Fruzsina
Szöveges ítélet
Fruzsina a már megszokott módon, romlott erkölcsű rabszolgakereskedők kezén érkezett az országba, állítólagos szűzleányi korban, 87k kilméterrel az óráján.
Az érzékenyebb felületek (bőrkormány, pedálok) azonban némileg többről, sokak szerint 200k kilométer fölötti, valódi banyakorról árulkodtak. Fruzsina valódi életkora emiatt, akárcsak megannyi más hölgyé, úgy tűnik, mindörökkre tisztázatlan marad.
A találkozás némiképen váratlanul ért. Bár a típus már ismerős volt, első autónak, éppen szaporodó családdal nem ilyen autót kerestünk. Hiába nyálaztam TC teszteken, hiába csodáltam a méretesnek tűnő, mégis kisautós karosszériát, az autó terepjárós, mégis közútias kiállását, akkor és ott nem ez az autó volt képben. Inkább C-szériás Opel Corsákat, egy-két szebbecske FordKát néztünk, II-III-IV-es VW Golfokat számolatlanul, a túlvégen pedig Opel Astra Caravanokat, Ford Focus kombikat. Kevés autó volt akkor, ami átfért az 5000 Eurós horizont alatt. S ami elérhető volt, valahogy az sem volt megfelelő: a Golfok túl régiek voltak vagy túl drágák, a Focusok egyszerűen csak drágák, a Corsák túl kicsik, az Astrák túl rondák, a FordKákon pedig (bár egyet majdnem meg is vettünk) végül mindig csak kacagtunk.
Fruzsinába akkor botlottunk belé a használt autók városunkban megszokott kirakodó-helyén, egy áruház parkolójában, mikor már letettünk arról, hogy valaha is el tudjuk költeni az autóra összekotort pénzt. Szombat reggel volt, ott állt, szinte magában (akkor már érezni lehetett a válság előszelét), tökéletes feketére kivikszolva az áruház parkolójában. Csillogott rajta a napfény, ott terpesztett teljes valójában, 101 lóerővel a szélvédőre ragasztott papíron. Instant get volt: hétfőn szerviz, szerdán enyém volt az autó.
Azóta hűségesen szolgál (kopp-kopp-kopp), megy, ha kell ('német' autópályán 150-160 km/h félelmetes, de vállalható sebesség vele) megáll, ha kell. A váltó tökéletes lenne, ha a hátramenet mindig egyből bekattanna. Az 1,6 literes benzinmotor ereje picivel több mint elegendő. 1500 alatt kínlódik, 1500-2000 közt szépen fut, 2000-4000 között harap.
Botorabb kuplung/gáz-kezelés mellett az autó eleje állóhelyzetből könnyen el is kapar - aki nem sajnál egy ilyen szépecske járművet, akár állatkodhat is vele: gyalogost/biciklist duda helyett ezzel is lehet ijeszteni. Kicsit hiányzik egy hatodik fokozat, 90-100-as tempót az autó úgy tűnik, meg bírna futni 2000-es fordulatszám környékén is.
A kényelmet tekintve eléggé fapados az autó érzete. A "karótnyelt üléspozíció" a hátsó traktus kényelmi szintjére eléggé eltalált kifejezés. Bár a Citroen C1 egyetlen szivacslapból álló hátsó ülésével szimplaságban (semmi) nem versenyezhet, az elég jól beállítható első ülésekből hátraülni nem igazán jó érzés.
Jól variálható viszont a csomagtér. A hátsó, 60/40 üléstámlák előhajthatóak (darabonként egy mozdulattal), a szintén két részben osztott hátsó üléslapok előrenyithatók (1-1 mozdulat) a lehajtott támla a csomagtér fenekével közel vízszintbe hozható (+1 erősebb nyomás/taposás). A hat mozdulattal kialakított térben elég sok minden szállítható. Személyes rekordom 8 zsák (~150 kg) alma + két nagyobb kosár és 5 nagy szatyor volt, egy másik úton pedig ~300 liter körteerjedék 30-50 litres hordós kiszerelésben. Hasrafektetett jobb eggyel akár 2 méteres dolgok is szállíthatóak (karácsonyfa, festőlétra, komplett kétajtós ruhásszekrény). Bár uzsonnázni is kiválóan lehet rajta, az előrehajtott jobb egy támlája talán pelenkázóasztalnak a legkiválóbb. A hátsó ülésen ülő anyuka szinte otthoni kényelemben rakhatja tisztába a kicsit az ülés teknőszerű műanyag hátlapján. (A kesztyűtartóból viszont még a művelet megkezdése előtt ki kell szedni mindent, amire ebben az alkalmi boxutcában szükség lehet.)
Lassan egy éve már, hogy együtt járjuk Fruzsinával az utakat: falusi földutat éppúgy, mint autópályát. Kb 10000 együtt eltöltött km után azt hiszem, eljött az első komolyabb szerviz-látás ideje: futómű fogyóalkatrészei vélhetően el is fogytak, kormánymű épsége kérdéses a döccenés miatt, kihagyó duda, gyatrán visszakókányolt díszléc stb. - Most fog kiderülni, mekkora kár ért az elmúlt (gyönyörűen átautózott) hónapok alatt.
Hibalista
- - jobb hátsó ajtón egy díszlécet leröpített a mosópisztoly (alatta a petentek helyett kókány-gyanús ragasztófoltok) - - irdatlan döccenés (70 centis kátyúba futottam 90 km/h sebességgel) az egyenesfutást 2-3 fokkal balra helyezte át, azóta némi támolygás is érzékelhető, főleg nagyobb sebességnél - - duda néha kihagy (egyre többször) - . - Második évig: - - duda (csereérett volt ~20 euro) - - első lengéscsillapító+toronycspágy (~350 eur) - - hátsó lengéscsilapítók (~300 eur) - - első rugók (~200 eur) - - akkumulátor (ennek is ideje volt már) - . - Valami furcsa dolog van a lámpákkal, sokszor mintha a kézi vezérléstől függetlenítve önmagát az emelő-süllyesztő szerkezet önálló életre kelne.
Ide hordtam szervizbe
Mindig ugyanoda.http://hu.transabs.ro/auto-szerviz
Értékelése: 10
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (3) | Évjárat | 2002 |
| Kényelem | (5) | Használati időtartam | 1 év |
| Teljesítmény | (7) | Km vásárláskor | 87000 |
| Megbízhatóság | (9) | Vezetett km | 10000 |
| Szerviztapasztalat | (10) | Átlagfogyasztás | 7 l |
| Előző autója? | Corsa, C (sosem vezettem) | Következő autója? | Lancer Sportback |
| Ennyire szerette | (9) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (7.2/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan