Kellemes csalódás, ami lehet, hogy szerelem lesz?
Szöveges ítélet
Hyundai i40 Sedan Facelift (2015)
Manapság igen nehéz a dolga annak, aki egy megbízható, nem hivalkodó de egyedi és stílusos autót szeretne vásárolni. Hatványozottan igaz ez a megállapítás akkor, ha a középső szegmensben nézelődünk.
Munkám során beleütköztem abba a problémába, hogy az autóm - bármennyire odaadóan is lett "élete" során karbantartva - elérte azt az életkort, ahol már a forgó/kopó alkatrészek nem adhatnak teljes biztonságot. Főként, ha egy-egy túra 2-3000 km. folyamatos vezetést jelent. Egyik ilyen utazásom során tértem be egy olaszországi Hyundai szalonba, ahol szembesültem az i40 SW egyedi stílusával. Megfogott! Szinte azonnal beleszerettem!!
Ezután kezdtem jobban utánajárni a modellnek, majd megvártam a már beígért modellfrissítést és elmentem vásárolni. Természetesen az élet itt is közbeszólt! A szalonban ugyanis ki volt állítva egy hófehér sedan, gyönyörű fémcsiszolt és lakkozott fekete felnikkel, benne az összes kényelmi és vezetéstechnikai extra amit csak kívánhat az ember. Az a dinamikus sportosság és elegancia ami a Hyundai i40 Sedan facelift változatát jellemzi, egyetlen kategóriatársában sincsen meg. Szerintem! A Hyundai nem titkolt célja az i40-el, a német kategóriatársak elől elhódítani a lehető legnagyobb vásárlótömeget. A cél elérésének érdekében a vételár megemelésén kívül, két dolgot tett. Az egyik, hogy a Németországból átigazolt mérnököknek szabadkezet adva, rajzoltatott egy extravagáns autót, amit aztán felvértezett minden olyan extrával, amik eddig csak a magasabb osztálybeli járművekben voltak megszokottak. A másik, hogy ezt olyan minőségben valósította meg, hogy szemrebbenés nélkül vállalhasson rá öt év kilóméterfutástól független(!!) garanciát.
A vásárlás óta együtt töltöttünk három hetet és 4700 kilómétert. Amikor kigurultam a szalonból, még fura volt a nagyköbcentis benzinesem után a kis 1,7 literes 141 lóerős diesel, de már akkor feltűnt, hogy milyen könnyedén vezethető és milyen végtelenül csendes autó. Néhány nap óvatos ismerkedés után, elindultunk vele egy 2500 km-es (oda-vissza) utazásra. A főként autópályás utazás során folyamatosan figyeltem arra, hogy a fordulat - egy-két kigyorsítás kivételével - 2000-2500 között maradjon. Az autó mára sokkal dinamikusabban reagál a gázadásra, és sokkal egybeforrottabban működik. Sem motorzaj, sem futómű hang nem hallatszik be az utastérbe. Az LG által gyártott navigáció meglepően jól működik, részletesen és egyértelműen mutatja az útvonalat, amit előre programozott animált képekkel is kiegészít. Tele van igazán hasznos POI-val, engem meglepett pl. ha kifogy az üzemanyag, akkor a navigáció azonnal kiírja, hogy fogytán a nafta, akarom-e, hogy megmutassa nekem, merre van a közelben töltőállomás. Amennyiben rábökök, hogy akarom, akkor távolság szerinti sorrendben kiírja, hogy hol, milyen kút található. Még egy bökés a szimpatikusra és már navigál is!
A már az előző generációban is meglepően jó minőségű anyagok tovább javultak a frissítéssel, így sehol egy zavaró nyekergés vagy ropogás. (Remélem ez így is marad!) Természetesen az autó (annak ellenére, hogy nyugat-európai) messze nem tökéletes, itt-ott előfordulnak számomra érthetetlen hibák! A saját magam által végzett kézi mosás alkalmával vettem észre, hogy az egyik élen alig észrevehetően, de narancsbőrös a festés. A padlókárpitot a műszerfal alatt tíz centivel befejezték, csak a szigetelés fut tovább. Miért? Ezt még egyetlen autómnál sem tapasztaltam! Az 525(!) literes csomagtartó padló-borítása szerintem vékonykára sikerült, így ezért is tanácsos beszerezni egy csomagtér tálcát. Az - alapban nem tartozék - utastér szőnyegek is gyenge minőségűek és vékonyak, így szinte biztos vagyok benne, hogy a 45 eurós tartozékot évente be kell majd szereznem. A többzónás klíma tökéletes, nem huzatos, kellemesen és szépen csendben keveri a levegőt a legnagyobb forróságban is. Az elektromos ülés tökéletes oldaltartása garantálja, hogy a kanyarokban nem a kapaszkodással kell foglalkozni (ez is szokatlan nekem az amerikai gép után), az ülőlap hosszúsága és az ülés kagylóssága a hátsó üléseknél sem hagy kívánnivalót. Az alacsony kardánalagút miatt rövidebb távolságra akár öt személlyel is jól használható. Az elektronikus rendszerrel továbbfejlesztett futómű tökéletesen kivasalja az útegyenetlenségeket és az ATCC-nek köszönhetően kanyarban is meglepően jól viselkedik. A hét fokozatú duplakuplungos automata (DCT, kormányváltóval kiegészítve!!) kiválóan és szinte észrevétlenül dolgozik. Az autó hatótávolsága durván 1100 km, köszönhetően az 5,7 literes átlagfogyasztásnak. Amikor elhoztam a szalonból és óvatoskodtam, ez 250km alatt 4,9 lett, fele-fele autópálya és közút alatt.
Összességében egy nagyon jó minőségű és szép autó, ami még egyenlőre annyira ritka, hogy forognak utána az emberek. A bejegyzést még nem zárom le, hanem folyamatosan kiegészítem, a jó és rossz tapasztalataimat egyaránt megosztva!
Folyt köv!
Hibalista
- Még semmi, de várjuk meg mit hoz a jövő.......
Ide hordtam szervizbe
Még nem kellett, de valószínűleg oda viszem ahol vettem.
Értékelése:
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (10) | Évjárat | 2015 |
| Kényelem | (10) | Használati időtartam | 0 év |
| Teljesítmény | (8) | Km vásárláskor | 0 |
| Megbízhatóság | (10) | Vezetett km | 4700 |
| Szerviztapasztalat | (10) | Átlagfogyasztás | 5 l |
| Előző autója? | FX45 | Következő autója? | Még nem tudom, az Infiniti még megvan, így vílószínű, hogy valami ahhoz hasonló. |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (9.8/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan