A projekt az IHM támogatásával jöhetett létre. Írjon ítéletet! Írtam, de hogyan szerkeszthetem?

Ha az indapass elötti időkben írtam ÉS megadtam az email címet.

Az ítélet alján lévő mezőbe írja be azt az email címet, amivel egykor írta az ítéletet. Ekkor egy emailt kell kapjon a további teendőkkel.

Ha nem adtam meg emailt, vagy már nem tudom mit adtam meg, esetleg megszűnt az a cím.

Írjon a nepitelet@mail.totalcar.hu címre, ahova küldje el a probléma leírását illetve az ítélet linkjét.

Már indapassal írtam az ítéletet

Ekkor az ítélet alatt megjelenő sárga indapass boxon keresztül kell belépnie. Belépés után az ítélet alján lévő linkre kattintva szerkesztheti azt.

Autók » Infiniti » Q50 (2013)

Q50 Q50 S Hybrid Sport Tech AWD 7AT 

Az ítélet értékelése
-nincs még értékelés

364 LE és 546 Nm… ami a kutyának sem kell!

Szöveges ítélet

Preludium…

Tisztában vagyok vele, hogy jelen népítélet „hallgatósága” gyakorlatilag megegyezik az üreshalmazzal, mivel az Infiniti időközben kivonult Európából, így már hazánkban sem kapni új modelleket. De azért bízom benne, hogy a TC szerkesztőségében azért lesz, aki elolvassa… ;-))

Az előző, életem első autójával nagyon elégedett voltam. Egy újonnan vásárolt, 2006-os évjáratú 9-3-as Saab-om volt. Több mint 13 évig használtam, 203 ezer kilométert töltöttünk együtt és maximális megelégedésemre szolgált, így igencsak magasra helyezte a lécet (a népítéletem itt olvasható: https://bit.ly/3tykFzF). Azonban, volt néhány dolog, amire már nagyon vágytam és hiányozott belőle:
- mivel sokat közlekedek városban, már régóta hiányoltam az automata váltót;
- nemcsak kényelmesnek, hanem nagyon hasznosnak és biztonságosnak is tartom a vezetéstámogató rendszereket, így azokat is nagyon hiányoltam már;
- és mivel anno nem V6-os motorral vásároltam a Saab-ot, azt már korábban megfogadtam, hogy a következő autóm, lehetőség szerint, egy V6-os motorral szerelt járgány lesz.
Annak tudatában, hogy ez a konstrukció (V6, benzin) manapság már kihaló félben lévő állatfaj (inkább a kisköbcentis, turbófeltöltős vagy a hibrid, illetve tisztán elektromos taligák számára áll a zászló), elég nagy handicappel indultam újautó keresésre.

2019 vége felé találtam rá az Infiniti Center Budapest hirdetései között egy 2015-ös évjáratú, bemutató-szalonautóra. ~3500 km-rel, maximális (Sport Tech) felszereltséggel, összkerék meghajtással, minden extrával ellátva, amit az újkori árához képest igen jelentős kedvezménnyel kínálták eladásra, gyakorlatilag szalonállapotban (belül még újautó szaga volt). És mivel az Infiniti szerepelt azon az igencsak rövidke listán, amiről nézegettem a potenciális jelölteket, gyorsan vetettem is egy pillantást az autóra, illetve elkezdtem utánaolvasni, hogy milyen tapasztalatok gyűltek össze az elmúlt években az Infiniti Q50-es hibridjével kapcsolatban.

Röviden ide tennék egy kis kitérőt: 2020 januárjában, amikor végül megvásároltam, akkor még csak Kínából érkeztek nyugtalanító hírek valami új típusú (korona)vírusról és járványkitörésről, amiben emberek halnak meg. Két hónap múlva meg már gyakorlatilag egész Európa, ahogy a világ többi része is, le volt zárva.
A járványhelyzet sejtette, hogy gazdasági válság is következik, de azt akkor még nem lehetett tudni, hogy pontosan milyen gazdasági hatásai lesznek a járványhelyzet okozta gazdasági válságnak. A 2007-es, amerikai másodlagos jelzáloghitel-válság hazai következményei akkor már ismertek voltak: hegyekben álltak az eladó sorba került, „szinte új”, lízinges/hiteles autók, nulla forintért meghirdetve, a lízing/hiteltörlesztő „átvállalásáért” cserébe.
Így utólag, persze, mindenki okos, de akkor csak remélni mertem, hogy a jelentős kedvezmény, amivel hozzájutottam az autóhoz fél-egy év múlva nem lesz-e horribilis összeg. Nem lett. Sőt, ahogy elnézem a mostani (2022 közepe) használt- és újautó árakat (a mindenféle alapanyaghiány, az ész nélkül erőltetett elektromosítás, a szállítási költségek és a kereslet jelentős megnövekedése, rekordgyenge forint stb.), még azt is mondom, hogy kifejezetten jó áron jutottam hozzá egy „bejáratós”, V6-os, szívó, benzines motorral szerelt, egy kis extra villanymotorral „megbolondított”, szalonállapotú, kvázi új használtautóhoz.

Visszatérve a modellel kapcsolatban összegyűlt tapasztalatokra: hazai forrásból szinte nulla információ áll(t) rendelkezésre. Nyilván született egy-két újautó cikk/írás/videó erről az autóról is, de a „német autó fejnehéz magyar társadalomban” (az idézet szerencsére nem tőlem származik, de maximálisan egyetértek vele) mit is várhat a zember (főleg, ha az autós szakújságíró-tanoncok már a pályafutásuk elején is negyedévszázados, propelleres első autót vásárolnak… diákhitelből!
Ráadásul az európai szakújságíróktól is hasonló hozzáállást tapasztaltam: ők is szapulták mind a márkát, mind a modellt, mint ha kötelező lenne (vagy mint ha a tiszteletdíjukat, vagy legalább annak egy jó részét éppen az európai, vagy még inkább a német autógyártóktól kapnák).
Egyszóval: muszáj volt amerikai és japán felhasználói tapasztalatoknak utánanézni és utánaolvasni, és a következőket találtam:
- a légkondi nem képes ideális hőmérsékletet biztosítani, egy amerikai, melegebb államból származó tapasztalat szerint (erre a tapasztalatra majd még visszatérek);
- a gyári, defekttűrő Dunlop gumiabroncsok, ha sportosan kívánjuk használni a verdát, akkor nem a legjobb választás;
- a fékbetéteket - különösképp az elsőket - javasolt komolyabbakra cserélni, ha ugyancsak nem utcai célú igénybevétel mellett tervezi használni a zember;
- szintén sok kritika érte az Infiniti DAS (direkt adaptív kormányzás) rendszerét (amelyen rugózva az európai újságíró szakma jól lefikázhatta az egész koncepciót és vele együtt az autót is), amelyet a 2013-as debütálását követő, első tapasztalatok után 2015-re már orvosoltak egy szoftverfrissítéssel (az enyém már ilyen);
- végezetül, az EuroNCAP 2013-as modell töréstesztje tett egy megállapítást az oldalról oszloppal történő ütközéssel kapcsolatosan: miszerint az oldallégzsák beragadhat az ajtóburkolat egy részébe, amitől a légzsák kiszakadhat. (Ezt a hibát az Infiniti azonnal orvosolta.)
Ezen utóbbival kapcsolatban, jellemző, hogy a márkakereskedő erről semmit nem tudott, és miután nyomtatva az orra alá tettem a törésteszt eredményeit, még úgy sem adott érdemi visszajelzést/választ arra vonatkozóan, hogy a kiszemelt példány érintett-e vagy sem. Így még egy kis extra utána olvasást követően vágtam csak bele a vásárlásba.

Mielőtt a saját véleményemet és tapasztalatomat megosztanám, egy-két alapvetéssel kezdném: annak ellenére, hogy a rendszerteljesítménye 364 LE és 546 Nm csúcsnyomaték leadására képes, valamint a hátsókerekes változat 5,1 mp alatt van százon ez nem pályaautó.
A rendeltetésszerű használata ennek az autónak ugyanis a hosszú, tempós, kényelmes utazás: rendkívül csendes (egyesek szerint süketszoba ;-)), kényelmes (az én kényelmi elvárásaimnak legalábbis maximálisan megfelel), és ha szükség van rá (mert nem ismerik se a márkát, se a modellt), akkor kellően dinamikus/erős is. (Jut eszembe, ismerős vkinek, hogy mi is a luxus három alapelve?!). Mondjuk, nekem más definícióm van a luxusra, miszerint „luxus az, amire abszolút nincs szükséged, mégis örömmel tölt el”, de ennek a definíciónak is maximálisan megfelel… ;-))

Külső…

A design megítélése nyilván relatív: kinek ez, kinek az jön be. Számomra az mindenképp szimpatikus benne, hogy nem optikai fogásokkal akar meggyőzni arról, hogy ez bizony egy sportos limuzin. Pontosabban, leginkább azt mondanám rá, hogy gran turismo, mert a hosszú, tempós, kényelmes utazás az igazi lételeme. …és ami még számomra rendkívül fontos szempont, hogy nem társul hozzá semmiféle negatív prekoncepció (mint egyes kategóriatársaihoz).

A külsejében egyáltalán nem hivalkodó majd, hogy nem visszafogott. De egy sportos, avagy egy GT limuzin formajegyei azért felfedezhetők rajta: hosszú motorháztető, az utascella hátra tolva, a tetővonal majdhogynem kupésan csapott, a kerekei kitolva a sarkokba (így a tengelytávja 2850 mm, amely a kategória legnagyobbja), arasznál is nagyobb a „prémium gap” és a csomagtartófedél „kacsafenék” kialakítása pedig a design és a praktikum szerelemgyereke.
Szerencsére kamu légbeömlőktől sem burjánzik, a 2015-ös évjáratú modellen hátsó diffúzor sincs (az csak a 2017-es facelift során került rá), de azért az elől 4, hátul 2 dugattyús féknyergek (igazából a külsején ez volt eddig az egyetlen, amit a saját fülemmel hallottam, hogy elismerő szavakkal illettek), az ugyancsak nem kamu, hanem igen öblösen trombitáló dupla kipufogók, a szélesített kerékjárati ívek és az azokban megbújó 19”-es felnin futó, 245 mm széles, igencsak peres kerekek, illetve az első lökhárító alján lévő gyári „spoiler” mind-mind sportos kiállást kölcsönöznek neki.

A külsőhöz hozzátartozik még, hogy minden világítóegysége természetesen LED-es; mind a távolsági, mind a tompított fényszóró aktív, kanyarkövető és automata, azaz éjszaka lakott területre érve, illetve közeledő és előtte haladó autó érzékelése esetén automatikusan visszaveszi a távolsági fényszórót (de nem mátrix-LED módjára takarja ki a szembejövőt, vagy előtte haladót). És azt, hogy az ilyen fényforrás mire képes éjszaka, azt csak az tudja, akinek ilyenje van (hááát, a Saab esetében a xenon fényszórók esetében 13 éven keresztül abban a hitben éltem, hogy „nappali fényt” ad éjszaka is… ööö… hááát, ez a megállapítás inkább a LED-es fényforrásokra igaz… ;-))

Összefoglalva: nem hivalkodó, de elvitathatatlanul sportos (avagy gran turismo-s) a külső formaterv, ami nincs elhasználva és nem is társul hozzá negatív megítélés.

Belső…

A belseje állítólag megosztó: nem hozza a hagyományos, letisztult, európai designt.
OKé. Végre egy olyan autóbelső, ami nem olyan, mint az összes többi! …és nem is csiricsáré, ráadásul számomra majd’ minden abszolút kézre áll benne.

Szerintem, elég ügyesen integrálták a középkonzolba a 2 nagyobb kijelzőt; illetve egy kisebb kijelzőt is integráltak a központi műszerfalba is… és ráadásul még néhány gomb is akad az alapvető funkciókhoz. Az infotainment-ről és annak használhatóságáról később ejtenék egy-két (keresetlen) szót.

Az első ülések nagyon kényelmesek, jól tartanak, nagy meglepetésemre a fekete bőr ellenére sem vészesen beleizzadósak, széles mozgástartományban, számos irányban állíthatók (beleértve derék- és oldaltámaszt, a dönthető ülőlapot, valamint a manuálisan állítható combtámaszt is), természetesen elektromosan és memóriafunkció is társul hozzá. Nagyon hasznos kényelmi szolgáltatás a könnyű be- és kiszállást segítő funkció, ami a be-, kiszálláshoz hátratolja a vezetőülést és felemeli az ugyancsak elektromosan állítható kormányt. A biztonsági öveket bekapcsolás után kissé ráfeszíti az elől ülőkre (safety first!), illetve kikapcsolást követően visszahúzza azokat.
Nyilván marketing bullshit, hogy a NASA tervezte az első üléseket, de ettől még - ha nem is kipihentebben szállok ki a kocsiból 1000-1100 km megtétele után -, igencsak kényelmesek, ergonomikusak, kanyarokban jól tartanak és én teljesen magamra tudom állítani mind az üléseket, mind a kormányt. …és ha már kormány, akkor az kellemes fogású, megfelelően vaskos és a mérete is jó (persze nem versenykormány), illetve teljesen logikusan kerültek elhelyezésre a különböző funkciók vezérlését biztosító gombok és kapcsolók a kormányküllőkön.

A tükrök természetesen automatikusan sötétednek, a külsők nyilván kezelőszervekkel állíthatók és fűthetők is, de ami a legjobb funkció, az az, hogy tolatáskor a külső visszapillantók - megfelelő beállítások mellett - automatikusan lefelé fordulnak, hogy a padkát és a hátsó kerekeket pontosan szemügyre vehessük párhuzamos parkoláskor. Apropó parkolás: nincs és nem is hiányzik az automatikus parkolási funkció… majd, ha még ennél is idősebb leszek ;-)).

Az ajtók nagyon finoman, puffanva záródnak, ahová a zember keze elér mindenütt finom, puha bőrt tapinthat, az első ajtókban található tárolók pedig puha filccel béleltek (kár, hogy a hátsó ajtókban nincsenek tárolók, de ez kit érdekel?!), illetve a hátsó üléssor háttámlája sem állítható, illetve hajtható le, mivel az akkumulátorok ott foglalnak helyet (és így a csomagtartó is csak 400 liter, ami, ha nem elég, akkor tetőboxot tudom javasolni). És, ha már emlegettem a hátsó sort, akkor nem is értem, hogy miért nem a Saab-okban megszokott formájú, aktív fejtámlát alkalmaz minden gyártó, mert ugye azt úgy le lehet tolni, hogy abszolút ne zavarjon a kilátásban (persze, ha hátul nem ül senki).
Fekete belsővel kicsit komor, főleg miután az előző autómnak a belseje világos volt… de hát vannak kompromisszumok, amiket érdemes meghozni.

Viszont, ami a belsőben igazán zseniális, az maga a csend. Meg se nyekken, meg se nyikkan, mintha egy tömbből faragták volna ki az egész belteret; sőőőt a zajszigetelése is egészen kiváló. Említettem már, hogy van, aki "lesüketszobázta", de azért sajnos nem ilyen jó a helyzet. Normál fordulatszámon és sebességtartományban ugyan fel sem tűnik se a motor-, se a szélzaj, de 200-as tempó felett igencsak megnő a szélzaj (pedig az autó még 200 felett is szívesen és lelkesen gyorsul ;-)). Szóval, ha igazán magas szintű luxus-érzés lett volna a cél, akkor bizony a dupla üvegezés is elkélt volna.

Végezetül, néhány (érthetetlen) részlet, ami a belső tekintetében hagy némi kívánnivalót maga után:
- a kesztyűtartó gyakorlatilag használhatatlanul kicsi és ha jól sejtem, nem is hűtött;
- visszacsatolva arra a tapasztalatra, hogy a nagy nyári melegben nem túl hatékony a légkondi és szellőztető rendszer: nekem télen, illetve hideg és esős időben tűnt fel, hogy a hét fokozatban állítható ventilátort legalább ötösre kell állítani (igen, mert automata állásban a lábat nem fűt, illetve, ha bekapcsolom az alsó légbefúvókat, akkor meg az automata állásból kapcsolja ki a belső tér temperálását :-((), még légkondival is, hogy ne párásodjon a szélvédő vezetőfelöli sarka… viszont ötös állásban a ventilátor meg már túl hangos, legalábbis ahhoz képest, hogy általában milyen csend honol belül;
- érthetetlen számomra, hogy egy a prémium szegmensbe törekvő, (új?) márka modelljében, miért nincs (és nem is rendelhető) nem csak automata, de még manuális napvédő roló se;
- hogyan lehetséges, hogy taposó rögzítőfék van benne, mint egy kamionban;
- miért van az, hogy a kormányfűtés és ülésszellőztetés csak tengerentúli modellekben érhető el (még szerencse, hogy ülésfűtés azért van benne)?
De, ami a legdöbbenetesebb, hogy a csomagtartó ajtaja se nem nyílik, se nem csukódik motorosan! Komolyan, esős időben történő utazást követően kézzel kell nyitogatni a szutykos csomagtartó ajtaját egy prémium szegmensbe törekvő márka modelljének?! Ez most tényleg komoly (…és neeem, nem a gesztusvezérelt csomagtartó nyitást hiányolom, hanem azt, hogy a retkes csomagtartófedelet ne kelljen simogatnom)?! Gondolom az, mert viccnek azért erős lenne…

Összefoglalva: a belső igencsak minőségi (aka prémium), kényelmes, kézreálló, ergonomikus, roppant csendes, pihentető benne utazni; ugyanakkor néhány részlet/hiányosság teljesen érthetetlen (gondolom nem csak számomra… és biztos vagyok benne, hogy ezek a hiányosságok hozzájárultak a nem túl fényes európai megítéléshez és összességében a teljes modell/márka sikertelenséghez).

Infotainment, hangrendszer és vezetéstámogató rendszerek…

Azt kell, hogy mondjam, hogy az infotainment tekintetében a leggyengébb az Infiniti. Az Apple CarPlay és az Android Auto funkcionalitás csak a 2020-as évjáratú modellekbe került bele, addig a Nissan saját rendszerét próbálta erőltetni (most már ők is tudják, hogy teljesen feleslegesen és eredménytelenül).
Egyébként, a két középkonzolba integrált, érintőképernyős kijelző között teljesen logikusan oszlanak meg a funkciók: a felső kijelzőn a navigáció és egy-két hasznos infó, míg az alsón a funkcionális kezelőszervek kaptak helyet, amelyek között olyan teljesen felesleges funkciókat találunk, mint például a fészlap… No comment!
De ennél is nagyobb baj, hogy maga a navigáció által használt térkép még mindig SD-kártya cserével frissíthető (mint az internet előtti, pattintott kőkorszakban)! Természetesen, vannak ehhez a modellhez is „tökéletes”, utángyártott infotainment rendszerek, de mivel mindkét képernyő teljesen kikapcsolható, így számomra ez az egész infotainment rendszer téma olyan szinten érdektelen, hogy csak na! (No, de a költői kérdés azért csak kikívánkozik belőlem: az Infiniti, akarom mondani, Nissan, pontosabban a Renault-Nissan-Mitsubishi Alliance miért nem vásárol fel egy ilyen megoldást?!)
Ennél többet nem is akarok az infotainment rendszerről írni, mert igazából szóra se érdemes, de leginkább azért, mert ezek az extrák engem egyáltalán nem érdekelnek. Nem úgy, mint a 16 hangszórós BOSE hangrendszer, amiben az általam kedvelt, eredeti CD-ről szóló, nagyzenekari zene úgy szól, mint az álom; ¾ hangerőn még a belső visszapillangó-tükör is beleremeg (a karomon meg a szőr is feláll ;-))!

A vezetéstámogató rendszerek tekintetében az aktív, távolságtartó tempomat működésével teljesen elégedett vagyok: megfelelő ütemben lassít és ha a forgalom indokolja, meg is áll. Mondjuk kicsit lomhán veszi fel a forgalom ritmusát (amit a pesti forgalom egyes szereplői úgy értékelnek, hogy oda rögtön be is lehet vágni), de hát 3-4 autóval előre ő sem lát/érzékel. Azonban hiányolom az autohold funkciót (de arra meg lehet azt mondani, hogy azért ilyen - megállást követően néhány másodperc elteltével egy figyelmeztető pityegést követően elkezd kúszni -, hogy városban se lankadjon túlságosan a figyelem). A sávtartó rendszer sajnos nem működik 100%-osan, illetve by-design csak 70 km/h sebesség felett működik. Viszont legalább finoman (érzésem szerint, a megfelelő kerekek fékezgetésével) korrigál csak, de szabadon futva hajlamos kiszaladni a sávból… Ennél ugyancsak vannak manapság már sokkal jobb rendszerek, de azért azt ne felejtsük el, hogy ez egy 2015-ös modell.
Nyilván az egyéb vezetéstámogató rendszerek úgy, mint holttérfigyelő, tolatáskor a keresztirányú forgalomfigyelő, valamint a parkolásnál az állóra fékező funkciók nagyon jól működnek, illetve a 360 fokos kamera is nagyon jó szolgálatot tesz és remekül is működnek.
Nekem kb. ennyi hiányzott az előző autómból; se fáradságfigyelő, se kormányt-nem-fogást-figyelő nincs benne, de ugyancsak nincs benne head-up-display és táblafelismerés se, ezek azonban egyáltalán nem hiányoznak (majd a következőben, mert akkor már kötelező lesz).

Összefoglalva: az infotainment gyalázatos (de ez számomra teljesen érdektelen, ugyanakkor elképzelhetőnek tartom, hogy másnak nem az), a BOSE hifi, az BOSE hifi, a vezetéstámogatók meg pont olyanok és pont annyi, amiket és amennyit szerettem volna.

Motor, hajtáslánc, felfüggesztés, vezethetőség (úttartás és manőverezhetőség), valamint fogyasztás…

De az, amiért - szerintem - legtöbb tulaj a hibrid Infiniti mellett tette le a voksát, az pedig az autó szíve-lelke, azaz az elektromotorral kombinált szívó V6-os. Európában a Nissan 350Z-ből már jól ismert és szakmai körökben is elismert VQ35HR jelzésű, 3498 köbcentis, 60 fokos hengerszögű, V6-os, szívó, benzines motorral szerelik, amelynek teljesítménye önmagában 306 LE és 5000-es fordulatszámon 350Nm nyomaték leadására képes. Ehhez kapcsoltak egy rendszerbe egy 68 LE-s és 270 Nm leadására képes villanymotort, így az összteljesítmény 364 LE és 546 Nm lett. Ezek a számok elég meggyőzők, még annak ellenére is, hogy az akkupakkal, automata váltóval és összkerékhajtással 1860 kg az önsúlya.

A hibrid rendszer egyébként teljes hibrid, azaz képes tisztán elektromos módban nem csak elindulni, de kb. 90-100 km/h tempóig tisztán elektromosan vitorlázni is, ugyan csak néhány km-t, de akkor is. Elektromos módban teljesen hangtalanul suhan, és szükség esetén észrevétlenül kapcsolgatja be-ki a benzinmotort, amelyet teljesen automatikusan vezérel, beavatkozásra nincs lehetőség. Ezt a hibrid rendszert azonban teljesen másként optimalizálták, mint a hagyományos hibrideket: itt nem a minél alacsonyabb fogyasztás volt a cél, hanem a teljesítmény volt az elsődleges szempont.

A váltó - a hibridek többségével ellentétben - nem CVT, hanem hétsebességes, dupla kuplungos, manuálisan is kapcsolható, automata, amelyet teljes egészében erre az erőforrásra optimalizáltak. Nyilván van ennél gyorsabb és/vagy jobb váltó, de az én igényeimnek teljesen megfelel. Hirtelen gázadásra se gondolkozik, nem rángat és össze se zavarodik. A hét sebességfokozat pont elég; se nem túl kevés, se nem túl sok. A kormány mögött elhelyezett váltófülek segítségével van lehetőségünk belepiszkálni a sebességfokozatokba, illetve van lehetőség manuális módban is használni, de ezzel a lehetőséggel a közel két és fél év alatt kétszer éltem csak: először és utoljára, amikor kipróbáltam.

Az viszont biztos, hogy padlógázra - automata fokozatban is - 7000-ig elpörgeti a motort. Ilyen esetekre, amikor hirtelen van szükség extra erőre, akkor az akkuban is mindig van annyi töltés, hogy az elektromotor is rúgjon bele még egy nagyot. 3-4000-es fordulatszámnál már kellemesen duruzsol a fülünkbe a V6-os, de ripacskodás nincs: azaz nem durrog, nem ordít (csak selymesen duruzsol), és egyenletesen, dinamikusan húz-húz-és-húz egészen 7000-ig. Bármely sebességtartományban kiemelkedő rugalmasságot biztosít (például 60-100 2,6 mp, 80-120 3,3 mp, 0-140 9,2 mp és 0-200 is csak 19,2 mp), amely rugalmasság hozzájárul az előzések biztonságos befejezéséhez. Elinduláskor, ha igénybe vesszük a hibrid rendszer összteljesítményét, akkor mindenféle rajtautomatika nélkül, teljesen ki se kapcsolható kipörgésgátlóval együtt, összkerékhajtással is 5,4 mp alatt futja a 0-100-as sprintet. Normálisan hajtva az automata váltó 2000-2500 fordulatszám tartományban kapcsolja a következő fokozatot. 130-as autópálya tempónál, 7. sebességfokozatban csupán 2000-et pörög, amely fordulatszámon a remek szigetelés miatt se szélzaj, se motorhang nem hallható. Nem meglepő módon, Európában a végsebességét 250-ben korlátozták, amit nevetve hoz (és nagyon bosszantó, hogy ennyire van korlátozva, mert minden adottsága megvan arra, hogy akár… ;-)).

A dinamikus haladáshoz és kanyarvadászathoz a felfüggesztése is hozzáteszi, amit kell: elől kettős keresztlengőkaros, hátul multilink, azaz többlengőkaros felfüggesztése van; és ha nem is mondható el róla, hogy kisimít minden úthibát és kátyút, illetve a futómű hangolása a peres, defekttűrő abroncsokra optimalizált, de sokkal kényelmesebb a futása, mint amire számítottam (még úgy is, hogy sportfutóműről beszélünk), ráadásul az úttartása is nagyon-nagyon magabiztos. Az viszont megint csak érthetetlen, hogy ha az Infiniti rendelkezik adaptív futóművel, ráadásul ugyanebben a modellben, akkor a csúcsfelszereltséghez miért nem azt adják?!

Egy gondolat erejéig visszatérve a kipörgésgátlóhoz: a rendszer tökéletesen működik. Volt „szerencsém” télen, egy kissé lefagyott körforgalomból történő kihajtásnál a kelleténél erősebb gázadást produkálnom - és hát összkerék meghajtás ide, vagy oda (amely alapértelmezésben hátul hajt és csak szükség esetén osztja 50-50%-ban a terhelést előre és hátra) - kicsit azért beszitált a feneke, de gázelvételre a technika szépen azonnal egyenesbe hozta. Szóval, az általam (véletlenül) tesztelt, aktív menetbiztonsági megoldások remekül működnek.

Természetesen rendelkezik mindenféle vezetési mód választóval: eco, standard, sport, snow és custom. A személyre szabható beállításban be tudjuk állítani a saját preferenciánknak megfelelően a kormányzást, a motorerőt és átvitelt, valamint az aktív sávtartást. Eco módban nagyon ostobán (a pedál fizikailag) ellenál minden gázadási kísérletnek, így arról azonnal le is szoktam. Nekem a standard mód bizonyult megfelelőnek. Illetve, van lehetőség személyre szabható vezetői profil kialakítására, beprogramozására és a megfelelő kulcshoz rendeléséhez is (ha és amennyiben két személy rendszeresen vezeti a járgányt).

Már említettem, hogy az Infiniti által szabadalmaztatott és közúti forgalomra először engedélyt kapott direkt aktív kormányzás (DAS) rendszerét mindenki úgy szapulta, mintha kötelező lenne. Nyilván van alapja az első verziót ért kritikáknak, de ez alapján a teljes koncepciót, az egész modellt és a márkát teljesen leírni… szerintem azért kicsit túlzás.
A lényeg: számomra a kormányzás érzése kellően pontos, az autó pedig eddig mindig oda ment, ahová kormányoztam. Az pedig csak pozitívumot jelent, hogy a hazai, „remek állapotban lévő”, nyomvályús utak nem tekerik ki a kormányt a kezemből. Nyilván, az ilyen-olyan menürendszerekben van lehetőség a kormány „felkeményítésére”, de erre nekem nincs szükségem. Illetve nekem úgy érződik, mintha a kormányzás adaptív lenne: kissé más a kormány „karakterisztikája” alacsonyabb sebességnél, mint magasabb sebességtartományban. Nekem mindenesetre tetszik.

Végezetül, egy-két gondolat a fogyasztás kapcsán: aki egy 3,5 literes, V6-os, szívó, benzines autónál a fogyasztásmérőt nézegeti, az NE vegyen ilyen autót, mert ez NEM neki/erre való. Nyilván nincs olyan forgalmi helyzet (kivéve a parkolást ;-)), ahol - még a hibrid hajtás ellenére is - kevesebbet fogyasztana, mint egy 1300 kg-os, háromhengeres, 1 literes, turbó-benzines, kisautó. De ez legalább megy!
A fogyasztásban megközelíteni sem tudtam azokat a számokat, amiket különböző tesztekben olvastam, láttam. A hivatalos, kombinált fogyasztás 9,6 liter, amihez azért elég közel állok ~30 ezer kilométer után. Télen, kizárólag városi dugókban mértem 12,99 literes átlagot (425,2 km-en 55,25 liter); nyári kiruccanás idején 7,29 literes átlagot (710,5 km-en 51,85 liter); és a vásárlás óta gurult ~30 ezer kilométeren 9,79-es átlagot mértem. Ez sok, vagy kevés? Azt döntse el mindenki saját maga.

Összefoglalva: amiért emellett az autó mellett döntöttem az a magabiztos erő, amit a parádés hibrid hajtáslánc, a duplakuplungos, automata váltó mellet a (technikailag is) remek felfüggesztés is támogat, illetve az örömteli utazási/vezetési élmény, amelyet a V6-os duruzsolása még meg is fűszerez.

Szerviztapasztalatok…

Annyit azért elöljáróban leszögeznék, hogy amióta nálam van, azóta semmi nem romlott el rajta.

De most jön az igazi feketeleves: reszkess Gablini!

Sajnos volt „szerencsém” már néhányszor szervizlátogatást tenni, így már be tudok számolni arról, hogy milyen döbbenetes szolgáltatásszintbéli különbség van a Gablini és egyéb szervizszolgáltatások (lásd a Saab márkaszerviz példáját alább) között.

No, de kezdjük az elején. A megvásárlásakor (előző életében bemutató-szalonautó volt) nem működött a kulcs nélküli nyitási funkció, amit persze „elfelejtettünk” felírni az állapotfelmérés lapra (nahhh, ilyet sem csinálok többet: minden szóbeli ígéretet dokumentálni kell! - My bad, my lesson.). De mivel még garanciális volt, így az első nagyobb, éves szerviz alkalmával megnézettem a Gablini M3-nál. 4 órán át keresték a hibát (az értékesítő, aki eladta tudta, hogy mi a hiba oka, de akkorra ő már eltűnt a cégtől). Aztán mindenféle kifogásokkal, hogy az Infiniti Europe így, a kiterjesztett garanciabiztosító úgy, elveszett időközben a szervizlap stb. stb. találkoztam, de a lényeg, hogy nem történt semmi. Ősszel újra rákérdeztem, hogy mi a helyzet. Továbbra is a nagy semmi. A teljes kronológiát nem írnám itt le, csak még annyit, hogy e-mailben küldött reklamációmra még a fülük botját sem mozdították. Csak akkor történt valami, amikor egy újabb szervizlátogatás alkalmából már egy írásos panaszbejelentéssel érkeztem. Ekkor a szervizvezetővel sikerült értelmes, emberi hangnemben megbeszélni a dolgokat. A lényeg, hogy 107e forintot ki kellett csengetnem a javításért (My bad, my lesson.).

Mivel bemutató-szalonautó volt előző életében, így az akkumulátor teljesen elfogyott az első télen (no, meg a Covid miatti lezárások, home office és kevés használat miatt). Gablini M3-nak 19 naptári nap!!! és 95e forintkellett ahhoz, hogy akksit varázsoljanak bele! No comment (ami a 19 napnak szól).

A tavalyi aug. 20-i viharok igencsak emlékezetesek maradnak, mert egy letört faág jól megnyomta a csomagtartófedelet. A karosszériamunka Gabliniéknál a Zuglói „kirendeltséghez” tartozik. OKé. Munkafelvétel, tényleg megnyomta, szerkezeti sérülés, csere. OKé. Megrendeltek mindent, kb. egy hónap után begurultam és 4 nap megfeszített munka kellett ahhoz, hogy kicseréljék a csomagtartófedelet. Se cserejármű felajánlás, se semmi. CASCO-ra ~550e volt a költség, aminek ugye a rám eső része 10% volt. Majd, mikor megyek az „elkészült” autóért, akkor közlik, hogy egy díszlécet nem rendeltek meg hozzá mert, hogy az biztos jó lesz az előző csomagtartó fedélről… de nem, mert az is megsérült. Így újra oda kellett mennem. (Nem az ő idejük, pont nem is érdekli őket.)

Szavakba nem merem önteni, hogy mit érezek és gondolok az ilyen szolgáltatásról, mert őszintén szólva egyáltalán nem lenne szalonképes! Eddig a Budaörsi Gablini volt a legmeggyőzőbb (oda még egyszer sem rángattak vissza), de kávéval, vagy egy pohár vízzel még ott se kínáltak meg.

Csak kontraszt kedvéért említeném meg, hogy a Saab autószalon és márkaszerviz esetén úgy nézett ki a szervizlátogatás, hogy a szalonvezető nevemen szólítva köszöntött, megkérdezte, hogy mennyire vagyok elégedett az autóval, tehet-e Ő, személyesen bármit értem és hogy milyen italt kérek, amíg várakoznom kell. Illetve, ha otthagyom az autót akkor taxit hívjanak vagy csereautóra lesz szükségem.

Összefoglalva: Tisztelt Gablini! Egy szervizszolgáltatásnak kb. a fenti, rövid leírás az alapja… és nem az, hogy az ügyfélelégedettség során megkérdezik, hogy vissza kellett-e térni a szervizbe, mert alap kellene lennie, hogy NEM… De nagyon úgy látom, hogy a Gablini még itt sem tart! LEGALJA!

Verdikt, postludium…

Külsőre nem hivalkodó, majdhogynem észrevétlen (majdnem azt a címet adtam az írásnak, hogy „radar alatt”, de az kissé félreérthető lett volna ;-)). Számomra azonban rendkívül fontos, hogy nem társul hozzá semmiféle negatív felhang, mint egyes kategóriatársához. Belül egyszerűen kényelmes, rendkívül csendes, prémiumautó érzését keltik mind a felhasznált anyagok, mind az összeszerelés minősége. A hibrid rendszer és az egész hajtáslánc parádés, amit a teljesítményre optimalizáltak, és amit a kifinomult futómű megfelelően támogat, ráadásul úgy, hogy az nem megy a kényelem rovására. Az ereje - minden közlekedési helyzetben - több, mint elég… sőőőt, ha csak a puszta számokat nézzük (364 LE és 546 Nm), akkor akár többre is hívatott lenne…
Tudom, aki megengedhet magának egy (két és fél-három évvel ezelőtt) újonnan 18 milliós autót, az nem mond le a motoros csomagtartó nyitásról, meg a csilivili infotainmentről, amit meg tudok érteni… de én nagyon szívesen lemondok ezekről, mert egy élmény vele utazni és autózni egyaránt. Kiváltképp, ha a zembernek van lehetősége eljutni egy olyan utakra mint, a Szent Gotthárd-, vagy a Furka-hágó. Nahhh, ott aztán tényleg jókat lehet mókázni vele! …és a hangja… hááát, én libabőrös leszek tőle, akárcsak a BOSE hangrendszertől!
Sajnos a Gablininek nagyon nem sikerült felnőnie a szervizfeladatok elvárható minőségű ellátásához és az is vitathatatlan, hogy számos részlet tekintetében tényleg hagy némi kívánnivalót maga után… ezért elképzelhető, hogy ez az oka annak, hogy a kutyának sem kell(ett).
…de én meg nem vagyok kutya! És úgy éreztem, hogy életemben még utoljára mindenképp ki kell próbálnom egy V6-os, szívó, benzines motorral szerelt járgányt, mielőtt teljesen eltűnnek a süllyesztőben. Szóval, ha engem kérdezel, akkor EZ eddig MEGÉRTE!

Hibalista

- Amióta nálam van, azóta semmi nem romlott el rajta.

Ide hordtam szervizbe

Gablini M3 - 1152 Budapest, Városkapu u. 1.Gablini Zugló - 1141 Budapest, Nótárius u. 5.

Értékelése: 1

Másik szerelő értékelése

Infiniti Gablini Budaörs - 2040 Budaörs, Malomkő u. 1.

Értékelése: 8

Képek az autómról

Fenntartási költség (8) Évjárat 2015
Kényelem (10) Használati időtartam 2 év
Teljesítmény (10) Km vásárláskor 3500
Megbízhatóság (10) Vezetett km 30000
Szerviztapasztalat (2) Átlagfogyasztás 10 l
Előző autója? Saab 9-3 Következő autója?
Ennyire szerette (10) Megérte a pénzét? igen
Verdikt (8.7/10)  
 
Ítélet értékeléséhez be kell jelentkezned.
 

Infiniti Q50 2013

További ítéletek (3 db)

Szűkítés: jól megírt| képes| hosszú
Cím / Modell Időpont Hossz Km Ítélet Ért.

Népítélet-kereső Népítélet-kereső

  • Fenntartási költség
  • Kényelem
  • Teljesítmény
  • Megbízhatóság
  • Szerviztapasztalat
  • Ennyire szerette
  • - Évjárat (mettől meddig)