Sportszedán 1993-ból
Szöveges ítélet
A Lancerbe hamar beleszerettem, a belső-külső formaterv mellett a motor teljesítménye is magával ragadott. Az összkép mellet néhány apróság, amit kiemelnék: sportos hatású az első lökhárító alján húzódó műanyag spojler, az első ködfényszórók és a hátsó lámpák rajzolata is. A gyári kipufogó pedig egyenes követeli, hogy flexeljük le, és hegesszünk a dobra egy, a hátsó lökhárító kivágásába illeszkedő krómozott csövet :)
Ezt az 1992-től 1995-ig gyártott Lancert nyugodtan illethetjük a ma divatos sportszedán kifejezéssel, hiszen a sportos forma sportos erőforrással párosul. Ez az évjáratú Lancer, hasonlóan a mostanihoz, nemcsak családi szedán, hanem örömautózásra is alkalmas erőgép.
A Lancert egy 16 szelepes 113 LE-s, 1.6-os erőforrás hajtja, ezek a számok ma sem mutatnak rosszul, nemhogy 1993-ban. Élmény vezetni az autót a hozzá tartozó váltóval, ami 196 ezer km után is precízen kapcsolható, élvezetesen kattan be a fokozatokba, akár két ujjal is, rövidek az áttételek, egyedüli negatívumként azt említeném meg, hogy hidegben a kettest nehezen veszi. 100 km/h sebességnél 3000-et forog, autópályatempónál már 4000-et, a kuplung rövid úton és nagyon könnyen jár, így sportosan kezelhető a Mitsu. Kívánja is a pörgetést, mert 2000 alatt elég gyengécske, de ha forgatja az ember (olyan 3-4 ezer/perc fordulat között már elemében van)....fantasztikus élmény vele autózni. Ha tisztességesen odalépünk neki, ülésbe préselő élmény a gyorsulás, még most is kb. 9,5 másodperc elegendő a százas sprinthez, azonos korú Astrák és Golfok nem ellenfelek, de jónéhány fiatalabb és nagyobb autóval is felveszi a versenyt. A jelentős erőtartalék vészhelyzetben is jól jön.
A futóműve kicsit feszes, ennek ellenére még kényelmes, öröm vele Budapesten is autózni, illetve nagyon élvezetes a kanyargós hegyi utakon az autózás, már-már gokartosan vezethető a Lancer.
A gyorsulgatás mellett kiválóan alkalmas túrázásra is (a választásnál ez is fontos szempont volt), négy személynek (a hátsó üléssorban például kihajtható könyöktámasz kényezteti az ott utazókat) és a csomagoknak is jut hely bőven. Az ülések hosszú távon is kényelemesek, megfelelő az oldaltartásuk, párnázásuk is pont jó (187cm magas és 87 kiló vagyok), sok japán kocsival ellentétben van elegendő fejtér, és vállban is elég széles!!
Legutóbbi nagyobb kalandunk az augusztus eleji horvátországi nyaralás volt, az egy irányba 720 km-es, 11 órás (óriási dugók a sztrádán....) utat zokszó nélkül teljesítette, húzóra. A klíma mondjuk akkor jól jött volna.
Fogyasztása országúton, autópályán 6,5-7 liter között alakul, BP-en elég sok dugóban történő araszolgatással és erőteljes gázkezeléssel cirka 8,5-9 liter. Ez lejjebb vihető lenne, de a sportos használat élménye megéri azt a kis pluszt :)
Nagyon hasznos tud lenni télen a fűthető elektromos külső tükör, pillanatok alatt eltűnik jég és a pára, szép időben pedig a ma is kiválóan működő elektromos tetőablak (így 15 év után sem ázik be!!!). Nem értem, hogy sok autógyár miért nem tud figyelni olyan részletekre, mint az elektromos ablakemelő gombjainak kézre eső elhelyezése. Ha kényelmesen rátesszük kezünket a bal első ajtó könyöklőjén, ujjunk vége pont a bal első ablak gombjához ér (apróságnak tűnő, de fontos részlet).
A gépállatot (nyugodtan nevezzük annak) 172 000 km-rel (ami hihetőnek tűnik...), 2006 decemberében vettem, mint életem első autóját. Mivel a kocsit javarészt Budapesten használták, nemsokkal a vásárlás után szükség volt kinyomócsapágy- és kuplungszerkezet cseréjére. Hamarosan a bal első ablakemelő adta meg magát, a bowden kiszálasodik és elakad, utángyártott alkatrész nincs, bontott esélytelen, gyári szerkezet viszont van 15 ezerért, de az új szerkezet így legalább biztosan kiszolgálja az autót. A rozsda elég szépen kikezdte mindkét küszöböt, ezért ezek cseréjére nem sokkal a megvásárlása után szükség volt (jó áron van hozzá jó minőségű utángyártott).
Az együtt töltött több mint másfél év és 24 ezer km alatt más komolyabb beavatkozásra nem került sor a szükséges olajcseréken kívül. Megemlíteném, hogy az előző tulaj, aki szintén megadta az autónak, amit érdemel, 5w40-es fullszintetikus Castrol Magnatec-et használt (!!!), én megelégszem a 10W40-es félszintetikus BP-vel :), egyébként olajfogyasztása ma is minimális.
Hibalista
- kuplungszerkezet
- ablakemelő
Ide hordtam szervizbe
Mitsubishi guru Érden (Nippo Autó, csak ő hozzá!!!)
Értékelése: 10
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (8) | Évjárat | 1993 |
| Kényelem | (8) | Használati időtartam | 2 év |
| Teljesítmény | (9) | Km vásárláskor | 172000 |
| Megbízhatóság | (9) | Vezetett km | 24000 |
| Szerviztapasztalat | (10) | Átlagfogyasztás | 8 l |
| Előző autója? | – | Következő autója? | cápa Galant |
| Ennyire szerette | (9) | Megérte a pénzét? | nem |
| Verdikt | (7.8/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan