövid távon (1-2km) 190-200 is volt, a 9.5 lement a torkán. Akkor most folytassuk az utastérrel: Az első ülések nagyon kényelmesek, bár az oldaltartásuk 0,5 de csak, hogy ne írjak 0-t. A hátsók 2 személynek kényelmesek,de háromnak már nagyon nem és nem csak a relatíve keskenység miatt, hanem állítólag vékony az ülőlap a 120 kiló felettieknek. Majdnem elfelejtettem:az egyik legnagyobb gond az autóval, a műszerfal világítása tökhangerőn is nagyon gyengusz, szinte olvashatatlan, kivéve a japcsi autók kipusztíthatatlan "ződ karcóráját". Azt lehet látni este is. Egyébként maga a műszerfal esztétikus és puha,de ahogy ez szokott lenni, ahogy megyünk lefelé, úgy lesznek az anyagok egyre silányabbak. Azért a biztonsági öv csavarjai más autóban általában leburkoltak. Most pedig elérkeztünk a csomagtérhez, ami szerintem botrányos és az 1968-as Wartburgunk hű mása. Ki van épp kárpitozva, de az alján a pótkerékre egy kivágott farostlemez van téve, arra pedig rá van "hajintva" egy szó szerint 1mm-nél vékonyabb filc. Ezt amilyen gyorsan tudtam kivágtam az autóból és vettem bele egy méretpontos csomagtér tálcát. Így már valamennyire megfelelt. Van még egy negatívum, állítólag szereti a rozsda, de ez nálam nem jelentkezett, hiszen nem hogy havat, még esőt sem nagyon látott nálam az autó. Télen is jártam vele, de csak ha tiszta és száraz volt az út. A végén már leginkább azért nem adtam el, hogy majd a fiamnak adom amikor lesz jogosítványa, de amikor meglett, akkor közölte, hogy neki csak egy feltétele van a jövendőbeli autójával kapcsolatban, az hogy hátsó hajtású legyen. Ezek után meghirdettem a jó bejáratásnak megfelelő kilométerrel rendelkező autómat, amit megelégedéssel meg is vásároltak. Meggyőződésem, hogy még sokáig örömmel fogják használni.
Hibalista
- Egyetlen dolog romlott el rajta, a tankajtó rugója eltörött. Javítása, de inkább tákolása sk.
Ide hordtam szervizbe
Miskolci Mitsubishi képviselet (nevüket már nem tudom). Az olaj és szűrőcserén kívül semmit nem kellett csinálniuk az autóval. Ezért az osztályzatuk:10.
Értékelése: 10
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (8) | Évjárat | 2009 |
| Kényelem | (8) | Használati időtartam | 12 év |
| Teljesítmény | (5) | Km vásárláskor | 0 |
| Megbízhatóság | (10) | Vezetett km | 34789 |
| Szerviztapasztalat | (9) | Átlagfogyasztás | 7 l |
| Előző autója? | F astra combi 1.6i | Következő autója? | Octavia 2 combi 1.6MPI LPG |
| Ennyire szerette | (7) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (8.0/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan