Dízel örömforrás - első benyomások a dízel CX-7-ről
Szöveges ítélet
Megjegyzés: Az eddigi használati idő rövidsége, a szervíztapasztalatok hiánya miatt kénytelen voltam közepes értéket választani, csakúgy, mint a fenntarthatóság és a megbízhatóság esetén. A típus választásánál sincs lehetőség a 2009-es dízel kiválasztására, ezért maradt a 2007... remélem mindez nem zavar meg senkit és nem is rontj ale nagyon az autó átlagát
Tudom, hogy 2000 km nem valami nagy dolog, de figyelembe véve, hogy egy kisebb benzines után váltottunk , talán érthető, hogy ez most egy kicsit talán hosszú lesz. És persze teljesen szubjektív.
Jelenleg külföldön élünk és szükségünk volt egy megbízható, erős, lehetőleg dízel autóra, amivel fullra pakolva sem okoz különösebb gondot a haza-visszautazással járó 2600 km megtétele. Ugyanakkor olyan autót szerettünk volna, amit hosszú éveken keresztül tudunk használni és legalább annyi örömöt okoz majd, mint a Toyota. Nem vagyunk japánautó-fanatikusok és sokáig nézegettük például a Ford S-Maxot is, de az végül kiesett a pakliból, mert elég sok furcsaságot hallottunk róla használóktól. Ez után néztük meg az 5-ös Mazdát de az nem jött be annyira.
Kb. egy évvel ezelőtt láttuk meg először még az előző – benzines – CX-7-est és már akkor is elámultunk azon, hogy milyen jól néz ki az autó, így ott a kereskedőnél pusztán kíváncsiságból rákérdeztünk a CX-7-esre, bár azzal a benzinessel úgysem bírtuk volna bevállalni. Akkor derült ki, hogy hogy október vége felé jön a dízel változat... innentől kezdve aztán már nem nagyon volt más esélyes. Az, hogy itt a magyarországni árnál jóval olcsóbban meg lehetett kapni az autót, le is zárta a dolgot.
A múlt
1,4-es Toyota Corolla Wagonunk hat évig zokszó nélkül szolgálta a családot, egyszer sem hagyott cserben minket. 82000 km ment bele nálunk ennyi idő alatt, a kötelezően előírt szervízekkor cserélt apróbb dolgokon kívül mindössze az első ablak és a csomagtartózár halt meg egyszer, illetve a jobb oldali fényszóróban lévő izzó (ami nem Toyota) égett ki talán négyszer. Ezen kívül soha nem kellett rajta javítani semmit. Imádtuk. Az egyetlen „baja” az volt, hogy bár alapvetően a „nyugodtabb” vezetés híve vagyok, az 1,4-es benzines motor néha még nekem is kicsit lomhának bizonyult, főleg akkor, ha rendesen meg volt pakolva. Ettől függetlenül mindig azt kívántam, hogy soha ne legyen annál rosszabb autónk, meg is sirattam, amikor elvitték.
A jelen
Egy hónapja használjuk a dízel CX-7-est, ez alatt 2000 km-et sikerült beletenni. Ennyi idő után a megbízhatóságról, értékállóságról, stb. nyilván hülyeség lenne sokat regélni, de az biztos, hogy az autó érzésre nagyon össze van rakva, semmi nyekergés, kopogás, ilyesmi nem tapasztalható, masszív és biztonságérzetet ad a bent ülők számára. Az utastér nagyon kulturált és bár viszonylag nagy felületek vannak mind az ajtók belső oldlán, mind a műszerfalon, az anyagok minősége is jó, kellemes a tapintásuk ott, ahol tapogatni kell őket.
Most is úgy érzem, hogy ez a forma a legszebb a kategóriában, a vonalai erőt sugároznak, ugyanakkor nem hivalkodó, egyszerűen letisztultnak és dinamikusnak hat, nincs túldesignolva, naponta többször is megnézem minden lehetséges szögből. Bírom, ahogyan dagadnak az izmai, ugyanakkor a kerek fara is tetszik. Mellette állva érezni igazából, hogy elég nagy, főleg srégen szemből nézve érződik benne az anyag, képek alapján nem látszik ilyen szélesnek-magasnak, bár persze vannak nála nagyobbak is.
Vezetés közben a mérete már nem érezhető annyira, és bár az elejét persze nem látni, nagyon finoman irányítható, a szervó pont elég rásegítést ad minden sebességtartományban. Az 1.4-es benzines után számítottam rá, hogy azért itt majd komolyabb gyorsulásban lesz részünk, de amit ez a 176 lóerő és főleg a 400 Nm nyomaték ad, az rendesen mellbe vágott. Családdal, AdBlue-val, csomagokkal és fullra tankolva simán megvan a két tonnás tömeg, de bármelyik sebességben képes arra, hogy hátrabillentse a bent ülők fejét. Harmadikban 1.500-1.700 után, 2.000 felé közeledve azonban úgy megindul egy határozottabb gázadásra, hogy a kis benzineshez szokott embernek sikogatni támad kedve. A legnagyobb sebességem eddig talán 165 volt vele, nekem hatodikban is szépen, egyenletesen gyorsul, bár visszakapcsolás nélkül kicsit mintha azért gondolkodóba esne, mielőtt elindul. Ez annyira nem is zavar, mert 100-130 között viszont szerintem a tömegéhez képest dinamikusan tolja magát előre, a tempomattal ösztökélve is. Sokkal halkabb, mint amire számítottam, hidegen, alacsony sebességben erőteljesebb gyorsításkor persze jobban hallható a dízel hangja, de nem vészes. Ha bemelegszik, akkor meg pláne nem. A 100 km/óra feletti tartományban a tempót kb. mínusz 20-30 km/órával kevesebbnek érzi az ember, oda kell figyelni, nehogy nagyon túllépje a megengedett sebességeket. Még ilyenkor is csendesnek mondanám, ugyanakkor folyamatosan ad egy mélyen brummogó gyomorhangot, ami azonban egyáltalán nem zavaró, inkább megnyugtató és azt az érzést erősíti az emberben, hogy egy jóllakott, de kitörni mindig kész nagymacska dorombol a feneke alatt. A váltója nekem tetszik, bár először kicsit szokatlan volt a kiosztása a hat sebesség miatt, de hamar rááll az ember keze, szépen klattyan be az egyes fokozatokba. Érzéssel elindulva nem kell neki nagy gáz egyesben sem, ahol hamar felpörög 3000 köré.
Az átlagfogyasztása jelenleg 7.5 liter, ami a gyári adatnak szerintem megfelel és igaz, hogy főleg országúton használjuk, de szerintem ez nem fog nagyságrendekkel változni akkor sem, ha többet mozgunk majd vele a városban és ott is beáll a gyári értékre. Ekkora tömeg és teljesítmény mellett ezt teljesen elfogadhatónak érzem.
Ami egy kicsit zavaró vezetés közben az a belső visszapillantó, mert az nekem egy kicsit belelóg a látóterembe ha jobbra előre próbálok nézni mondjuk kereszteződésből való kiforduláskor, vagy körforgalomban, így hajolgatnom kell. Az A oszloppal is van egy kis gond ebből a szempontból, de ha az ember nem lusta kicsit mozgatni a felsőtestét meg a fejét, és úgy körülnézni, akkor nincs probléma. Tolatáskor nem olyan vészes hátra kilátni mint ahogyan azt páran jelezték különböző fórumokon, a tolatókamera ugyan segít, de a hátranézést persze nem helyettesíti. A CD-váltó nem egy kapkodó idegbeteg típus, kicsit lassan vált és bár Mr. Winkler meg is fikázta, hogy minek az, legyen inkább USB csati a kocsiban, szerintem az még mindig jobb, mintha nem lenne semmi. Ugyanakkor van AUX bement is a könyöklőben, amivel az iPod gond nélkül csatlakoztatható, tehát az audiorendszer kicsit túl is van biztosítva, ha úgy tetszik. A feldélzeti komputer vezérlése a kormányról nem túl bonyolult, bár a telefonos bluetooth összehangolást még nem tudtam megcsinálni - igaz nem is foglalkoztam vele túl sokat, mert annyira nem érdekel. Amint megjön végre az érthető nyelven megírt user manual is hozzá, gondolom majd eljátszom vele kicsit.
A kezelőszervek simán működnek, nem okoz gondot megtalálni azt, amire éppen szükség van, amúgy is minek annyit matatni állandóan, nem igaz? Az automata rendszerek kifogástalanul működnek, zsír például, ahogyan az ablaktörlő magától váltogatja a sebességét. Rakodóhely elég van egy négytagú család számára, a csomagtartó nagysága is megfelelő, jól pakolható, elég magasan van az alja, az ajtaja is elég magasra nyílik ahhoz, hogy ne sturcoljam le mindig, mint a Corolláét. Sajnos a pótkerék csak szükségvirsli, remélem nem kell gyakran használni majd. A gyerekekk hátul simán elférnek, de három felnőtt már kicsit kényelmetlenebbül érezné magát, szerencse, hogy ez nálunk nem nagyon jön szóba, elöl minden oké, van hely bőven, a vezetési pozíció és a kormány tág keretek között állítható.
A műszerfal szép, még a liláskékes-narancsosvörös fények is jók, minden infó könnyen leolvasható és bár kicsit féltem ettől a színösszeállítástól, mégsem bántja úgy a szemem, mint a Volkswagenekben lévő kék-piros, a szabályzással pláne frankó. Este igazán állatul néz ki a cockpit, szép fénye van mindennek, kicsit repülőgépes a dolog. Az ablakemelő tényleg nem sokat cicózik, felhúzáskor akkorát csattan, majd kiveri az ajtó keretét.
A jövő
Mindent összevetve nagyon jó választásnak érzem az autót, jó ránézni, öröm vele közlekedni és bízom abban, hogy ez így is marad még jó pár évig és kb. annyi gondunk lesz majd vele, mint amennyi a Toyotával volt.
Bocs a bő léért, köszi szépen, és jó utat mindenkinek!
Hibalista
- Még semmi, de jól is néznék ki ennyi idő után...
Ide hordtam szervizbe
Értékelése:
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (5) | Évjárat | 2009 |
| Kényelem | (9) | Használati időtartam | 1 év |
| Teljesítmény | (9) | Km vásárláskor | 0 |
| Megbízhatóság | (5) | Vezetett km | 2000 |
| Szerviztapasztalat | (5) | Átlagfogyasztás | 7 l |
| Előző autója? | Corolla Wagon 1.4 | Következő autója? | – |
| Ennyire szerette | (9) | Megérte a pénzét? | nem |
| Verdikt | (6.3/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan