Kicsi kék pattanás
Szöveges ítélet
Zseniális ez a kicsi kék pattanás.
175 lóerő overboostban, 1.6 turbó, kicsit több, mint egy tonnácskára. Megy, mint a veszedelem: négyesben használatonkívülnémetautópályaszakaszokon százhatvannál váltod el, ha azt akarod, hogy szép hangja legyen, fütyüljön a turbó, szuszogjon, amikor visszaengeded a gázt. Persze lehet vele ésszel is menni, ügyesen ezerhétszáznál elváltani, mint a faterom az ezres Corsával, éppen alapjárat fölött tartani városban vagy csak kilencvenhétig küldeni országúton. Úgy elkattog hét liter körül, de az olyan, mint a stáblistát nézni rojtosra a Rocco a hátsó bejáratban IX-en.
Egyébként totál skizó ez a kicsi kocsi: van benne egy amolyan kispolgári-tötymörgős emberke, ezer és ezerhétszáz között, aki békésen szuszogva küzdi fel magát a lépcsőn a második emeletre a vasárnapi krumplis rántotthúsért. A kispolgár felhúzza magát azon, hogy bazaltkemény a futómű, hogy a csomagtartót kereső expedíciós csapatok még mindig nem tértek vissza, hogy hátul csak két bekatizott plácazcica fér el úgy-ahogy a Népligettől a Barba Negráig. Vagy hogy a kicsi kocsi fogyasztását csak úgy lehet nyolc liter alá vinni, ha szemgolyómmal nyomom a gázpedált.
Viszont.
Viszont, viszont, viszont.
Amikor egyszer, véletlenül nem kapcsolsz el háromezernél sem, hanem hagyod, hadd szaladjon feljebb a fordulatszámmérő egész hatezerig, előtör belőle a másik. Kiugrik a rugós krampusz a dobozból és pont olyan érzésem van ilyenkor, mint ahogy azt Jeremy Clarkson megfogalmazta valami hasonlóan kicsi és értelmetlenül erős autóval kapcsolatban: "You can drive this car quite reasonably, but trust me. This car wants to be driven like an idiot."
Ilyenkor ha a faterom Corsája egy jóindulatú, őszülő orrú tacskó, amire csak azért kell rárakni a pórázt, mert a póráz nélküli kutyasétáltatás az verboten, akkor a Mini egy különösen izgága pitbullkölyök, ami már akkor rángatja a pórázt, amikor a macska még csak épp átlépte az országhatárt Rábafüzesnél. Nem szigetel az el semmitől, minden egyes úthibáról egyesével tájékoztat. Hopp, egy kicsit egyenetlen az aszfalt itt a jobb oldalon... nyomvályú van, meg is mutatom, merre tart, figyelj csak! Igen, itt meg egy kicsit hanyagabbul aszfaltoztak a fiatalok, ez a hatalmas döffenés, ami után percekig nyikorog lendületből a kárpit, ez csak azt mondja, hogy EKKORA volt a kátyú, amibe belementünk. Semmi gond, business as usual.
Iszonyatmód fekszi az utat, amikor tapadáshatárra érnél, akkor végtelen jóindulattal mondja, hogy "oké, oké, figyeljél, most kicsit mindjárt megindulunk kifelé, most, most, három, kettő, figyeljél, mindjárt, egy, éééééés..." Ja és mindezt hatvannál: dráma van, akció van, szuszogás, csikorgás, gumiszag, sodródás, sikongatások az anyósülésről, de a rendőr már nem tud a sebességbe belekötni egy hetvenes tábla után se. Garantált a recept: beülteted a lányt a jobb egyre, mélybeszélgettek, aztán egy hosszabb hatásszünetnél 63-nál visszarakod kettesbe, lepadlózod és megjön a hang, a szuszogás, a menés, a lány meg tágra nyílt szemmel kezd vigyorogni, ahogy hármasban is kipörög. Jön a kanyar, fék nélkül, motorfékkel beleteszed, majd rántasz egy nagyot a kormányon befelé és először megnyikkan az eleje, majd jön a hátulja, kicsit ellenkormányzol és padlógázzal kigyorsultok belőle. Így lehet kalandot csinálni egy jobbkanyarból, a kicsi kocsi nemcsak hogy lehetővé teszi ezt a fajta felelőtlen, huligánkodós, antiszociális és teljességgel elítélendő közlekedési módot, hanem bátorítja, sőt megkívánja. Mert hogy sebességérzet az van, a csajom faterja beült mellém egyszer egy 5-ös dízel touringból és nyolcankettőnél kérdezte meg először Zalaegerszeg és Bazita között, hogy nagyon fasza ez a kanyargós dimbes-dombos út, de mindenképp ilyen gyorsan akarunk-e menni rajta mert hogy ő száznál nem szokott jobban menni itt a BMW-vel.
Ami a menések között van, az az N14-es Prince motor és az ő csodái: vezérlés, kokszosodás, kettős tömegű, üzemanyagpumpa, turbó és a többi kispajtás. A Wallisnál zokszó nélkül bemondták telefonba a négy fellnire szerelt téligumira a félgurigás összeget, hogy ha holnap be tetszik jönni, beakciózzuk önnek okosba a meglévő készletet, így négyötvenben meg is áll a dolog. Szerencsére ezt a Prince-motort szerelték mindenféle jószágba és ugyanazt a cuccot Peugeot-szalonból véve negyedannyinél megáll a kassza, mintha a propelleres logot nyomták volna rá. Ezzel együtt a bitcoin jobb befektetés.
Update 32000 km után.
Először fáztam kicsit attól, hogy mennyire pici a hátsó traktus meg a csomagtartó, de aztán ültünk már benne négyen 180 centi körül párszor Szeged-Pest oda-visszát és nem reménytelen a dolog.
A gyári Dunlop gumiszett pocsék... ősszel a gumis hümmögött, hogy hát futófelület nem sok maradt már a papucsokon meg hogy Debrecen környékén még simán elfutnának vele egy-két szezont a határban, de úgy voltam vele, hogy akkor inkább jöjjön egy új garnitúra. Jött is négy Pirelli P Zero, azokkal már nem akarja kirázni a vesekövemet minden döccenőnél. Ég és föld a különbség... így már beszélhetünk komfortról és felfüggesztésről is. Kapott egy hetest a pattanás a vonatkozó rovatban :)
Amire figyelni kell, az az, hogy a kicsike csipegeti az olajat, főleg ha menve van vele... amikor hozzám került, fel volt töltve és jó hét-nyolcezer kilométerig nem néztem olajszintet (tudom, tudom...) és annyira ledolgozta magát, hogy a pálcán az alsó jelölés alatt volt a szint. Azóta figyelek rá.
Update 130.000km körül
Tavaly nyár óta beindult a szopóroller a kicsikével, Novoth Tibi már a nevemen szólít a telefonban.
Egy ideje mondogatták, hogy kemény ez a kuplung, hamarosan megmakkan és alapjáraton a bal elejéből iszonyat kofalárma jött, ez az álmoskönyv szerint igencsak nem jelent jót. Kéttömegű- és kuplungcsere lett belőle, jelképes 370.000,- forintért, viszont cserébe elhoztam a régi kuplungot. A csajom majd letakarítja és befogja virágalátétnek, ha már ekkora valag pénzt ott hagytam érte.
Aztán egyik reggel arra lettem figyelmes, hogy motortérből indítás után csattogó hang jön a motor oldala felől. Erre erőteljesen tikkelni kezdett a bal szemem, mert lelki szemeim előtt már láttam a kifelé menő húszezreskötegeket... újabb jelképes 180.000,- forintért lett egy új lánc, feszítőpatronokkal, láncvezetőkkel meg minden vacakkal.
Aztán egy ideje néha előfordul, hogy hidegen indítás után köhécsel, aztán leáll, meg rajtakaptam háromhengerezésen is. A hibatároló üres, a gyertyák ki lettek cserélve, de így is csinálja néha... hisztizik a kicsike. Kezd olyan érzésem lenni, hogy van egy csajom, aki isteni az ágyban, amikor viszont nem szexelünk, akkor eljátssza a hiszti 50 árnyalatát.
Update 150.000km után.
A múltkori hiszti vége az lett, hogy az üzemanyagszivattyú végleg megmakkant, nem is nagyon kellett simogatni a kicsikét, hogy na most mutassad ahol fáj a doktorbácsinak, mert a ugyanúgy röfögve és hörögve indult a műhely előtt., ahogy szokott. Novoth Tibi megsúgta, hogy ez kb. a huszadik ilyenjük, gyanús, hogy ez is felkerül a Prince-motor szopóroller-listájára a vezérműlánc meg a kéttömegű lendkerék mellé. Nem is került, csak rongyos 160.000,- forintba a történet.
Amúgy meg ha már a Wallisnál tartom a kerekeket, a nyári-téli csere alkalmával olajcserét is csináltattam a kicsikén. Ahogy lehúzták a kártyámat, éppen őszinte pillanatomban voltam és megkérdeztem az ügyintézőt, hogy amúgy van-e még egy olyan ökör rajtam kívül széles e vidéken, aki hozzájuk hordja a tizedik éves Minijét. A srác szó se róla, némi őszinte meglepődés után belekezdett, hogy hát javasolják a márkaszervizt minden kedves ügyfélnek az optimális... ennél a pontnál félbeszakítottam és megint megkérdeztem és hümmögve mondta, hogy hát nem nagyon. Amúgy aranyosak, kimondottan tetszik, hogy mióta átköltöztek a Hungária körútra, valahogy náluk dolgozik a recepción az összes fotómodell. És még a kávéjuk is kimondottan finom.
Update, 170.000km-hez közeledve
IKEÁ-ban voltunk a csajommal és ahogy nyomtam a csomagtérajtó nyitóját a ház előtt, hogy kiszedjük a megvásárolt íróasztalt, nem történt semmi. Nyomom még egyszer, semmi. A nyamvadt nem adta a csomagartót, így aztán a szomszédok határtalan derülésére a tetőablakon meg a széjjelhajtogatott üléseken át az ajtókon keresztül cseleztem ki a cuccot. Onnantól kezdve egy csavarhúzóval lehetett nyitni egy pár hétig a csomagtartót, ugyanis a nyitó relé megadta magát és se a kulcsról, se a gombbal nem lehetett nyitni. Próbaképp felhívtam a Wallist, hogy mennyiért adnak egy ilyet, aztán egy halk kuncogás után tárcsáztam a ceglédi autóbontós havert, aki kerített is nekem egyet pár sör áráért.
Aztán amikor 43 fok volt kint és épp mentem az őseimhez a Balcsira és Fehérvárnál a tankolást követően kigyulladt az "Achtung! Motorproblemen!"-lámpa. Begurultam OBD-Petihez, aki két sörért kiolvasta a hibatárolót és kiderült, hogy turbónyomás-para volt, viszont a kicsike húzott, ment rendben. Azért rámértek az olajcserénél a turbónyomásra és minden normális volt - valószínű, hogy a 43 fokos autópályamenet utáni két perces járatás nem hűtötte vissza eléggé az olajat és ez nem tetszett a kicsikének, mert azóta (lekopogom) nem csinálta.
Update, 200.000 km-nél
A Prince motor nem hazudtolta meg magát, 195.000 km körül megadta magát a turbó, a gyári alkatrészre való csere félmilliós költségére már csak fáradtan sóhajtottam. Aztán csak sikerült kukázni egy bontottat a MINI Maffia csoportból és ezzel kitolni kapufára.
Időközben berohadt a motorháztetőt nyitó bowden is, meg a kéziféké is, az Avalonnál valamelyik szerelősrác biztos jól ellegózott vele (néztem a youtube-on hogy hogy kell kicselezni azt a rohadt bowdent, nekem tuti nem lett volna türelmem hozzá). Másrészt meg berohadt a bowden is, ami a kézifékhez tartozik és a hátsó tárcsákat sikerült szép lassan lilára égetni - típusnyűg, akárcsak az, hogy a kézifékkar elejéről a műanyag elem előbb-utóbb elkezd lejárni.
Amúgy meg telente leszoktam már arról, hogy a minit gyötörjem, inkább a csajom dízel Golfjával közlekedünk. Na és amikor kijött a jóidő így tavasszal, előszedtem a garázsból a kicsikét és lementem vele Szegedre - és szó szerint sírtam, hogy milyen beszédes és játékos is a Mini. Valszeg ezt élhetik át a munkahelyi kiküldetésben kurvázó családapák. Ha látom, hogy jön egy derékszögű kanyar és megvan, hogy a Golffal ez az a pont, ahol lassítunk és visszakapcsolunk - na itt is visszakapcsolunk, de padlógázzal megyünk bele, betapadnak a gumik és a határ előtt kicsit elkönnyül a kormányzás, ahogy az első kerekek tapadáshatárhoz érnek, majd ha tovább forszírozzuk, kicsit megnyikkan az eleje és aztán követi a hátulja... És ez volt az a pont, ahol azt mondom, hogy rohadjon meg az összes egymásra mutogató francia meg német mérnök, akik a világra ellették ezt a rohadt béna konstrukciójú motort, amit beleraktak egy elképesztően szép kasztniba egy olyan futómű fölé, hogy ihaj...
205.000km
2020 fantasztikusan sikerült, a kicsike az év nagy részét egy fűtött garázsban töltötte. Aztán amikor nyáron előszedtem, másfél tank üzemanyag elfogyasztása után melegen és megnyugtatóan kigyulladt a sárga Check Engine-lámpa, a kicsike meg rángatni kezdett és épphogy haza tudtunk jönni vele Szegedről. Haha mondtam, velem nem cseszel ki, és előhúztam a tavalyi születésnapi ajándékomat, egy bluetooth-os OBD-olvasót. A helyes megfejtés "égéskimaradás az 1-es hengerben", gyújtótrafó- és gyertyasorcsere. Tisztára mint az NHL-ben. Idén halloweenkor már csekkendzsin-jelet faragtam a tökre, pont ugyanaz az árnyalat, ahogy a gyertya ég mögötte.
De a kicsike még így tizenhárom évesen is pontosan adja azt a lézerpontos irányítást, azt az őrült menést, amibe a legelső próbaúton beleszerettem. És a kicsike remek kapudrog az értelmetlenül erős autók világába: egyszer történt, hogy igazoltatásnál derült ki hogy lejárt a jogsim is és a személyim is, így aztán egy kicsi szende szöszke lánynak kellett vezetnie hazáig. Eltartott néhány próbálkozásig, amíg megértette, hogy mit is jelent a padlógáz és a visszaváltás (szigorúan 52 km/h-nál kell visszatenni kettesbe egy határozott jobblábas rúgás kíséretében, a kéttömegűt meg a kuplungot méretező mérnökök kapják be ezúton is, itten most menés lesz). A lány arcán a vigyor elárulta, hogy megérkezett a mini az őt megillető helyre, olyan finoman pakolta be utána a vidéki kanyarokba, hogy teljesen beleszerelmesedtem. A lányba, mármint, a Mini csak tette a dolgát.
212.00km
Covid van, nem járkálunk már annyit el, a kicsike szépidős autóvá avanzsált. Hanem az, hogy csak néha van előszedve a garázsból, úgy tűnik nem jelent semmire garanciát, ugyanis egy szép őszi napon kidobta a figyelmeztetést a műszerfalra: hallottam a hangot, hogy pupupu figyeljél, figyeljél, indulhat az alkatrészrulett, de nem, nem a sárgát adta hozzá, hanem a pirosat, hogy achtung! azonnal megállni! Kiderült, hogy alig van hűtőfolyadék a motorban, valahová elszivárgott. Utántöltöttem, mindenki lenyugodott, de azért csak bejelentkeztem vele az Avalonba. Mire eltelt a pár nap, elég akut lett a dolog, mert mire az Árpád hídtól kiértem a Tengerszem utcába, egy liter hűtőfolyadékom folyt el. Ez meg nem jelent jót az álmoskönyv szerint. Na mindegy, termosztátház csere lett belőle, meg még pár cső is megadta magát a környéken, de Novoth Tibi megnyugtatott, hogy ne aggódjak, majd' mindegyik eljátssza ezt ennyi idősen.
Hibalista
- Elhulltanak a hosszú harc alatt: - Vezérlés - 120.000km - Kéttömegű lendkerék és kuplung - 125.000km - Féktárcsaszett elöl - 130.000km - Féktárcsaszett hátul - 140.000km - Üzemanyagpumpa - 145.000km - Csomagtartó nyitórelé - 160.000km - Motorháztető-bowden - 185.000km - Kézifékbowden - 190.000km - Turbó és minden, ami jár vele - 195.000km - Négy féktárcsaszett körbe - 205.000km - Gyújtótrafósor - 205.000km - Hűtő termosztátház - 212.000km - Olaj, olajszűrő stb. 15.000 km-enként
Ide hordtam szervizbe
Wallis PestEddig korrektek voltak, de mocsok drágák. A lányok nagyon csinosak, imádom őket és a kávé is több, mint elfogadható. Meg amíg szerelik a kocsit meg papírozzák, lehet farpofával előre próbálgatni a bent legelésző M3-asokat és játszani a "hány millió ez a kocsi, amiben éppen ülök"-játékot unaloműzésképp.
Értékelése: 5
Másik szerelő értékelése
Novoth Tibiék - rendesek, az egyik szerelősrác még két cigaretta között el is magyarázta nekem, hogy hogy működnek a hidrotőkék. Hosszú az előjegyzés viszont...
Értékelése: 9
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (6) | Évjárat | 2007 |
| Kényelem | (7) | Használati időtartam | 7 év |
| Teljesítmény | (9) | Km vásárláskor | 72000 |
| Megbízhatóság | (8) | Vezetett km | 130000 |
| Szerviztapasztalat | (5) | Átlagfogyasztás | 8 l |
| Előző autója? | – | Következő autója? | – |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (7.9/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan