IL PIÚ BELLO
Szöveges ítélet
Tavaly láttam meg az első képeket a teljesen átformált Puntóról. A külseje már akkor nagyon megfogott, (a belsőről ekkor még nem találtam képeket) de azzal szerintem szinte mindenki egyetért, hogy design-ban az olasz tervezők az autók és a bútorok terén szinte verhetetlenek, ezért ez nem volt meglepő.
Ezután megpróbáltam figyelemmel kisérni minden hírt, ami a GP-vel kapcsolatos. Elolvastam az újságírók cikkeit, az összehasonlító teszteket, olvastam olasz honlapokon a tulajdonosok véleményét, majd miután Magyarországon is megjelent az itthoni tulajok véleményét is, egyszóval mindent. Az összkép nagyon jó volt, néhány számomra elhanyagolható problémát leszámítva (pl. kopogó műanyag, csak a távirányítóról és belülről nyitható csomagtér).
Januárban végre eljutottam odáig, hogy egy budapesti kereskedésben személyesen is megnézhettem a Grandét jó alaposan kívül-belül. A véleményem ezt követően sem változott, az autó élőben is gyönyörű és belül is nagyon formásnak találtam, a kétszínű kárpitozás pedig véglegesen meggyőzött arról, hogy ezt az autót az Isten is nekem szánta. Végezetül egy héttel később kipróbáltam a 90 LE-s dízelt egy tesztvezetés során. A kereskedő sajnos nem hagyta, hogy rendesen kihuzassam a motort sírt, hogy hideg van, még a motor sem melegedett be, de azért így is éreztem, hogy van benne KRAFT! (Pedig hárman ültünk benne.)
Voltak már tapasztalataim korábbi II. puntókkal használat terén, ezért bíztam és most is bízom abban, hogy minőségileg is megbízható lesz. Motorikusan nem hinném, hogy gond lesz vele, az olasz motorok nagyon jók és ezt a dízel típust, illetve elődjét már 20 éve használják és finomítják a taljánok. Biztos, hogy nem fog cserben hagyni!
A kereskedőtől elkért listát böngészve választottam a kárpitozást és a színt, valamint a plussz extrákat. Az extralista elég bőséges, úgyhogy aki megteheti mindenféle földi jóval telerakhatja az autót. A motornál számomra nem volt kérdéses, hogy dízel legyen, bár előző autóm nem az volt, így esett a választás az 1248 cm3 90 LE-s változatra. Az autót 3 ajtósan, metálfekete színben narancs színű betéttel rendeltem, szerintem jól passzol a kettő együtt, főleg, hogy a műszerek, valamint a rádió megvilágítása is narancs színű.
A lényeg: a fékek jól fognak, nagyon harapósak, de gyorsan meg lehet szokni, a motor erős jól húz, ahogy a többi tulaj is írta a turbólyukat átlépve mosolyt csal az ember arcára, amikor nekilódul. A 200-as nyomaték jót tesz a vezetési élményemnek, rendesen hátbavág amikor odalépek neki, elvileg 7000-ig van a fordulatszámmérő, de 1750-es fordulat után már gyönyörűen húz. A fogyasztás még nem állt be, jelenleg a computer kizárólag városi fogyasztásra 5.6. és 6 liter között ingázik, pedig nem mindig kimélő üzemmódban hajtom. A váltó hat gangos, ennek majd az autópályán, hosszabb utakon fogom a hasznát venni, de a hatodik sebesség nem minden típushoz jár. Maga a váltó is rendkívül finom szerkezet, egyesbe néha kicsit nehezen tudom betenni állóhelyzetben, de majd ha bekopnak a fogaskerekek remélem ez megváltozik. Amúgy a többi fokozat nagyon könnyen és pontosan kapcsolható, mintha magától betalálna a helyére, hármasból-négyesbe például két ujjal belökhető.
Az ülések bár nem sportülések, de jól tartanak mind oldalt a comboknál, mind a karok alatt. Az ülőlap hosszúsága is megfelelő, így a négy irányba állítható kormánnyal és az elektromos deréktámasszal (plussz extra) kiegészülve könnyen megtalálható mindenki számára a tökéletes vezetési pozíció. A bőrkormánynak és a bőr váltógombank jó fogása van, a kormány a city funkcióban akár egy ujjal is tekerhető. Valamelyik újságíró az egyik tesztben azt írta, hogy a lámpák nem világítanak rendesen, amit viszont az én tapasztalataim cáfolnak, a fényszórók ködlámpa nélkül is jól bevilágítják az utat és a fényerejük is megfelelő.
A gyári hifi szintén jól szól a lehetséges beállítások a szokásosak és több előre beprogramozott funkciót is találhatunk rajta, (rock, jazz, classic, stb) bár akiknek igazán kényes a hallása az valószínűleg nem fog a gyári cd-s rádióval megelégedni. A hifi a kormányról vezérelhető bizonyos felszereltségi szint felett. A visszapillantó tükrök külön említést érdemelnek, kicsit forma 1-es az alakjuk, elég nagyok is, cserébe viszont jól beállítható, kiküszöbölve a holtteret. A vezérlésük elektronikus.
Mindent összevetve az autóra élvezet ránézni és amikor beülök mindig jó érzés fog el várom, hogy újra vezethessem. Két kisebb problémát említenék ami nekem feltűnt. Az első a sebesség- és a fordulatszámmérő, amelyek szerintem kissé csúnyára és egyszerűre sikeredtek, valószínűleg az előző generációból emelték át, a sportváltozatnál viszont a hátlapjuk fehér, ami sokat dob rajta. Bár ezt orvosolja, hogy esti megvilágítással viszont szépen mutatnak.
A másik, hogy nehezen lehet hátrafelé kilátni, mivel az ablak is elég kicsi és az övvonala is magasan van. Tolatáskor szokni kell, vagy pedig aki ezzel nem szeretne bíbelődni, az rendelhet tolatóradart.
Olasz dongó kollégának üzenném, hogy a Grande Punto mo.-i felszereltsége között nincs "Invite", azt a mitsubishinél keresse.
Hibalista
- Nem volt semmilyen meghibásodás. Kivéve, hogy a hamutartó műanyag dobozának a fedele állandóan kipattan a helyéről.
Ide hordtam szervizbe
Értékelése:
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (7) | Évjárat | 2006 |
| Kényelem | (9) | Használati időtartam | 1 év |
| Teljesítmény | (10) | Km vásárláskor | 0 |
| Megbízhatóság | (9) | Vezetett km | 1000 |
| Szerviztapasztalat | (10) | Átlagfogyasztás | 6 l |
| Előző autója? | Escort | Következő autója? | Nem szándékozom jó ideig eladni. |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | nem |
| Verdikt | (8.1/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan