Honda 2.0 CR-V 2015 2WD Elegance: ambivalens érzések
Szöveges ítélet
Előrebocsátom, a családunkban a feleségem a Honda rajongó; korábban Jazz-t vezetett, majd 3 éve már 1.8-as Civic-et hajt (ld. Népitélet: Ötajtós Civic 1.8 Sport: külcsín és belbecs című véleményt), megelégedéssel. A családi autónk 7 évig egy 2006-os 2.2 dízel Accord volt, melyet 186.000 km-rel adtunk el. A csomagtartó, valamint a vezető oldali ajtó zárjának a meghibásodásán kívül nem volt gondunk vele. A családi autó pótlására 2015. májusában némi tépelődés után a 2.0 CR-V 2015 2WD Elegance-ra esett a választás, több okból is: a 2015-ös modell szép, városban rövid utakra használom (a dízel télen be sem melegszik, mire hazaérek), beszálláskor nem kell mélyre ülni, majd onnan kikászálódni, a 7.369.000 Ft listaár pedig kifejezetten barátságos. Extraként csomagtértálcát, tetősínt, levehető vonóhorgot és az arra erősíthető kerékpárszállítót rendeltünk hozzá; októberben a téli gumikért 230.000 Ft-ot fizettem.
Kipróbáltam a kifutó, olcsóbb 2014-es verziót is, de a 2015-ös változatnál maradtam. A kocsi ugyan robosztus, mégis Alabaster Silver metálfényezéssel előlről, oldalról, hátulról egyaránt szemet gyönyörködtető, elegáns, áramvonalas; összehasonlításul az Audi Q3, sőt a 20 millió MFt körüli Q7 hátulja dögunalom. A kezelési könyv műszaki adatai között nem szerepel az alaktényező, pedig a kedvező légellenállási érték magyarázná, hogy 130 km/óra sebességnél miért nem hallható szélzaj, és a fogyasztás miért tartható elfogadható tartományban. A kaszni az autópályán a kamionok keltette oldalszelet mérsékelten megérzi. Az ajtók szépen nyílnak és csukódnak, a beszállás kényelmes, az utastér mindenütt elképesztően bőséges, a magas tetővonal miatt hátul sem kell teleszkópos nyakkal ülni. Az ülések szövete, a kabint burkoló anyagok kellemes tapintásúak, a minőségérzet jó. A két irányban állítható kormány, a széles, messze előre kihúzható középvonali könyöklő, a motoros deréktámasz, a kissé rövid ülőlapú, de jól pozícionálható ülés, a párnázott középkonzol, a kézreeső sebességváltó, a megfelelően elhelyezett pedálok, a minden irányban jó kilátás kényelmes vezetést biztosít. A vezetői biztonságérzetet a szenzorok, az igen jó minőségű képet adó nagyképernyős tolatókamera, a hatalmas oldalsó visszapillantó tükrök, valamint a hátramenetben lebillenő jobb oldali visszapillantó tükör teszik teljessé. A hátsó üléseken 3 felnőtt is gond nélkül elfér; számukra külön kényeztetés a sík padlólemez. A csomagtér fenomenális méretű; csomagtérháló, fogasok segítik, hogy a kisebb tárgyak a helyükön maradjanak. Finomság: a tetősínt Alabaster Silver fényezéssel adták.
A gyári prospektusok áradoznak a Hondák ergonómiát messze szem előtt tartó műszerpultjairól, nos amíg ez az Accordban valóban így volt, a tervezői összpontosítás a CR-V-nél döcögött. Átvették a Civic hibás megoldásait: a klímavezérlés parányi kezelőgombjait a sebességváltó a páratlan fokozatokban kitakarja, az aktuális beállításhoz le kell pillantani, és a matatás elvonja a figyelmet a vezetéstől; a bal oldali kezelőgomboknak legalább 10 cm-rel feljebb kellene lenniük, de az ergonómiát a műszerfal díszítése miatt beáldozták. A díszítés hátulról beeső napfény esetén ráadásul csillog, nemritkán vakít. Ugyan nem ergonómia, de ronda és értelmetlen: a hátulsó ülések támlája között legalább 1 cm-es rés van, a csomagtérroló és az ülés között több cm el nem takart rész tátong; méltatlan a kabin többi részének összességében míves tervezettségéhez.
A műszerpulton a visszajelző piktogramok, a fordulatszám, a sebesség, a hűtővíz hőmérséklete és az egyéb adatok szem előtt vannak. A kormánykerék jó fogású, az egyik unokaöcsém előnyben részesítené a vastagabbat, nekem teljesen megfelel. A műszerpult tetejének ívét síkokkal törték meg, így a beeső napfény nem verődik vissza és nem fárasztja a szemet (itt még formában volt a tervező). A kézreeső érintőképernyőn megjelenő multiinformációs rendszer használata tanulást igényel, a Bluetooth kapcsolat remekül működik. A rádió és a négy hangszóró szépen szól, egy CD lejátszót betehettek volna. A klíma automatika hangtalanul dolgozik, a beállított 23 Celsius fokot 37 fok külső hőmérséklet mellett is tartja. A start-stop rendszer kifogástalan. Az ablaktörlők is hangtalanul járnak, a hátsó ablaktörlő kellően nagy felületet töröl. A 4.5 liter űrméretű mosófolyadéktartályt sokáig nem kell tölteni. A tompított fény és a távolsági fény megfelelően bevilágítja az utat (az Accord xenon fényszórója jobban világított). Az ülésfűtés hamar megjön, az alacsony fokozat kellemesen langyosra állított. Ha az úrvezető vagy a kedves felesége az egész lakást be szeretné pakolni a csomagtérbe, ennek elősegítésére az ülések egy rántással saját maguktól a padlóra hajtogatódnak.
Az Accordból átemelt 2 literes szívó benzines motor nyáron takarékos, ugyanis a fedélzeti számítógép 5000 km-re átlagos fogyasztásnak 7.5 litert számolt. Városban a fogyasztás - ha csak én ülök az autóban - Econ üzemmódban, spórolós vezetési stílussal 8.3-8.5 liter közötti, 4 felnőttnél 10.3 liter feletti. Az egy személlyel tapasztalt 8.3-8.5 liter városi fogyasztás 0 C0 külső hőmérsékletnél ablakra fújó ventillátorral, szélvédő és visszapillantófűtéssel, ülésfűtéssel, 23 C0 fokra állított kabinhőmérsékletnél 10.5 literre szökik. A porlasztó 4500-as fordulat felett hörpöli a benzint. A motor 2000-es fordulaton, 6-osba téve kellemesen és hangtalanul poroszkál, viszont nyomatékszegény. Országúton az előzést 4-esbe visszaváltva, 3500-as fordulaton célszerű indítani, ugyanis értékes másodpercek mennek el azzal, mire a kocsi eléri a 3500-as fordulatot. Innen aztán bőséges nyomaték áll rendelkezésre egészen 6000-es fordulatig (tovább nem erőltettem), az autó hamar fönn van 130-on. 3500-as fordulat fölött bizsergető a dinamika és a motorhang. A fékek beállítása megfelelő.
A rugózás, ha csak egyedül vagyok az autóban, feszes, mondhatnám sprőd; DE egyszer elbambulva nyomvályúkba és huppanókba szaladtam; a rugózás kompenzálta az úrvezetői figyelmetlenséget, és a kocsi átment a jávorszarvas teszten. Legjobb a rugózás akkor, ha 4-5 felnőtt utazik az autóban. A nagy kerekek a városi forgalomban a csatornafedelek kátyúin szépen átgurulnak, a kisebb kátyúkat, úttestjavítások egyenetlenségeit a feszes rugózás viszont könyörtelenül továbbítja: rázkódik az egész kabin, zörög a műszerfal (lásd később), a kerekek zaja is beszűrődik.
A vonóhorogra szerelhető, kerékpárszállító szellemesen tervezett (még én is képes voltam felrakni), de drága és csak két kerékpárt szállít (az Uebler X31 S-re 3 bringa tehető; a vásárláskor ezt még nem tudtuk). A csomagtértálcát javaslom, nekünk a kovászos uborka levét fogta fel...
Most jönnek a negatívumok:
Még mindig nem szoktam meg, hogy hol vannak a kocsi térbeli határai, ezeket sem elől, sem oldalt, sem hátul nem érzem pontosan. Szűk helyre való beállás és kiállás (pl. bevásárló központ, vagy szálloda garázsa) stresszelő, a szenzorok mindenünnen veszélyt jeleznek, ami egy idő után feldolgozhatatlanná válik és az ember a térérzetére hagyatkozik: meg is húztam az autót egy alkalommal. a szervíz 45000 Ft-ért javítaná meg, még várok vele.
A szervízbe a kocsit eddig négyszer vittem vissza, egyszer a tolatókamera lett szofverhibás, egyszer a parkolást jelző szenzorok kikapcs-bekapcs gombja ragadt be. Ezekre hamar rájöttek és megoldották. A feszes rugózás miatt a kocsiszekrény rázkódik, és tervezési hiba?, trehány összeszerelés? eredményeként a műszerfal, az ajtók zörögnek. A zaj forrását nehezen azonosították; mióta a szervíz a bal első kartámlába és a visszapillantó feletti szenzordobozba valamilyen alátétet tett, a zörgés ezen az oldalon eltűnt, viszont egy-egy úthibánál a jobb első és hátsó ajtó tájáról továbbra is fémes zörgés hallatszik, aminek a forrását még nem találták meg. Nagyon szeretném, ha az ötödik szervízlátogatáskor végre megtalálnák a zörgés okát, de a látogatást későbbre halasztom, mert a zörgés a téli gumik feltétele után csak nagyobb döccenőknél jelentkezik.
A szegedi Honda szalon és szervíz ügyfélbarát, jó véleménnyel vagyok róluk.
Összefoglalva: A 2015-ös CR-V szép autó, ezzel a felszereltséggel az ár/érték arány kitűnő. Az autót a 40 év felettieknek ajánlom. Ez a korosztály értékeli a kényelmet, a fejedelmi méretű utas- és csomagteret, cserébe elviseli az alacsony fordulaton nyomatékszegény, de takarékos, 3500-as fordulat fölött viszont kellő dinamikát biztosító motort, valamint a feszes rugózást. Az ülés, a sebességváltó, a kormány, a pedálok összerendezettek, a kilátás megfelelő. A műszerfal, az ajtók zörgése keserű csalódás, esetemben a gyár és a kereskedők által előszeretettel emlegetett, 7 és fél millióba kerülő „Honda minőség” nem teljesült.
Hibalista
- Szoftver hiba; zörög
Ide hordtam szervizbe
Értékelése:
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (7) | Évjárat | 2015 |
| Kényelem | (8) | Használati időtartam | 0 év |
| Teljesítmény | (7) | Km vásárláskor | 0 |
| Megbízhatóság | (8) | Vezetett km | 7800 |
| Szerviztapasztalat | (9) | Átlagfogyasztás | 7 l |
| Előző autója? | Honda Accord | Következő autója? | Még nem tudom |
| Ennyire szerette | (7) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (7.8/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan