Autókat Japánban gyártanak
Szöveges ítélet
Idén márciusban vettük át az első igazi családi autónkat. Eredetileg benzinest szerettem volna az eggyel alacsonyabb (TE) felszereltséggel, de a több hónapos várakozás és a raktári autókra kapott kedvező ár miatt a kereskedő telephelyéről azonnal elvihető kocsit vettük meg. Ha röviden akarom összefoglalni, akkor két dolog jut eszembe: (1) minden igaz, amit a típusról a tesztekben leírtak; (2) nagyon-nagyon jó döntés volt a Mazda6 kombi.
Ami a formatervet illeti, ez erősen szubjektív. Van, akinek biztos tetszik (én ilyen vagyok), és biztos van, aki fanyalog. Szoktam nézegetni az 5-10 éves japán kocsikat és alapvetően nincsen velük baj. Nem olyan időtálló a dizájn, mint egy Mercedesnél vagy Audinál, de nem is ugyanarról az árkategóriáról van szó. A kanyarítások a kasztnin, az áttetsző hátsó lámpabúra most nagyon menők, 10 év múlva pedig azt mondják majd rá: khm, igen, ilyenek voltak a japán kocsik a 2000-es évek második felében.
A belső kialakításnál is eszembe jut, amit a tesztekben olvastam: az ergonómia japános, mindennek megvan a helye, minden kezelőszerv egyértelműen használható, de a felhasznált anyagok minősége egyes helyeken nem éri el egyes konkurensekét. Az ajtó alsó része könnyen karcolódik, nekem az első héten sikerült a cipőmmel belerúgnom és azóta meglátszik a helye. Az ülése kényelmes (199 centi vagyok), valamennyi oldaltartása is, de a széles középkonzol miatt nekem például hosszabb utakon elkezd fájni a derekam, ha nyomnom kell a gázpedált és nem tempomattal utazunk.
Hátra ritkán ül felnőtt, de az például feltűnt, hogy nincs se légbefúvó, se hamutartó, se tárolórekesz az ajtókban. A könyöklőben van két pohártartó, meg az utasülés hátoldalán egy zseb, de pakolni máshová nem lehet. Rettentő idétlen, hogy a hátsó ülések fejtámláit nem lehet eléggé kihúzni, így hiába van fejtér, magasabb ember ne akarjon hátul aludni, mert le fog billenni a feje.
Ami feltűnő még, az a zaj. Az autó alapvetően nem hangos, de különösebben halknak sem mondanám. A vezetőoldalon 100 km/h sebességnél van egy kis sípolás, ami nagyobb sebességnél elmúlik. De a hátsó ülésen autópályán utazva már zavaró a kerékjárat és az ablakok felől beszűrődő szélzaj. 130-ig nem vészes, de a felett már elkezd hangosodni.
A motor, a váltó és a futómű maga az álom. A jó fogyasztásra tervezett „leggyengébb” 129 lóerős motorral is megfelelően megy az autó, bár 1500-as fordulatszám alatt halott és 3000 fölé sincs értelme pörgetni. A fordulatszámot a két érték között tartva az autó minden forgalmi szituációt megold, nekem eddig nem hiányzott a 163 vagy a 180 lóerő nyújtotta többlet. A váltókar elhelyezkedése, a váltási érzet vagy a fokozatok kiosztása hibátlan, de én városban szabályos 50-nél csak hármasban járok vele, mert annyira hosszúak az áttételek, hogy negyedikben leesik a fordulatszám 1200 környékére, ahol a motor már köhög és a fogyasztásmérő szerint is többet fogyaszt, mint hármasban. Autópályán szabályos 130-nál olyan 2400 körül forog, ez jó hatással van a fogyasztásra.
A futómű akár lehetne egy kétszer drágább autóban is (elől kettős keresztlengőkar, hátul multilink), a 215-ös nyári gumikkal simán be lehet menni kanyarokba a szokásos sebesség másfélszeresével, mert tökéletesen semlegesen fordul. Ami furcsa, hogy a futómű nekem többször felütött (kátyú, fekvőrendőr), mint bármelyik korábbi autóban, amit sokat vezettem.
A TE Plus felszereltséghez járó extrák többsége hasznos: a xenonlámpa szépen bevilágítja az utat (és takarítja a belső sávot az autópályán), a kanyarkövető fényszóró este városban és hegyi utakon hasznos. Nem nagyon használom a holttérfigyelő radart, mert a városi „közelharcban” akkor is sípol, ha a mellettem jövő sávban még két kocsi is befér az ott haladó haladó autó elé. A BOSE hifi jobban szól, mint az átlagos autórádiók, szép tiszták a mélyek is, de a középhangok (mondjuk komolyzene vagy jazz) sosem lesznek annyira szépek, mint mondjuk egy Lexus Mark & Levinson rendszerénél.
Rettentő idegesítő viszont a Bluetooth kihangosító: a párosítást csak szóbeli utasításokkal lehet elvégezni, tízből hétszer nem kapcsolódik fel automatikusan és sokszor hívás közben is szétkapcsol. Remélem, valami szoftverfrissítéssel ez orvosolható, mert ez egy hárommilliós kocsiban sem lenne elfogadható.
Összességében fél év és 15,000 kilométer után az apróságoktól eltekintve tökéletesen meg vagyunk a kocsival elégedve. Jól néz ki, jól megy, jó vezetni, jól fogyaszt és tele van praktikus megoldásokkal (csomagtartó bővítés, felnyíló és a kocsiban elhelyezhető kalaptartó, stb.).
Reméljük, sok éven át fog ugyanilyen megbízhatóan működni. Autókat ugyanis JAPÁNBAN gyártanak.
Hibalista
- szépen néznénk ki, ha ide írni kellene bármit is...
Ide hordtam szervizbe
undefined
Értékelése:
Másik szerelő értékelése
undefined
Értékelése:
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (7) | Évjárat | 2011 |
| Kényelem | (8) | Használati időtartam | 1 év |
| Teljesítmény | (8) | Km vásárláskor | 0 |
| Megbízhatóság | (10) | Vezetett km | 15000 |
| Szerviztapasztalat | (0) | Átlagfogyasztás | 7 l |
| Előző autója? | Jazz | Következő autója? | – |
| Ennyire szerette | (8) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (7.3/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan