Látványos „Dodzsem”
Szöveges ítélet
Kia Riot szerettem volna venni a vírusmizéria előtt, de éppen elfogyott Magyarországon. A fekete – piros, lenyűgöző formájú Stonic viszont első szalon – látogatáskor megragadott és végül érzelmi alapon döntöttem. Nem volt mit megbánni, azóta sem. A családban akkor a 3. autó volt, de az első saját magamnak.
Jó családi tapasztalataink voltak a keleti autók megbízhatóságával (Toyota, Suzuki, Kia). Magam előtte vagy 20 évig cégautókat vezettem, gyakran nagy és nagyon drága EU-USA gyártmányú „tankokat”, vagy hétszemélyeseket. Első saját autóként fontosnak tartottam a küllemet, használhatóságot és a méretet. Megtanultam, hogy Budapesten terepjáróval parkolni nem nekem való.
Az 1.4 – es motor a megadja azt a robbanékonyságot ami kell, bár a 100 lóerő valóban csak magas fordulatszámon jön ki. Cserébe, hegyen – völgyön (nem magyar "hegyeken") szinte egyazon tempóban átvisz, és akárhogyan pakolom, nem lesz lassabb vagy gyengébb. Az 1.4-eshez adnak hat sebességet és nemcsak szükség van rá, de kevés is már 110 körül, ahol a magasabb fordulatszámon (a szervizesek szerint a karosszéria miatt is) a fogyasztás és a motorhang észrevehetővé válik.
Egyszóval, nem autópályára tervezték. A városi, gyorsan kombinálós, sávváltós forgalomban viszont maximálisan teljesít, cserébe 6 – 6,5 literes fogyasztásért.
Nem vettem bele „szórakoztató – elektronikát”, pl. sávváltás, hátulszaladó gyalogos stb. figyelő bohóckodásokat, csomagban. A tempomat meg a radar jól jött volna, de nem kb. plusz fél millióért, a sok felesleges viccfunkcióval együtt. A mostani felszereltség mellett a belső képernyője jól együtt működik a telefonokkal (a szerviz segít a hangolásban), a GPS meg a többi épp annyira átlátható és kezelhető, hogy szerethető legyen.
A kocsit magát is szeretik az emberek. A járdáról kíváncsian megbámulják, sávváltáskor előre engedik és úgy általában gyakran látok az emberek szemében mosolyt. Talán, mert az autó (minden vagány formája ellenére) egy csillogó kis piros bogárnak látszik a hátrahajtott, csápszerű ezüst tető-csomagtartójával. VW bogárral láttam ilyet utoljára.
Nagycsaládos, vagy első autónak vagy éppen gyakori, hosszú utakra nem javaslom, mert nem kényelmes annyira. De városi, vagy meredek utcákon, max. 4 személyre ideális és szerethető. A magas tengelyállás, ésszerű méret számos budapesti parkoláskor segített.
A rugózása régen még jó lett volna, de nem való a mai kor puhány, puhosainak. A váltó viszont szuper a korrekt állásaival - számomra ilyesmi lényeges a maszatolós - csúszós (pl, francia) váltók után.
Motorikusan, vagy szervízt illetően? Emberek, egy Kiáról beszélünk. Akit érdekel Stonic, most vegyen, mert én eladni nem fogom.
Egyszer tán veszek rá széles kerekeket, már csak a feeling miatt is.
Hibalista
- Jobb első égő kiégett, szervizben cserélték. A fogyasztásmérő stabilan 6.4-et mutat, évek óta.
Ide hordtam szervizbe
Kia Jász - Plasztik (M3/M0 - nál)
Értékelése: 8
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (9) | Évjárat | 2018 |
| Kényelem | (6) | Használati időtartam | 3 év |
| Teljesítmény | (8) | Km vásárláskor | 23 |
| Megbízhatóság | (9) | Vezetett km | 60000 |
| Szerviztapasztalat | (8) | Átlagfogyasztás | l |
| Előző autója? | Sharan | Következő autója? | Talán elektromos, 20 év múlva |
| Ennyire szerette | (7) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (8.1/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan