Gedeon ,a nők bálványa! :-)
Szöveges ítélet
Nos, hát akkor kezdem az elején. 2005 nyarán, mikor 23 éves lettem elhatároztam, hogy most, hogy kellő élettapasztalattal rendelkezem, megjutalmazom magam kamaszkorom egyik nagy álmával egy 190-es Mercivel. Kb. 14 éves korom óta, mikor a fiúkkal leültünk beszélgetni egy kocsmába és előjött az "autós téma" én csak a 190-es merciről tudtam beszélni, más autó nem hozott lázba. Na jó...Azok az autók amik lázba hoztak megfizethetetlenek voltak számomra. De maradjunk a mercedesnél, mint megfizethető autó!:-)
Szóval egy barátommal elkezdtük bújni az autóhirdetéseket 2005 augusztus elején. Én kijelentettem, hogy maximum 800.000 Ft. tudok kiadni a kocsiért ( csak összehasonlítás képpen, akkoriban is egy 10 éves buzuki stiftet tudtam volna ennyi pénzért venni!!) Autókereskedésből autókereskedésbe jártunk, ahol az antipatikusabbnál antipatikusabb eladókkal beszéltünk, akik a rommá tört és 10 darabból összerakott, belül szétrohadt, igénytelenül használt, nagyon csúf állapotban lévő Merciket próbálták rám sózni. ( Itt jegyezném, hogy a mai autópiac és autókereskedések eladói, „vállalkozói” abszolút csak arra mennek rá, hogy minél jobban lehúzzák az embert. Amilyen meséket ott hall az ember az szintén megérne egy cikket. A 20 éves dízel mercitől kezdve, amiben garantáltan 90.000 Km. van a sérülésmentes Honda CRX-ig mindent hallottam már) Szóval az autópiacokon 800.000-900.000 Ft.-okért árultak olyan 190-eseket, amikben nem éreztem jól magam, büdös volt, fura hangja volt és olyan lelakottak voltak. ( Itt csak annyit jegyeznék meg szintén népnevelési szándékkal, hogy mi Magyarok sajnos nagyon értünk ahhoz, hogy hogyan kell egy autót a lehető legrövidebb idő alatt lelakni. Míg egy német vagy egy osztrák „Herr” képes az autóját kis túlzással szinte élete végéig majdnem olyan állapotban megőrizni, mint amilyen állapotban megvette, addig mi magyarok pont az ellenkezőjéhez értünk, vagyis, hogy hogyan lehet egy autót minél hamarabb szinte használhatatlanná tenni. Természetesen akinek nem inge ne vegye magára!)
Lényeg a lényeg egyszer csak úgy merő kíváncsiságból felmentem a Mercedes-Benz honlapjára, ahol a használtautók rovatban találtam egy 190-es mercit. 2000 cm3-s, diplomtakék, manuális 4 sebességes váltóval, szürke belsővel és fekete műanyag burkolattal valamint 220.000 km.-rel. De a képek nem voltak túl bíztatók, így nem fűztem hozzá túl sok reményt, csak azért mentem el megnézni, mert 620.000 Ft.-ért volt meghirdetve.
Megérkeztünk cimborámmal a Mercedes használtautó telepére, ahol szinte csak 3-6 éves „új” mercik sorakoztak. Odajött hozzánk az egyik értékesítő, aki olyan udvarias volt és olyan bánásmódban részesített minket, mint ha egy 40 millió forintos Carlson Mercedest szerettem volna venni. Míg sétáltunk a telep hátulja felé, hogy megmutassa a kocsit elkezdett mesélni a 190-es előéletéről, ami szintén megér egy misét.
A kocsit ’89-ben vásárolta egy Németországban élő magyar család vadonat újan. A család 1994-ben települt haza Magyarországra, ahová hozták magukkal szemük fényét is. 2000-ben a család úgy döntött itt az ideje venni egy új C-klasst és az öreg 190-estől megváltak, amit akkor a Kárpát utcai Merci kereskedés beszámolt az új autó árába. Itt jön a pikantériája a dolognak, mert a gigantikus kereskedés az autót elhelyezte az egyik hangár legvégébe, hogy ne zavarja a látványt az új Mercik elől és ne rontsa a látképet. Ez olyannyira jól sikerült, hogy teljesen megfeledkeztek az autóról és 5 évig nem is foglalkoztak vele, nem tűnt fel senkinek, hogy egy öreg Benz magányosan lapul egymagában a hangár legvégében. ( mi járhatott szegény merci fejében, mi?) Míg az egyik logisztikai maneger ( targoncás ) fel nem fedezte és rá nem kérdezett a vezetőségen, hogy mi is az a poros öreg 190-es merci ott hátul a hangárban, ami kb. 5 éve ott rohad. Upps!! Ekkor a vezetőségnek eszébe jutott, hogy tényleg van ott egy elfelejtett autó, amitől nagyon gyorsan meg kéne válni, mert csak a helyet foglalja és az amortizációról ne is beszéljünk. Ekkor hirdették meg az autót.
Az autóhoz azóta nem nyúltak hozzá, csak feltöltötték az aksiját illetve a nyagyon szükséges dolgokat megcsinálták rajta - mesélte az eladó. Illetve kihozták a hangárból a szabadba levegőzni, de még lemosni se nagyon mosták le. De büszkén újságolta, hogy mind az 5 gyári kulcs illetve a vezetett szervizkönyv és a téli gumi is megvan a kocsihoz.
Eközben odaértünk a kocsihoz, ami tényleg a telep legvégében volt, nem túl fényes állapotban ( porosan, matt fényezés és hiányzott a csillag előröl), de én ahogy megláttam egyből beleszerettem! Az első látvány alkalmával tényleg majdnem elsírtam magam, hogy „megvan” , nekem Ő kell. Ahogy nézegettem a kocsit én már úgy láttam magam előtt, hogy le van polírozva és szépen ki van takarítva és ha bármi hibája van is, akkor azt is megcsinálom. Szóval mikor megláttam szerelem volt első látásra, de rutinos autóvásárlóként tetettem az elégedetlenséget, hogy milyen csúnya állapotban van és, hogy így első ránézésre a kocsi nem ér 620.000 Ft.-ot. Az eladó ekkor már mondta, hogy az ár alkuképes és, hogy tárgyalhatunk róla. Én ekkor magamban kuncogtam egy nagyot, mert ha azt mondta volna, hogy 800.000 Ft. adja csak oda, én akkor is elhoztam volna alku nélkül .
Körbejártam a kocsit egy párszor és láttam, hogy a bel feneke törve volt, de nem olyan vészesen. Meg meg volt csinálva, sajnos elég csúnyán, de meg volt. Az eladó szerint ezért kerül csak ennyibe. Ekkor kértem, hogy nyissa már ki és nézzünk bele, hogy milyen is bentről. Ez volt a baj, mert amikor kinyitotta az ajtót és belenéztem és egy szinte originál Mercedes belső, ami olyan állapotban volt mint amikor legurult a szalagról és amikor beleszagoltam még benne volt az az igazi Mercedes szag, nem bírtam magammal és kikeltem magamból. Az örömujjongást sikerült visszafognom, de a dicséretet és azt az örömöt, ami akkor az arcomon volt, sajnos így rutinos autóvásárlóként sem tudtam uralni. Ezt az értékesítő srác is látta rajtam és már ő is mosolyogott és felajánlotta, hogy mi lenne ha mennénk egy kört ? Ékkor én már az anyós ülésen bekötött biztonsági övvel vártam, hogy mi lesz már, mikor száll be, indulhatunk is, nem kell kétszer mondani!! Ahogy elindult a „kis merci” szinte repült, olyan futóműve volt, hogy áthajóztunk a kátyukon, nem éreztem az út rossz minőségét, csak azt, hogy az autó elött nincs akadály. Halk, gyönyörű járású motor, belül semmilyen zörej, a csend birodalma!
Azért írtam, hogy „kis merci”, mert mikor elkezdte gyártani a Mercedes a 190-st, a németek nagyon fel voltak háborodva, hogy hogy mer a Mercedes ilyen kicsi kocsit gyártani!!:-) Most meg azért sír mindenki, hogy csak kis autót gyártsunk, mert környezetbarátabb és nem foglal akkora helyet és hogy a kis autó nem szennyezi annyira a környezetet – akkor itt árulom el, hogy a Merci akármit csináltam 12 litert ivott (télen, nyáron, reggel, este, autópályán és városban), annyit mint amennyit egy 1.4 honda civic télen vagy egy 1.6- os opel a városban.- Mindegy
Szóval megtettük a próbautat, leálltunk vele és bementünk az irodába, hogy tárgyaljunk az árról. Mint, hogy korábban már írtam akármennyit adtam volna az autóért, de hát ugye a piacon alkudni kell és ezt szerintem a kereskedő is elvárta. Amikor feltettem a kérdést, hogy mennyi a vége? Az értékesítő fapofával annyit mondott, hogy 580.000 Ft. amiből sajnos nem tud lejebb menni, mert ezt határozta meg a vezetőség. Ekkor nem túl bőbeszédű barátom, akivel azért időközben meg tudtam osztani az érzéseimet, szóval tisztában volt azzal, hogy az autó velünk jön, nem hagyjuk ott, kerül amibe kerül. Szóval a barátom , aki idáig tényleg a „jó napoton” kívül mást nem mondott, egyszer csak megszólalt váratlanul, hogy 400-ért elvisszük. Ekkor mindketten felvettük a pókerarcot és próbáltunk nagyon komoly fejet vágni. Az asztal alatt, hogy az eladó gyerek ne lássa mindkettőnk keze csuriban volt és izzadt a tenyerem rendesen, :-) Mire az értékesítő annyit mondott, hogy egyeztetnie kell a főnökkel és mindjárt visszajön. Ahogy kiment az irodából, mi összepacsiztunk a haverommal, összenéztünk és elkezdtünk röhögni és ujjongatni. Természetesen, amikor visszajött a gyerek mi úgy ültünk ott mint amikor kiment és vágtuk az üzletemberes, kemény alkudós fejet. Leült a srác és mondta, hogy 550.000 a vége, sajnos ennél olcsóbban nem adhatja. Én már mondtam volna, hogy semmi gond, jó lesz annyiért, mikor is barátom felállt és mondta, hogy akkor köszönjük szépen nem kell és elindult kifelé az ajtón. Én csak úgy néztem a gülü szemeimmel, de felálltam és én is elindultam a haverom után, hogy majd kint úgyis megbeszélem vele, hogy jó lesz az nekem annyi pénzért is. Elköszöntünk és kimentünk a parkolóba. Ahogy sétáltunk a parkolóban és én kezdtem volna mondani, hogy menjünk vissza, kicsapódott az iroda ajtaja és szaladt az értékesítő srác utánam, hogy szerinte nálam jobb gazdát úgysem találna és, hogy állapodjunk meg 480.000 Ft.-ban, de ebből már tényleg nem engedhet és, hogy gondoljam meg. Mi ekkor barátommal összenéztünk és az időközben magunkon felejtett pókerarc hirtelen hatalmas röhögésbe váltott át és indiántánccal táncoltuk körbe az értékesítőt, akinek annyira szimpatikusak lehettünk, hogy így örülünk, hogy ő is beszállt az örömtáncba és a Mercedes-Benz Hungary parkolójában két húszon éves srác és egy autóértékesítő örömtáncot járt egy 190-es Merciért, ami 480.000 Ft.-ba került!! Jó, mi?? Furán is néztek ránk az emberek de ez akkor nem érdekelte egyikőnket sem! Mint utólag kiderült az értékesítő az első autóját adta el, ő azért örült, én meg azért, mert megvettem életem első Mercedesét!!! Látjátok! Mindenki jól járt, hát mi ez ha nem öröm??
A végén Gedeon ( Ja, mert időközben a kocsi megkapta a „Gedeon” nevet, a szlogenből, hogy „Gedeon bácsi a nők bálványa” ez tűnt a legideálisabb névnek) átírással friss műszakival és zöld kártyával és az első negyedéves kötelező biztosítás befizetésével 600.000 Ft-ba került. Az autónak semmi baja azóta, olajcserén kívül mást nem kelett rajta csinálni. Én mentem vele kb. 12.000 Km-t .
Az autót utána egy év múlva viccből feltettem a netre 800.000 Ft.-ért, hogy úgyse fog rá jelentkezni senki. 3 hónapig nem is jelentkezett senki, aztán egyszer csak csörgött a telefonom és egy fiatal házaspár két kisgyerekkel eljöttek megnézni a kocsit. Ahogy meglátták a kocsit odáig voltak tőle, szinte azt az örömöt láttam az arcukon, mint amikor én megláttam először a kocsit. Beleültek, mentünk egy próbakört és alku nélkül kipengették a 800.000 Ft.-ot. Amikor vitték el a kocsit és már csak az autó fenekét láttam, bevallom férfiasan sírva fakadtam és azt kérdeztem magamtól, hogy mit tettem? Eladtam Gedeont!!! Úr Isten!! Kb. 2 hétbe került, míg kihevertem. Én teljesen igazat adok azon embereknek, akik azt vallják, hogy az autó egy társ, akivel ahogy bánsz, ő is úgy bánik veled! Nos, mi kölcsönösen imádtuk egymást és mindent megtettünk egymásért. Gedeon sose volt koszos, mindig fűtött garázsban állt és jobban figyeltem rá mint magamra.
A kocsi új tulajdonosával tartom a kapcsolatot, aki szintén egy rendes ember és autóhoz, sőt mi több Mercedeshez méltó körülmények közt tartja Gedeont, tehát jó kezek közé került és új embereket tehet boldoggá ez a gyönyörű „kis” autó.
Nekem jelenleg új szerelmem van, egy E200-as ’93-as 124-es Mercedes, amivel szintén nagyon meg vagyok elégedve. Ha eljön az ideje Róla is írok majd egy ilyen kis beszámolót, hogy megosszam veletek az élményeimet. Kezdetnek annyit, hogy az Ő neve „Dundika”! :-)
Hibalista
- semmi
Ide hordtam szervizbe
Értékelése:
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (8) | Évjárat | 1989 |
| Kényelem | (9) | Használati időtartam | 1 év |
| Teljesítmény | (8) | Km vásárláskor | 220000 |
| Megbízhatóság | (10) | Vezetett km | 12000 |
| Szerviztapasztalat | (10) | Átlagfogyasztás | 12 l |
| Előző autója? | coure | Következő autója? | Mercedes E200 |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | nem |
| Verdikt | (8.2/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan