Amcsi cruiser sport módban!
Szöveges ítélet
Ford Probe a Mazda és a Ford közös terméke. Az olajválságok, (5.) utóhatása következtében Ford olyan gépkocsi kifejlesztésébe kezdett, ami a lehető legjobb aerodinamikai jellemzőkkel bír, minél kedvezőbb fogyasztás érdekében. (Ezt a fejlődést számos oldalon lehet főleg angolul olvasni.) Közben a Mazda felvásárolta a Ford egy részét, és piaci részesedését az USA-ban is szerette volna bővíteni. Így esett a választás egy meglévő fejlesztésre, minek következtében kialakult a Mazda-Ford fura "gyermeke", találóan PROBE néven.
Az első generáció jellegzetessége, hogy a forma alárendelt a légellenállásnak, így első benyomás az autóról nem túl bíztató, még a jellegzetes sport elemek, és a hatchback felépítés ellenére sem.(ezért van majdnem minden évjáratnál különböző spoiler.)
Ezt a Mazda(-Ford) úgy kívánta kompenzálni, hogy lehető legjobb minőséget és komfortot biztosit a gépkocsiban. (Megkapta a 6-os, mx-6 motorját, ami egy hosszúlöketű F2T 2184 cc típus, a GT-re még egy I.H.I. RHB5-IJ11-es turbófeltöltő is került, és választható volt még egy 3.0 literes automata verzió is. Független McPherson felfüggesztés elől, hátul, stb.)
Ezenkívül agyonpakolták még egy csomó extrával, ami akkoriban igazi ritkaság volt.
1989-es GT verzióban elérhető extrák: elektromos ülésállítás, 4 tárcsafék ABS, napfénytető, sport futómű állítható keménységgel (PRC), nitrogén gázzal töltött!! automatikusan keményedik váratlan helyzetekben pl éles kanyar stb., sebességfüggő kormányszervó kanyar rásegítéssel, tempómat, elekrtomos ablakok, színezett üvegek, fedélzeti computer, prémium hifi CD!-magno equalézerrel 5 hangszóróval Dolby sorroundal, hiba kijelzőkkel a visszapillantó felett. És még számos pici extrával, ami a komfortot emeli.
Összességében elmondható, hogy egy igen jól sikerült sport-, sportos komfort kocsi született az együttműködés eredményeképpen.
Így már az amerikaiaknak is megvehetővé vált a japán-amerikai autó, fura kinézete első kerék-hajtása, japán erőforrása ellenére. Ezt 168e darab csak 89-ben értékesített Probe igazolja. Főleg megbízhatóságával bizonyítja alapos tervezését, még 20-év távlatából is. Az első generáció nem lett annyira ismert, mint a második generáció, valószínűleg azt az áttervezett külső tetté azzá, ami igazán szív merengető és dögös lett!! (Kár, hogy a 2. generációból már kihagyták az állítható sport futóművet.)
Ennek ellenére még ma is népes tábora van, főleg fiatalok használják tuning autóik építésére, vagy kuriózumokat kedvelő emberek birtokolják.
Hátránya, hogy alkatrész ellátottsága igencsak hiányos, pl a GT lengéscsillapítókat nem lehet beszerezni, felújításukat pedig szinte senki sem vállalja.
Viszont cserébe megbízható és olyan vezetési élményt ad, amire csak a mai modern luxusautók képesek.
Érdekesség, hogy az első gen. GT (2.2 literes turbós) gyorsabb, mint a második generációs (2,5 literes v6-os). Nem nyers lóerők tekintetében, hanem súly, nyomaték, gyorsulás terén.
Személyes élmények:
Mikor apám megvette, én még kicsi voltam, a Zsigulik, Trabantok, I-s golfok kora volt. Emlékszem még egy 530-as, full extrás BMW-t is kínáltak érte, de szerencsére apám nemet mondott. Azóta is kiváló állapotban van, és jelenleg élményautóként használjuk. Fura külseje ellenére viszonylag hamar megszerethető, és a vezetése igazi élmény. Nincs akadálya, legyen az kijárt útszakasz, vagy autópálya. Normál módban: siklik, úszik, soft módban: leng, ringatózik sport módban: feszít az úton, kanyarban pedig tapad! Vezetése egyszerű, és mégis kellő figyelmet érdemel, valószínűleg a súlyából adódóan. (1,45t) Turbós motorja nyomatékos és 2500-4200-as fordulatszám között érzi jól magát. Fogyasztása (4eat kontrol) emberfüggő. Talán ez a legérdekesebb, tervezésénél is ezt tartották szem előtt, ha kell sportgép és 25-30 liter, de ha úgy tarja kedvünk 7-8 liter per 100 kilométer! Az én átlagom 8.5 liter 100 km-enként, de nem vagyok egy öregember típusú vezető. Belső kialakítása igényes, kicsit futurisztikus, kárpitok színe nem rikító, kényelmes, műanyagok puhák és igényesek.
Összességében a mai luxusautókhoz képest jócskán elmarad, de a korában kimagasló volt, még a saját alternatíváin (MX6, 626Gt) belül is.
Csak olyanoknak ajánlom, akik nem akarják atomjaira bontani és agyontuningolni (arra igazán alkalmas a 2. gen.), ellenben azok akik szeretik a kirívó, egyedi megjelenésű, és ritka autókat feltétlenül ajánlom.
Hibalista
- kumplung kinyomó munkahenger - hátsó fékek - hűtőfolyadék hőmérséklet érzékelő - hűtőventillátor - klíma tömítések, biztosíték - Tipushiba a fékek rozsdásodása - Főfékmunkahenger - Bronzkefe - kopó alkatrészek, amik nem érdemelnek említést.
Ide hordtam szervizbe
Ford márka képviseletek. Átlagos szervízelés, több, kevesebb sikerrel. Esetleg bontott, vagy importált használt alkatrészek beszerzése szükséges volt. Nem ismerik, félnek hozzányúlni.
Értékelése: 5
Másik szerelő értékelése
Americar Szerviz. Értenek hozzá, de nagyon drágák az alkatrészek, és a spéci alkatrészeket ők sem tudják beszerezni.
Értékelése: 7
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (7) | Évjárat | 1989 |
| Kényelem | (7) | Használati időtartam | 19 év |
| Teljesítmény | (7) | Km vásárláskor | 10000 |
| Megbízhatóság | (9) | Vezetett km | 240000 |
| Szerviztapasztalat | (5) | Átlagfogyasztás | 8 l |
| Előző autója? | - | Következő autója? | - |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | nem |
| Verdikt | (6.9/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan