KIA fene gondolta, hogy ilyen jó
Szöveges ítélet
Kiánk egy 2018. júniusában gyártott, 2019. januárban forgalomba helyezett 1.6 GDI, Silver felszereltséggel, Cassa white színben, jelenleg 15 000 km-rel, túl az első olajcserén. A kiválasztásnál fontos szempont volt a magasabb építés (az előző autónkban megszerettük, hogy van bőven fejtér, nincs amolyan „bunker” érzésünk, ez a Sportage-nél is adott), a bőséges térkínálat – utasnak, csomagnak egyaránt – az egyszerű, kevesebb karbantartást igénylő motor, a jó felszereltség, és természetesen az ár.
Figyelembe véve a fenti preferenciákat két típus között vívódtunk, a Suzuki SX4 S-Cross mellett versenyben volt a Vitara is (mindkettő GLX felszereltségben, automata váltóval), így teljesen logikus, hogy a végén egy Sportage gurult haza!
Lássuk az autót: a formája – mint tapasztaltam – roppant megosztó, ízlések és pofonok, nekem baromira tetszik, órákig tudnám nézegetni! A magas orr némi megszokást igényel parkolásnál, de ez viszonylag könnyen abszolválható. Azért egy első parkolóradar jó szolgálatot tehet, elvileg Gold felszereltségtől ez már helyet kapott a csomagban. Lévén, hogy egy most másfél éves kiscsaj is szinte állandó utas, a nagy, C-oszlopig kinyúló hátsó ajtót nagyon szeretjük, hatalmas az ajtónyílás, mind a beszállás, mind a gyermek-beszuszakolás szempontjából ez csodálatos. A helykínálat elöl bőséges, hátul „magam mögött” (185 cm magas vagyok) pofátlanul nagy, a csomagtartó 510 literje pedig szintén nem ok a panaszra. Ez utóbbit valamelyest csökkenteni fogom, tekintve, hogy a gyári csomagban csak egy defektjavító szett kapott helyet, amit hamarosan szükség-pótkerékre cserélek, de hely így is fog maradni bőven.
A Silver felszereltség - eltekintve az első park-radar hiányától - számunkra tökéletes, a fűthető ülések elöl-hátul(!), a kormányfűtés, a kétoldali digitális klíma, a navigáció, a tempomat nagyon komfortossá teszik az utazást télen-nyáron, a hátsó parkoló-radar és a tolatókamera pedig segít vigyázni a formás hátsójára. Elég hikomat a hátam, ezért egy kicsit hiányzik a deréktámasz, de az ülések így is roppant kényelmesek, hosszú távon is. Nagy kompromisszum volt, hogy lemondtam az automata váltóról (Sportage-nél csak T-GDI-vel rendelhető, így plusz kb. 800 000 Ft lett volna - automata felár + T-GDI felár - , ez már nem fért bele a büdzsébe), de a Kia kézi váltója komolyan pazar, volt németem, franciám, japánom, egyik sem tudott ilyen jó kapcsolási érzetet produkálni, könnyen, pontosan kapcsolható, kis ráhatásra szinte behúzza magát a fokozatokba, ezen a téren duplán le a kalappal koreai barátaink előtt.
A Silverben még "fapados" hangrendszer van - csak a felső szintekhez jár a JBL - de ez is remekül szól, kellemes, élvezhető. Vájt fülűek, vagy művész lelkek biztos találnak benne bőven kivetnivalót, de egy átlagos zenehallgatónak tökéletesen megfelel.
Szeretek éjszaka vezetni, de persze látni is szeretek ilyenkor. Az S-Cross mellett szólt, hogy a GLX felszereltséghez már ledes távolsági fényszóró is tartozik, ami a visszajelzések alapján nagyon jól sikerült Suzukiéknak. Egy ilyet rendeltem volna a Kiához is, de a Silver csomaghoz nem lehet. Emiatt volt egy kis hiányérzetem, ami aztán az első éjszakai út alatt szerte foszlott, nagyon jók a Kia halogénjei.
A motor. Hát no, igen, az 1.6 GDI tényleg nem egy erőgép - 132 LE, 161 Nm mozgat 1380 kg száraz tömeget, csodát ne várjon senki. A majd’ másfél tonnás tömeghez tényleg kicsit kevésnek tűnik, bár ez is attól függ, ki mire akarja használni, ki mihez szokott, mit szeret, mit engedhet meg magának, stb. 3-4000-es fordulatig gyorsulgat, fölötte kicsit életre kel, de akkor sem passzíroz bele az ülésbe, meg kell fontolni az előzéseket, és el kell felejteni a jampizást. Cserébe elképesztően kulturált, alapjáraton olyan csendes, hogy bent ülve inkább csak a fordulatszámmérő jelzi, hogy jár-e a motor, vagy a - természetesen ki-be kapcsolható - start-stop rendszer leállította a pirosnál. Ha az ember nem rohan, nem kapkod, akkor kellemesen, kényelmesen el lehet autózni vele A-ból B-be, és a fogyasztása sem eget rengető, nálam eddig 7,5 l/100 km körül alakult az átlag (a fedélzeti számítógép szerint 6,9, de 4-6 dl csalás mindig van a kijelzett értékhez képest, és hát tudjuk melyik irányba), vegyes használat mellett. Autópályán érezhetően erőlködik kicsit, itt eszik is rendesen, cserébe azért viszi a 130-140 utazót, az érdi emelkedőn felfelé is.
A futómű elég feszesre sikerült, de a 17-es kerekekkel - hála a 225/60-as (ballonosabb) gumiknak - így is egészen kényelmes.
Összességében egy nagyon kényelmes, nagyon kellemes, egy-két részlettől eltekintve jó minőségi érzetet keltő (és reméljük, hogy tényleg jó minőségű), és szerintem igencsak szép autó, ami ebben az árkategóriában, ár-érték arányban, valamint a 7 év garanciával a mai SUV-piacon szinte verhetetlen. Cseppet sem bántuk meg, hogy a Kia mellett döntöttünk, ha újra kezdenénk a keresést, valószínűleg ugyanezt a kicsikét választanánk!
Hibalista
- Az első 15000 km-en szerencsére semmi, csak egy olajcserén járt.
Ide hordtam szervizbe
KIA Di-Fer, M6 Kft.
Értékelése: 10
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (7) | Évjárat | 2018 |
| Kényelem | (8) | Használati időtartam | 1 év |
| Teljesítmény | (5) | Km vásárláskor | 0 |
| Megbízhatóság | (10) | Vezetett km | 15000 |
| Szerviztapasztalat | (8) | Átlagfogyasztás | 7 l |
| Előző autója? | Zafira B | Következő autója? | Sportage (T-GDI, automata) vagy Sorento |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (8.3/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan