Lopakodó futóbajnok...
Szöveges ítélet
Egy igazi országúti hosszútávfutóra vágytam, ami soha nem robban le útközben. Így esett választásom életem els? dízelére.
Az autó külseje sok kívánnivalót hagyott maga után (azóta még többet :) ), láthatóan tört már össze minden létez? irányból, az ajtók nehezen, nagy réssel záródtak. A kormány tükörsimára kopott, némelyik fokozatból "kikopott" a szinkron, a tolatót dobálta, és a váltás is er?sen megszokást igényelt. A hátsó fék szinte semmit nem fogott (azóta eltelt 50K, mostmár tényleg semmit nem fog). Az alváz egyenesnek t?nt, a belseje kultúrált, és a hideg ellenére a motor is beindult, így végül kétszázezerben megegyeztünk.
Nehezen indul, de valahogy mindig belendül 1-2 henger, ami aztán nagy nehezen, rázkódva betekeri. Érdesmód -25-ben ugyanúgy kelletlenül, de beindult mint -2-ben (csak a gázolaj dermedt le menet közben a sz?r?ben...no comment).
Hidegen nem szabad hajtani, de nem is akar menni. 5 perc alatt menet közben bemelegszik annyira, hogy már lehet picit gyorsítani.
Nem gondoltam, hogy bármi is képes alulmúlni egy öreg skodát gyorsulásban, de ennek sikerül. Minden elindulás kínszenvedés, ráadásul a kuplung is iszonyat nehéz. A pesti forgalom ritmusát csak nagyon ügyeskedve lehet tartani. A nagyobb emelked?kre oda kell figyelni, különben könnyen kettesben találjuk magunkat 10-el vánszorogva. Visszakapcsolni teljesen felesleges, huzatva sem gyorsul, így akár 60-nál is érdemesebb ötödikben el?zni. Életemben egyszer próbáltam ki meddig pörög: kb. 2500-3000 körül már füstölög, ~3500 felett pedig "elszabadul a pokol", és mögötte minden koromsötétbe öltözik (ekkor viszont gyorsul is).
Hálistan 100-ról ugyanúgy "nem gyorsul" mint 0-ról, így ha egyszer felgyorsult, ügyesen, érzéssel vezetve különösebb er?lködés nélkül lehet el?zgetni, és könnyedén tartja a 110-120-as utazótempót, amivel gyakran meglepem a régi autókat lenéz?ket. Bár el?z? gazdája tartós 150-r?l beszélt (én 140-et mentem vele max, az alapján tényleg képes lenne ennyit menni), 120 felett megn? a hangja, er?lködik, és vészesen elkezd emelkedni a h?mérséklet is, így csak el?zések alkalmával, rövid id?re léptem túl. Nem ér annyit a nyert id?, hogy esetleg hengerfejes legyen.
Alacsonysága miatt nagyon vigyázni kell a gödrökkel, cserébe 100 felett is hihhetetlenül stabil, az egyenesfutása tökéletes, és nincs oldalszél, ami megingatná. A nyomvályúk sajnos er?sen megvezetik. Ha megcsúszik is nagyon kezes, könnyen korrigálható, és súlyelosztása ellenére sem hajlamos az alulkormányozottságra. A mai autókhoz képest a fék nagyon kevés (na igen, f?ként, hogy csak el?l fog :D), sajnos már többször kellett félrerántanom a kormányt mások meggondolatlansága miatt. A hátsó lámpa szinte semmit nem ér, (talán) emiatt belém is rohantak egyszer. Érdemes pótféklámpát felszerelni.
A rossz utat nagyon nem bírja, macskak?re menni pedig több mint büntetés, inkább kerülök 10km-t is. Az autó összes része külön mozog, kopog, rezeg, és borzalmas hangokat képes kiadni.
Soha nem hagyott cserben. 5 liter alatt eszik, és olajból is csak ötezrenként fogy egy liter.
Bár sok kisebb baja van, és szinte minden elektromos része küzd valamilyen betegséggel, én hozzászoktam, és nagyon megszerettem.
Végül nagyon szakadt lett. Vagy kétszer megléptem a mobil-fékpadosok elől, de kezdett "tényleg rossz" lenni.
Akárhogy számoltuk, nem akart kijönni a javítása 200 alatt, de a legsürgősebbek is súrolták a 100-at.
Végül 50 ezerért adtam el. Több hét állás után is pöccre indult, szerintem a motorja semmit nem kopott nálam.
Sajnálom, mert soha többet ilyen megbízható-bolondbiztos autóm nem lesz, de már így is túlélte korát.:(
Hibalista
- Önindító behúzórésze, adagoló újratömítése-csavarok huzogatása-állítgatás 2x, generátor 3x (gázolaj rácsepegett az adagolóból), jobb alsó leng?kar és néhány gömbcsukló, bal els? zár (csere után két héttel ugyanúgy elromlott, azóta úgy van :P), f?t?motor csapágyazás, sárvéd?ívcsere, lyukak/rohadások (összesen 80K körül)
- Hibalista eladáskor: kuplung, féltengelycsuklók, két első lámpa (berozsdált a foncsor), az alja elrohadt, első-hátsó lengőkarok, 2 hátsó lengéscsillapító, fékek, 1 kerékcsapágy kotyogott, önindító nehezen tekerte.
Ide hordtam szervizbe
Lassanként apámmal (na jó, f?leg ? :) ) belejöttünk a témába.
A lényeges dolgokat javítjuk, a többi úgymaradt. Ez van, már elmúlt 20 éves.
Értékelése: 9
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (10) | Évjárat | 1985 |
| Kényelem | (6) | Használati időtartam | 2 év |
| Teljesítmény | (2) | Km vásárláskor | 420000 |
| Megbízhatóság | (9) | Vezetett km | 60000 |
| Szerviztapasztalat | (10) | Átlagfogyasztás | 4 l |
| Előző autója? | Skoda 120L (´82) | Következő autója? | Daihatsu Applause 1.6XI (´92) |
| Ennyire szerette | (9) | Megérte a pénzét? | nem |
| Verdikt | (7.3/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan