Városi rettenet
Szöveges ítélet
Az autót 2005. februárjában vettem egy Fiat kereskedésben. Beszámított autó volt, és mondanom sem kell, hogy egy kicsit sokat kértek érte, amit akkor meg is adtam...kicsit meggondolatlan voltam akkoriban még autó ügyekben. Azóta jobban körülnézek és nem hallgatok autókupecekre.
Szóval egy 1.1-es, 55 lóerős, 4 sebességes példányra tettem szert, amiben még a duda is extrának számított, mivel még pillanatnyi kilométer számláló sem volt benne.
Az autó első időszakában csak a munkahely és az otthon között fuvarozott, de kb. havonta megtettem vele egy 250 km-es távot...én is jó közel találtam magamnak barátnőt. Arra lettem figyelmes az első ilyen hosszabb út végén, hogy bizony tetemes mennyiségű üzemanyagot fogyasztott, amikor én azt hittem, hogy a kis köbcenti egyet jelent a kis fogyasztással. Valóban, de csak városban, illetve rövidebb távon a 4 sebességes, ráadásul elég rövid váltó miatt. Hosszabb utakon elég rendesen csikartam ki belőle a 120-130 km/h körüli tempót, hát persze, hogy sokat evett. Viszont a motorral emiatt soha semmi gondom nem volt. Néha még a 140-et is nyaldosta a mutató, de akkor már halálfélelem kerülgetett.
A kis Uno elég labilis egy teremtmény. Egy barátom, akinek 5-ös BMW-je volt, már 80 km/h-nál is görcsösen szorította a kapaszkodókat. Az ülések kényelmetlenek voltak, semmi oldaltartásuk nem volt. Néha egy-egy merészebb befordulás után vissza kellett másznom a normális üléspozícióba. Ez a hajó-effektus akkor sem javult sokat, amikor az eredetinél jóval szélesebb gumikat raktam fel rá, melyek alufelnin voltak. Így egy kicsit dekoratívabb volt a gépezet.
A kocsi ekkor már 2. hónapja volt nálam. A kulung eközben megérett a cserére, mert csúszni kezdett hevesebb gázadásnál - Istenem, elkopott. Ez még egy luxusautóban is előfordul. Egyszer úgy döntöttem, hogy az anyagi biztonságom miatt másodállást vállalok. Rövid időn belül pizzafutár lettem, így a Fiatnak ezután mint munkaautónak kellett helytállnia. Ez azt jelentette, hogy 10 hónapig majdnem minden hétvégén 300 km-t kellett megtennie városi forgalomban. Féltem is, hogy na most aztán majd jönnek a bajok, de nem jöttek. Amit ezidő alatt ki kellett cserélnem, az az egyik hátsó fék munkahenger volt, utána pedig a vízpumpa kezdett el csöpögni.
Ami viszont fokozatosan, mint fertőző betegség amortizálta a kocsit az a korrózió volt. Az ajtók alja teljesen, papír vékonyságúra rohadt el. Szerencse viszont, és nagyot néztem, hogy a küszöb teljesen ép maradt. Eleinte nagyon zavart a rozsdásodás, de amikor eladás előtt rendbe tetettem a kocsit a négy ajtó aljának pótlása és lefestése kicsit több mint 30000 Forintomat emésztette fel. És hozzáteszem, hogy lemezzel lettek javítva az ajtók, nem gittel! Azt mindenki maga döntse el, hogy ez az összeg mennyire sok, vagy kevés, de szerintem nagyon minimális.
Ha valamiféle összegzést kellene írnom, akkor azt mondanám, hogy egészében véve meg voltam elégedve a verdával. Mivel ez volt az első autóm, a megvételkor nem tudtam mihez viszonyítani. Utólag úgy gondoltam, hogy elhamarkodott döntés volt megvásárolnom egy ilyen kényelmetlen, labilis, sokat fogyasztó autót, de utána munka során már megtapasztaltam azt, hogy egyszerűsége folytán nagyon időtálló a motorja, és hogy csak benzin kell bele. Az alkatrész rendkívül olcsó hozzá és ha valaki egy kicsit is konyít a műszaki dolgokhoz, akkor könnyen tudja szerelni is a gépet. Mivel visszahozta az árát, így sokat nem buktam rajta. Vegyes érzelmekkel néztem utána, amikor kigurult az utcánkból már egy új tulajdonos keze alatt.
Hibalista
- - Fék munkahenger (jobb hátsó)
- - Vízpumpa
- - Kulpung (csúszás)
- - Karosszéria korróziója
Ide hordtam szervizbe
Sjaát magam reszelgettem :-)
Értékelése: 10
Képek az autómról
Fenntartási költség | (7) | Évjárat | 1986 |
Kényelem | (2) | Használati időtartam | 1 év |
Teljesítmény | (3) | Km vásárláskor | 98000 |
Megbízhatóság | (7) | Vezetett km | 22000 |
Szerviztapasztalat | (10) | Átlagfogyasztás | 6 l |
Előző autója? | – | Következő autója? | VW Jetta II 1.6 TD |
Ennyire szerette | (5) | Megérte a pénzét? | nem |
Verdikt | (5.2/10) |
