Vörös veszedelem
Szöveges ítélet
Az autó teljesen véletlenül "jött szembe", egyáltalán nem terveztem
Hondát venni, inkább csak érdekelt. Mivel annyi jót olvastam (műszaki
gyöngyszem, stb.), ezért autóvásárláskor úgy döntöttem, beülök egy
Accordba is. A listán volt még szintén 5-6 év körüli 320D BMW luxury
line, Audi A4 TFSI Quattro, Lancia Thema (azaz Chrysler 300C, előző - be nem teljesült - szerelem), Audi A5, Mercedes E-osztály, Mazda 6, illetve halvány
szürkével oda volt írva a lista aljára az Accord. Az esély megvan, bizonyítson, ha tud.
Elöljáróban: impulzív típus vagyok, de azért higgadtan. Persze 30
fölött már család és egyebek, de arra még pont jó méret, csak ne
legyen túl nagy a család... :) Viszont a megszokások embere is vagyok, számomra az
autó formája még mindig a sedan, egy kombi vagy egyterű krumpliban nem tudom elképzelni magam, a SUV sem az én világom, ahhoz még kell legalább 1 redő a tarkómra. De a minimum 4 ajtó meg kellett.
Igazából (ennél jóval) nagyobb sedant szerettem volna, mert ez igazán
nem nagy. Japán léptékben lehet, de én pedig kicsivel európai átlag feletti 183 centi vagyok. Így is kényelmes, de mögém 160 centi fölött nem nagyon ül be senki.
Szerencsére nem ezért vettem, a tervezett 5-7 év alatt a leendő gyerekek sem nőnek 160 centi fölé, hátra meg más nem fog ülni.
Fontos volt az egyediség is, ha már a fél életemet autóban töltöm, legalább ne jöjjön szembe minden sarkon ha lehet. Meg hát legyen benne valami kis finomság. Valami apró, szokásostól eltérő. Erre tökéletes válasz lett a Type-S kivitel, és a
brutálisan eltalált mély bordó metál szín. 1 hónap alatt 2 vadidegen kérdezte meg, hogy ez gyári szín-e, mert nagyon szép. Régen a "mazdapiros" volt a
kedvenc egyedi "brandelt" színem, de ez talán még annál is szebb. Szürkületben
már szinte fekete, mint az érett cseresznye. Egyszerűen szép, jó
ránézni, egyszerre elegáns és morcos kicsit.
Első dízel autóm is egyben, úgyhogy féltem egy kicsit a váltástól, de
ezzel nem volt gond. Lássuk a belsőséget!
Az orránál kezdem: mikor felnyitottuk vásárláskor a motorháztetőt, meglepődtem, hogy pálcikával kell kitámasztani. Hogy ez miért (nem) fontos, arról később. A motortér elég zsúfolt, viszont meglepően sokat mutat, nincs minden egy nagy gyúródeszka alá rejtve. Hangra dízel, de nem annyira kerreg még hidegen sem, vállalható. Alacsony fordulaton még egy pici morgást is hallani, ami az autóbuzi fülnek jó, másnak gondolom irreleváns.
Maga a motor teljesítménye és fogyasztása lenyűgöző. 180 LE mellé társul 380 nm nyomaték, mindez már egészen kis fordulaton. Nem vagyok egy idióta, autók között index nélkül száguldva cikázó sofőr, de bevallom, néha előhozza belőlem a boyracer-t. Egy padlógázos 2-esnél még egy picit kapaszkodni is kell a kormányba, mert indulna a maga útján. Szóval a teljesítményre nincs panasz, és a fogyasztásra sem: vegyesben 6.8-7.1 liter között teszek meg 100 km-t, nagyjából fele-fele arányban az agglomeráció főútjain és autópályáin, míg a másik fele a budapesti dugóban. Ehhez képest ez szerintem hibátlan, ha kevesebbet enne már gyanakodnék.
A másik fontos részlet a váltó. Hondáknál gyakran olvastam a váltóról áradozást, csatlakozom. Rövid, rövid úton jár, mindig a helyére kattan, szép is, illetve a kis asszisztens-lámpa mindig jelzi, hogy mikor optimális fel-le váltani.
A motor karakterisztikáját hamar ki lehet ismerni, meglepő módon nem is különbözik annyira egy benzinestől, mint vártam. Hamar összeszoktunk.
A csomagtér olyan, amilyen, sedantól már szép az 500L körüli érték, ez valahol 470 körül van, elmegy. Ami ebbe nem fér bele, az 500-ba sem. Nem is szállítok igazából semmit, max. nyaraláskor, a csomagokkal meg relatíve jól lehet legózni. Kicsit csúnyán csattan a csomagtér fedele, főleg az ajtókhoz hasonlítva, amiknek a becsukásához nagyjából egy lepke távozó bélgázának ereje is elég. Szenzációs, a "prémium márkák" tulajai is elismerték, hogy ez (is) jobb igazából. Itt csatolnék vissza a bejegyzés elején említett pálcikás motorháztető kitámasztójához. Előző autómban gázrugós megoldás volt elöl-hátul. Az autó életciklusa során 2x cseréltem mindkettőt, ez 4. Ha gyárit tetetsz be, azért nem kis összeg. Ehhez képest én annál többet nem akarom nyitogatni a motorháztetőt, mint ami ahhoz kell, hogy betöltsem a szélvédőmosót a tartályba. Ez mondjuk évi 6-8 alkalom, ezalatt pont leszarom, hogy pálcika támasztja ki, vagy gyémántból faragott dodecahedron.
És itt el is érkeztünk ahhoz, ami - szerintem - beszippantja az embereket az Accordban. A japán ésszerűség, sebészi precizitás, a magas teljesítmény és a legendás megbízhatóság kombinációja. Ez utóbbiról még nem tudok nyilatkozni, mert kb. 10.000 km-t tettem az autóba, majd ha 100.000 lesz... De egyszerűen mesterien helyeztek el mindent: a váltó és minden annyira kézre esik, hogy az első próbaút végére szinte teljesen megszoktam az autót. Minden igényes anyagból készült, 18"-os felnikkel egy ilyen mélyen ülő autónak már szét kellett volna esnie a magyar utakon, ehhez képest az egyetlen dolog ami zörög benne az az ablakra cuppantott 3000 forintos telefontartóm. Minden apró részlet finoman kidolgozott: a Mondeómban pl. a kapaszkodók visszacsapódnak a tetőkárpithoz. Itt minden finoman fékezve visszacsúszik a helyére egyetlen hang nélkül. De még az aprópénz tartó rekesz is. Az ülések nagyon kényelmesek, tartanak minden irányban. A hifi is elég jól szól, felhúzott ablaknál a kalaptartóba szerelt mélynyomónak köszönhetően a basszus fájni is tud. De felesleges úgy hallgatni, mert szélzaj nincs 130-ig. 180-as tempónál már azért van, és mintha _talán_ messziről beszűrődne valami motorzaj... de nem gond, a hifi a sebességtől függően hangosít-halkít magán egy kicsit, nem kell ilyenekkel foglalkozni.
Sokan szidják a bluetooth telefon-párosítást, szerintem csak telefon kérdése lehet inkább, mert beállítani annyira nem horror. A céges telefonomat például nem tudtam rárakni (régi almás szar), a sajátomat viszont minden gond nélkül.
Hát, összességében ennyi. Áradozhatnék még, de a funkciókat nem írom le, azt el lehet olvasni a katalógusban is. Aki ebben ül, tudja miről beszélek. Aki nem, az úgysem. Viszont ha Accordban gondolkodsz, remélem segítettem.
Hibalista
- Egyszer belehajtottam egy nagyobb pocsolyába, elment a turbónyomás és kaptam egy hibakódot. Amint kiszáradt az autó, minden helyreállt, de a hibakód maradt. Ezt szervizben kellett eltüntetni, de az autónak fizikailag semmi baja nem lett.
Ide hordtam szervizbe
Értékelése:
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (7) | Évjárat | 2011 |
| Kényelem | (10) | Használati időtartam | 1 év |
| Teljesítmény | (9) | Km vásárláskor | 160000 |
| Megbízhatóság | (9) | Vezetett km | 10000 |
| Szerviztapasztalat | (7) | Átlagfogyasztás | 7 l |
| Előző autója? | Mondeo | Következő autója? | – |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (8.8/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan