Az utolsó Mohikán...
Szöveges ítélet
Kedves Olvasó!
Ezt az ismertetőt elsősorban nem azoknak a figyelmébe ajánlanám, akik ILYEN autóról álmodtak gyermekkoruk óta (ahogy jómagam is), mert ők tudják, hogy mit vesznek/ vettek, hanem azon kedves leendő tulajdonosoknak, akik az ismeretlentől való és a sok negatív kritika által bennük kialakult félelem miatt nem merik meghozni azt a döntést, amit életük legjobbjaként fognak számon tartani, ha néhány apró dologban következetesek. Szeretném kihangsúlyozni, hogy elfogult vagyok a típus iránt, de szavaimat az ŐSZINTESÉG formálja, segítő szándékkal osztom meg a saját tapasztalataimat, hogy mások is megtapasztalhassák azt az örömet, amit én is átélhetek egy ilyen autó tulajdonosaként.
Kezdeném a vásárlásnál. Sem itthon, sem külföldön vásárolt autó esetében nem ajánlatos kihagyni a szakszerviz (leginkább márkaszerviz) vagy egy hozzáértő szerelő véleményének kikérését, ami ha pénzbe is kerül ugyan, de sokkal kevesebbe, mint egy rossz állapotban, rejtett hibákkal árult autó megvásárlása, amit a szakértő szemek és fülek rögtön kiszúrnak. Ezért jobb, ha legalább a márkát, de leginkább a típust ismerő szerviz/ személy véleménye után döntünk. Használt autó lévén ne várjunk feltétlenül szalon állapotú, csillogó- villogó, kizárólag diplomaták furikázására használt, megkímélt darabokat, hiszen a legfiatalabb példány is 22 éves (most 2013- at írunk), az idő vasfogának pedig kevés dolog áll ellen, hacsak nem a vas, ami ebben az autóban azért akad jócskán :-). Ami ha így van és korát meghazudtoló állapotú autóra bukkanunk, annak meg fogják kérni az árát, kivéve ha olyan személytől juthatunk hozzá, aki nincs tisztában ennek az autónak a valódi értékével. Az ÉRTÉK szót kihangsúlyoznám, amit mindaddig nem fogunk érezni, amíg nem vettük át a kulcsokat, nem tettünk meg vele pár száz kilométert és nem ismerkedtünk meg új autónkkal egy picit. Ha a vásárlásra vonatkozó alapvetéseket (emelőn történő, szak- márkaszerviz vagy a típust ismerő szerelő által tüzetesen átvizsgált, próbakört futott autót vásárolunk az esetlegesen ismert hiányosságokkal), akkor a birtokunkba került egy olyan autó, melyet Csikós Zsolt cikkében (http://totalcar.hu/tesztek/merc500se/) megfogalmazottak alapján úgy vélem, hogy NEM LEHET frappánsabban jellemezni: "kapocs a hatvanas évek és az ezredforduló technikája között. Gyártásakor az ipar már birtokában volt a legjobb autógyártási technológiáknak, de tervezőiben még élt a köpenyes, nyakkendős, SZTK-keretes szakiktól örökölt, mélységes géptisztelet. A W126 előtt nem tudtak ennyire jó autót csinálni, mert nem voltak meg a műszaki feltételek, utána már nem lehetett többé ennyire jó autót csinálni, mert a designtrendek, a költséghatékonyság elavulttá tette az igazi minőséget, az örök életű mechanikába vetett hitet." Köszönöm Zsolt, a szívemből szóltál!!!
Az autóról. Biztonság, megbízhatóság, kényelem, elegancia, dinamizmus, precizitás és még sorolhatnám, melyek olyan "keretek közé" lettek integrálva, ami 2 évtized távlatából sem ment ki a divatból. A formák, a méretek, a technikai megoldások olyan finom hangolásának eredménye ez az autó, melyet kevés más típus mondhat magáénak. Minden tulajdonságában egy igazi luxusautó, mert amennyire elegáns, annyira dinamikus, amennyire megbízható, annyira biztonságos és még tucatjával tudnék ilyen hasonlat párokat mondani. Menettulajdonságait tekintve páratlan vezetési élményt nyújt, ahogy a finoman rugózó ülésből, az előttünk elterülő motorháztető oltalma mögül, a hűtőmaszkba épített csillagon keresztül figyelve kormányozzuk "hajónkat" az aszfaltcsíkon. Hajóhoz hasonlítom, mert szabályosan úszik az úttesten, melyet talán a tömege, mérete és az autóra jellemző kényelem által érezhetünk. A vezetés minden pozícióban kényelmes, eközben minden kézre áll, a kormány már egészen apró mozdulatokra is reagál, úttartása bámulatos, fékei az autóhoz méretezettek, váltója precíz, pontos, halkan végzi a dolgát (esetemben automata váltó), futóműve jól hangolt. Szükség esetén, a gázpedál padlóig történő lenyomása után az autó súlyából és méretéből esetlegesen feltételezhető "lomhaság" a homályba vész, a motorháztető megemelkedik és a haladás tényét jelző mutatók mindegyike kitér a maximum irányába. Belül kényelmes, tágas, talán a kosárlabda válogatott legmagasabb tagjának a végtagjai használnák ki maximálisan a rendelkezésre álló teret. Csomagtere szintén rengeteg holmi befogadásra alkalmas, ami mellett a menettulajdonságok változatlanok maradnak. Ez az érzés a legkisebb, 300- as benzines motorral ellátott (az enyém is ilyen) autóban is adott, az 560- as mögé talán egy félpótkocsit is odaköthetnénk, akkor sem történne semmi :-). Nagy tempójú és nagy távolságokra való közlekedés esetén igazi társ, azt hiszem túlzás nélkül mondhatom, hogy az 1000km- t 100- nak érzi az ember, amit csak a fogyasztási adatok kiértékelése alapján tudunk, hogy nem igaz. Valóban a kétszeresét (vagy akár annál is többet) fogyasztja a mai "trendnek" (4-5 l/100km), így az étvágytalanság jelzőt nem aggatnám erre a típusra, azonban amit ettől az autótól kapunk úgy a városban, mint a többi úton történő közlekedésben, azt kevés másik autótól kapjuk meg azért a pénzért, amit a márka történelmében "mérföldkőként" is emlegetett S- osztály megvételekor elkérnek tőlünk.
Amit nekem jelent ez az autó: egy részről az álmom beteljesülését, más részről azt, hogy ha ránézek (amit minden körülmények között csodálva, elfogultan teszek), hogy EZ AZ AUTÓ MÁR BIZONYÍTOTT!!! Eltelt 25 év azóta, hogy legördült a gyártósorról, felnőtt egy generáció azalatt, amíg ez az autó mindennapi használatban volt, megóvta a volt tulajdonosának és családjának az életét és MÉG MINDIG gyönyörű, MINDEN MŰKÖDIK rajta és hiba nélkül teszi a dolgát, ha megkapja a kellő odafigyelést, amit szerintem minden autó megérdemelne. Fontosnak tartom elmondani, hogy részemről a mindennapi használat még várat magára, mert az autót külföldön vásároltam és a regisztrációs adó néven elnevezett "büntetést" még nem fizettem ki. Így az autóval csupán pár ezer km- t tettem meg abban az időkeretben, amíg az ideiglenes rendszám engedte, így a fent leírt tapasztalataim erre az időszakra korlátozódnak csupán (ezért értékeltem a szerviztapasztalatokat és a fenntartási költségeket 5- re). Mentségemre talán, hogy ilyen kevés tapasztalat ellenére is megírtam ezt a jellemzést, azt hoznám fel, hogy a mindennapi kenyérre valót gépkocsivezetéssel keresem és ezáltal talán a jó és rossz dolgokat hamarabb észreveszem mint az, aki 1 év alatt tesz meg annyi km- t, mint amennyit én 1 hónapban (átlag 13.000km).
Remélem, hogy a fentiek ellenére segíteni tudtam a döntésben és ha forgalomba helyezhettem az autómat, akkor a személyes, hosszabb távú tapasztalatok megosztása révén talán még több hódolót nyerünk meg ennek a típusnak, mert Ő már bizonyított azzal, hogy talpon maradt az elmúlt 20 évben..., Ő az utolsó Móhikán... !
Hibalista
- Minden működik
Ide hordtam szervizbe
Barátom (Mercedes szervizben dolgozik, NAGYON JÓ SZAKEMBER!!!)
Értékelése: 10
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (5) | Évjárat | 1988 |
| Kényelem | (10) | Használati időtartam | 0 év |
| Teljesítmény | (10) | Km vásárláskor | 217000 |
| Megbízhatóság | (10) | Vezetett km | 13000 |
| Szerviztapasztalat | (5) | Átlagfogyasztás | l |
| Előző autója? | Escort | Következő autója? | – |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (8.3/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan