Tolóajtót mindenkinek
Szöveges ítélet
Kezdjük az elején: Az autó egy B-Max 1.0 Ecoboost (100 LE) Titanium felszereltséggel, nagyon ritka ezüstmetál színben (ennek van valamilyen Ford-os bullshit neve, de azt nem kerestem vissza). Egyébként újkora óta családi tulajdon, én vagyok a 3. aki családon belül használja, de eddig nem ment bele túl sok kilométer, 3,5 év alatt mindössze 34.000.
Mivel még csak 1 hónapja használom napi szinten (előtte alkalomszerűen), a fenntartási költségekről nem tudok nyilatkozni, amint lesz ezzel valamilyen tapasztalatom, szintén megosztom majd itt (eddig egyébként semmi rendelleneset nem produkálta kötelező olajcseréken kívül).
Külső: mindenkinek más tetszik, úgyhogy erről nem érdemes vitát nyitni, szerintem nem néz ki rosszul, tény, hogy nem túl maszkulin jelenség az utakon, de mit is várunk a Fiesta alapoktól. Azért szerintem férfiként is vállalható egy szép alufelnivel. Az autó legnagyobb büszkesége a B oszlop mentesség és a hátsó tolóajtók. Szerintem a tolóajtó nagyon praktikus, igaz hogy kis utat nyit, de a gyereket sokkal könnyebb így betenni, még ha a nyílás nem is nagyobb, mint egy átlagos autónál. A parkolóban is előjön a praktikussága, bármennyire is ránk áll valaki, be tudunk szállni hátra (előre nem, de az részletkérdés :D). Az ajtók (a merevítések miatt) tényleg baromi nehezek, lejtőn vagy emelkedőn figyelni kell a nyitásra, és szerintem ebből fakad, hogy normál erővel nem mindig sikerül őket elsőre becsukni. A hátsó ajtók bentről való becsukásához amúgy sem árt valami tornász rutin, mert a kilincs fent van az ablaknál és csuklótörés nélkül nehezen hozzáférhető.
Belső: Mivel a Fiesta padlóján áll csodát nem várhatunk, főleg az utastér hossza nem üti meg egy nagyobb autóét, ha a kétéves lányunkat magam mögé kötöm be a gyereküléssel akkor a lábával már szépen tudja rugdosni az ülésemet, pedig átlagos magasságú vagyok. Cserébe a Ford gondoskodásának köszönhetően az ülés hátulja műanyag, így könnyen takarítható. Elöl egyébként kényelmes (van kartámasz is a vezetőnél), az ülés elég sok irányban állítható (deréktámasz is van), könnyű megtalálni az ideális pozíciót, minden kézre esik és a körülvevő anyagok is rendben vannak (kivéve a zongoralakkot, ami szépen porosodik és gyűjti az ujjlenyomatokat).
Hátul is elég nagy a hely, itt főleg széltében lehetnek gondok, de a méretéhez képest jól el lehet férni. A hátsó ülések variálhatósága kimerül a 60-40 %-os dönthetőségben, tologatni vagy egyéb módon variálni nem lehet őket. Az ablakvonal viszont elég alacsonyan húzódik, így nincs a mai autókra jellemző bunker érzés.
Csomagtartó: A két szinten rögzíthető padló alsó szintjével egész jó méretű üreget kapunk, viszont csak a felső állásban lesz sík a padló egy esetleges ülésdöntésnél. Ha a felső állásba rakjuk a padlót, akkor alatta a rekeszben viszont szépen elférnek a kötelező tartozékok és egyéb apróságok. Szépen kárpitozott a tér és jól meg van világítva, úgyhogy elég jól pakolható.
Műszaki jellemzők: Kezdjük a motorral, 1,0 litertől alapvetően nem vár csodát az ember, a turbó azért rásegít, így elég erősnek lehet érezni még a 100 lóerős változatot is. 1800 alatt nem nagyon történik semmi, 2000 körül jön meg a turbónyomás, ami a szokásos hirtelen megjött tolásban (kéretik a helyén kezelni, nem 300+ lóerős autóról beszélünk) érvényesül, viszont 3000 felett már nem érezzük annyira vehemensnek a gyorsulást, szépen húz, de itt már, mint egy sima szívó benzines, semmi hirtelen jött erő, csak lineárisan gyorsul. Mindenesetre hétköznapi közlekedésben mindenre elég ez a motor, autópályán is szépen tartja a 130t, ilyenkor kb. 3500 körül forog. Itt szúrnám közbe a váltó témát, jó a váltója, szépen betalál a fokozatokba, rövid úton jár és jól kapcsolható. Viszont az áttételezés miatt sokszor előfordul, hogy ha nagyon lelassul az ember (jobbkezes utca pl.) a kettest nem fogja elviselni, illetve remegéssel és rángatással bír rá az 1es fokozat használatára. Ez persze a turbómotor sajátossága miatt is van, hogy a turbónyomás felépülése előtt eléggé halott. Fogyasztása 6 liter körül alakul vegyesben klíma nélkül, autópályán inkább 6.5-7l/100 km. A fékekről egy mondat, azért a fékhatáson lehet érezni az autó súlyát, taposni kell, hogy megfogja az autót, bár a miénk a hátul dobfékes változat. Futómű kanyarban nagyon jól viselkedik, az úthibákat nagyjából jól kivasalja, de a nagyobbaknál azért felüt. A magas építés ellenére nagyon jó vezetni, nincs az a libegős érzése az embernek, ami ezekre az autókra sokszor jellemző.
Összességében tudom ajánlani az autót fiatal gyerekes pároknak, 1-2 gyerekkel jól el fognak férni benne, és az ajtókat áldani fogják a praktikussága miatt, esetleg idősebbeknek a beszállási kényelem miatt, de szingliként nem ezt venném magamnak villantani. :)
Hibalista
- Eddig még nem volt soron kívüli szervízlátogatás, csak a kötelező olajcserék, de mivel garanciás volt, márkaszervíben végezték.
Ide hordtam szervizbe
Nesztor Szolnok
Értékelése: 9
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (8) | Évjárat | 2013 |
| Kényelem | (8) | Használati időtartam | 4 év |
| Teljesítmény | (9) | Km vásárláskor | 0 |
| Megbízhatóság | (10) | Vezetett km | 34000 |
| Szerviztapasztalat | (9) | Átlagfogyasztás | 6 l |
| Előző autója? | Corsa C | Következő autója? | Astra |
| Ennyire szerette | (8) | Megérte a pénzét? | igen |
| Verdikt | (8.7/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan